Óriási sikerrel zárult az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) és a Budapesti Fesztivál Zenekar (BFZ) „Koncert és beszélgetés vidéki zsinagógákban” című közös rendezvénysorozata A rendkívüli zenei élmény részesei három helyszínen, három zsinagógában hallgathatták meg a Budapesti Fesztivál Zenekar művészeinek különlegesen szép, félórás hangversenyét Weiner Leó (Divertimento Op. 20), Betty Oliveros (“Der Golem” Zeks Yiddische Lied und Tantz) és Félix Mendelsohn (Notturno) műveiből. Köve Slomó vezető rabbit a program tanulságairól kérdeztük.
K.S.: Fischer Iván karnaggyal közel két éve tervezgettük ezt a koncertsorozatot. Sokféle holokauszt megemlékezés van mostanában, de mi valami mást szerettünk volna, olyasmit, ami közvetlenül, és minden embert megszólít. Az együttműködés azért bizonyult szerencsés ötletnek, mert a Budapesti Fesztiválzenekar nagyjából ugyanazt a missziót tölti be a zenében, mint az EMIH a zsidóság körében. A BFZ vezetőjének, Fischer Ivánnak – aki nemcsak Magyarország büszkesége, de büszke zsidó is egyben – az a koncepciója, hogy a zenét ki kell vinni a koncerttermek falai közül, és elvinni az emberek közé. Ugyanezt teszi az EMIH is, eljuttatja a zsidó vallás értékeit a nem megszokott helyszínekre is, ezért volt külön öröm, hogy együtt tervezhettük és valósíthattuk meg ezt a sorozatot.
G.S.: Hogyan zajlottak a koncertek?
K.S.: Három helyszínt választottunk ki, a mádi, az albertirsai és a keszthelyi zsinagógát. A koncertek előtt, vagy után beszélgetés volt, amelyet egy bevezető előadással nyitottam meg az adott zsinagóga, illetve a helyi zsidóság történetéről, a koncertek végén pedig flódnival kínáltuk a hallgatóságot.
G.S.: Milyenek voltak a visszajelzések?
K.S.: A közönség nagyon pozitívan fogadta a rendezvényeket, minden helyszínen telt ház volt. Albertirsán például 250-en töltötték meg a termet, eljött a polgármester is, aki igencsak szívén viselte a zsinagóga sorsát, Mádon mintegy 120-an voltak.
G.S.: Milyen volt a hallgatóság összetétele?
K.S.: Ez a helyszín függvényében alakult. A felújított, Európa Nostra díjas mádi barokk zsinagóga használaton kívül, üresen áll. Mádon valaha virágzó zsidó élet volt, melyet még közmondások is megörökítettek, mára azonban már egyetlen zsidó sem él itt, illetve nemrégiben egyetlen zsidó asszony visszaköltözött, és lelkesen támogatja a zsinagóga ügyét. Ennek megfelelően elsősorban a helyi lakosság jött el, de érkeztek a környékbeli településekről is, és nagyon tetszett nekik az előadás. A keszthelyi zsinagógát ma is használják, a közösség 25-30 tagja jött el a koncertre, illetve további mintegy száz helybéli zsidó, akik nemigen vesznek részt a vallási életben. Pestről is sok vendég érkezett, köztük Konrád György, aki beszélgetésünk közben felvetette, legközelebb csináljunk az ő szülőfalujában, Berettyóújfalun is ilyen rendezvényt. Az albertirsai zsinagóga jelenleg raktár, ahová számosan eljöttek a helyi értelmiségiek és véleményformálók közül, tanárok, óvónők, ügyvédek illetve sok vendég érkezett ide is Budapestről.
G.S.: Mi volt a program hozadéka?
K.S.: Legfontosabb hozadéka a nyitás volt a helyi közösségek felé. Az antiszemitizmus ellen is hatékonyabb a küzdelem ismeretterjesztéssel, hiszen az emberek leginkább azt vetik meg, amit nem ismernek. Másrészről azt is elértük talán, hogy a helybeliek jobban megbecsülik majd a zsinagógát, talán büszkék is lesznek rá. Albertirsán mesélte az egyik helyi lakos, hogy gyakran elment az épület mellett, de épp csak annyit tudott róla, hogy az egy zsinagóga. Nem nagyon tudta, hogy mi az a zsinagóga, mire használják, és mindeddig még belülről nem is látta.
G.S.: Mi lesz ennek a sikeres kezdeményezésnek a folytatása?
K.S.: Újabb koncertsorozatot tervezünk legkésőbb jövő tavasszal, de talán már idén ősszel is, hogy más településekre és más zsinagógákba is elvigyük a zenét és a tudást.