A haifai Technion kutatói olyan anyagot fejlesztettek ki, amelyet ragasztópisztollyal lehet eljuttatni a megfelelő területre. Az olvasztott polimert belsőleg és külsőleg egyaránt lehet alkalmazni, nem mérgező, rugalmas és biológiailag lebomlik, sorolják előnyeit a kutatók.
Az Izraeli Technológiai Intézet, röviden Technion kutatóinak célja a súlyos sérülések minél hatékonyabb, varrás és kapcsok nélkül történő gyógyítása volt. Ez utóbbiak ugyanis számos negatívummal rendelkeznek, alkalmazásuk igen fájdalmas lehet, forradásokat hagynak maguk után, az orvosoktól kiemelkedő szakértelmet igényelnek, és esetenként el kell őket távolítani a gyógyulási folyamat végén. Ráadásul a belek, tüdő, vagy véredények varratai gyakran eresztenek, és tömítőanyag is szükséges hozzájuk.
A most kifejlesztett orvosi ragasztó azonban kettő az egyben, ahogy Boáz Mizráchi professzor, a Technionban működő, biológiai anyagokkal foglalkozó laboratórium vezetője jellemezte. Egyaránt helyettesíti a varratokat és a tömítőanyagot, és belső és külső sérüléseknél ugyanúgy alkalmazható.
A bőrgyógyászatban, sebészetben és más egészségügyi területeken már jó ideje alkalmaznak különféle orvosi ragasztóanyagokat. A Nanomedic Technologies Ltd. nevű, izraeli start-up vállalat például olyan eszközt fejlesztett ki, mely a cégvezető elmondása szerint képes az égési és más sérüléseket olyan nano-anyaggal bevonni, mely az emberi szöveteket utánozza, és mely a bőr regenerálódásával egyszerűen lehámlik. A jelenleg használatos ragasztóanyagok azonban mechanikai tulajdonságaik és toxicitásuk miatt csak meghatározott korlátok közt alkalmazhatóak. Mivel meglehetősen mérgezőek, csak a bőrfelszín sérülésein használhatják őket. Emellett a ragasztó megkeményedése nyomán az érintett szerv rugalmatlanabbá válik, vagy éppen a ragasztás nem lesz kellőképpen erős.
E hátrányokat figyelembe véve láttak neki a kutatók a megfelelő anyag kikísérletezésének, mely mindenféle szövetekre alkalmazható, mérgező anyagoktól mentes, és száradás után is rugalmas marad. Emellett még annak a követelménynek is meg kell felelnie, hogy képes legyen a testben lebomlani, miután teljesítette a feladatát, és a szövetek egybeforrtak.
Mizráchi, a doktori vizsgájára készülő Alona Ságánnal együtt fejlesztette ki az új anyagot, melyet úgy jellemeztek, hogy „nagyon erős, nem mérgező szövetragasztó, mely megszilárdulása után is rugalmas marad”. Tanulmányukat az Advanced Functional Materials című lapban tették közzé.
A ragasztóanyagot ragasztópisztoly segítségével olvasztják meg és viszik fel az érintett területre. A speciális ragasztópisztoly éppen csak valamivel a normális testhőmérséklet fölé melegíti a ragasztóanyagot, nehogy égési sérüléseket okozzon. A ragasztóanyag igen gyorsan megszilárdul, és néhány hét alatt lebomlik. Különlegessége, hogy nemcsak a bőrfelszínen, hanem a test belső szövetein is alkalmazható, és négyszer olyan erős, mint a jelenleg alkalmazott, hasonló célokat szolgáló szerek bármelyike. Sejteken és laboratóriumi állatokon tesztelték eddig, hatékonyan működött, és nem mérgező – mondták a kutatók.
A polimerek orvosi célú alkalmazását az Egyesült Államok felelős szervezete, az FDA engedélyezte. „Megváltoztattuk a fizikai szerkezetét”- mondta Mizráchi, és elmagyarázta, hogy ezzel az volt a céljuk, hogy csökkentsék az anyag olvadáspontját. Ám mivel kémiai tulajdonságai ezzel együtt változatlanok maradtak, nincs szükség további engedélyekre, tette hozzá.
A polimert használat előtt betöltik a ragasztópisztolyba, és ott minimális nyomás hatására felmelegedik. Közvetlenül a sebre nyomják ki, ott megszilárdul, szorosan kapcsolódva a seb széleihez – áll a Technion állásfoglalásában. A kutatók úgy gondolják, hogy az új koncepció olyan eszközök kifejlesztéséhez vezet majd, melyek csökkentik a varrás, kapcsolás és egyéb tűzések használatát, gyorsítják a gyógyulási folyamatot és a hegesedés is ritkább lesz általuk.
Az egyetem egyelőre állatokon tesztelte a technológiát, és szabadalmaztatták is az eljárást. Mivel minden egyes alkotóeleme rendelkezik az FDA engedélyével, ezért Mizráchi azt reméli, hogy „a termék két, vagy három éven belül piacra kerülhet”. Az egyetem jelenleg partnert keres, hogy kereskedelmi forgalomba hozhassa a technológiát, tette hozzá a professzor.
zsido.com
Forrás: TOI