Egészen ritka pénzérméket találtak Jeruzsálemben

A polgári időszámítás kezdete előtti negyedik századból származó, különlegesen ritka, zsidók által vert pénzérmékre bukkantak Jeruzsálemben. E pénzérmék a szentföldi zsidó pénzverés legkorábbi ismert példái közé tartoznak.

A perzsa korban vert, baglyos „Jehud” érmekre a Templomhegy Átszitálási Projekt keretében bukkantak, megkétszerezve a Jeruzsálemben talált, hasonló pénzdarabok számát.

Nem könnyű azonban észrevenni őket: az érmék csupán hét milliméter átmérőjűek, súlyuk pedig szinte elhanyagolható. Az ezüstből készült pénzek az athéni obol mintáját követik, felhasználva annak bagoly-motívumát, mely Pallasz Athénét képviseli. Az Athént jelentő görög ΑΘΕ helyett azonban a j-h-d héber gyök áll, melyet Jehudának (Júdea) olvashatunk.

Az egyik Jehud érme

Az Átszitálási Projektben (melyről lentebb részletesen írunk) eddig felszínre került több mint hatezer pénzérme között mindössze három olyan volt korábban, melyek bizonyosan Jeruzsálemben, a perzsa korszakban vert „Jehud” érmek voltak, valamint két másik, melyek valószínűleg ehhez a csoporthoz tartoznak. Egész Izraelben összesen 193 darab, a perzsa korban helyben vert érmet tartanak számon, és ezek között mindössze 51 Jehud érme van. Ezen érmeket abban a különleges időszakban verték, amikor a perzsa Achmenida Birodalom uralma alatt a zsidók félautonóm módon vezethették országukat „Jehud Medinata” (Júdea országa) néven, nagyjából a polgári időszámítás előtti 539-332 között. A mintegy kétszáz évig létező politikai alakulat fővárosa Jeruzsálem volt, fennállásának Nagy Sándor hódítása vetett véget. E korszakot örökíti meg Nechemja próféta könyve; Nechemja I. Artaxerxész perzsa király pohárnoka volt egykor, majd Jehud kormányzójává választatta magát, hogy Jeruzsálem falait a babilóniai hódítás után újjáépíthesse. Ezra és Nechemja könyve, valamint a Krónikák második könyve is leírja, hogy a második jeruzsálemi Szentélyt a polgári időszámítás kezdete előtti 559-től uralkodó Nagy Kürosz király rendelkezése nyomán építették fel. Ezra könyve azt is hozzáteszi, hogy az építési munkálatokat Nagy Dareiosz idejében fejezték be, i.e. 516 körül. E Jehud érmek ezt a történelmi korszakot teszik kézzelfoghatóvá számunkra. Származási koruk feltehetőleg a korszakon belüli rövid zsidó autonómia végére tehető. Jáákov Mesorer, neves izraeli numizmata (pénztörténész) szerint a Jehud érmeket i.e. 350 körül verték, ám, mivel egyértelműen külföldi minták alapján készült, kevés „zsidós” karaktert mutattak: „E pénzérmék egyetlen zsidó szimbóluma a liliom, a jeruzsálemi zsidó művészet jellegzetessége, mely elemet a Szentélyben is gyakran használtak.”- írta Mesorer 1978-ban. A régióban használatos, nagyobb értékű pénzeket a Szentföldön kívül verték. „A kisebb értékű érmék származtak helyi pénzverdékből, elsősorban Gázából és Jeruzsálemből. E kisebb pénzek 4 drachmástól (4 gramm ezüst) a legkisebb értékű pénzig, a hemiobolig (1/3 gramm ezüst) változtak.”

Folyik a munka az Átszitálási Projekt egyik kihelyezett állomásán, egy Petách Tikva-i iskolában

Az Átszitálási Projekt néhány eredményéről korábban már mi is beszámoltunk (többek között itt és itt). Az 1990-es évek vége felé az Iszlám Mozgalom és a jeruzsálemi muszlim szent helyeket felügyelő hatóság, a Waqf emberei 9000 tonna, régiségekben rendkívül gazdag földet kotortak el a Templom-hegyről illegálisan és barbár módon. A „Salamon istállói” nevű, földalatti épületegyüttes régészeti felügyelet nélkül történt kibővítéséből és átalakításából származó földtömeget – a gazdag leletanyaggal együtt – a Kidron-völgybe szállították.

Dr. Gávriel Bárkáj és Cáchi Dvirá régészek 2004-ben alapították meg a Templom-hegyi Átszitálási Projektet annak érdekében, hogy a lehetőségekhez mérten a legtöbb műtárgyat és emléket megmenthessék. A páros kidolgozta a nedves szitálás módszerét: egy-egy vödörnyi törmeléket öntenek nagyon finom hálóval fedett fakeretekre, vízsugárral átmossák, majd a talált tárgyakat olyan kategóriákba sorolják, mint üveg, mozaik, fém, kerámia, kő és csont. Jelenleg a kidobott földtömeg mintegy 70%-át már feldolgozták a projekt dolgozói és lelkes önkéntesei. A munka elsősorban a jeruzsálemi Olajfák hegye mellett fekvő Curim-völgyben folyik. A Bár Ilán Egyetem régészeti intézetének bevonásával megkezdődött a pillanatnyilag mintegy félmillió darabot számláló leletegyüttes részletes kutatása, feldolgozása és publikálása. Nemrégiben új programot is indítottak: iskolákba és érdeklődő közösségi központokba szállítanak a kincseket rejtő földből, és a jól működő nedves szitálási módszerrel azok is részesei lehetnek a projektnek, akik Jeruzsálemtől távolabb élnek.

A törmelék átvizsgálása

A három Jehud érmével kapcsolatban a projekt vezetői elmondták: „A megtalált érmek viszonylag magas száma részben a nedves szitálási módszernek köszönhető, melyet a projekt résztvevői tökéletesítettek, részben pedig annak, hogy a Templom-hegy a második Szentély időszakának korai szakaszában adminisztratív és kereskedelmi központként is szolgált, amellett, hogy a Szentélynek magának is helyet adott.” Az azonban, hogy ezek a pénzérmek Jeruzsálemből származtak, nem volt rögtön nyilvánvaló a kutatók számára, ugyanis a perzsa korszakban a Jehud-érmeket verő pénzverde mellett négy további pénzverde is működött a Szentföldön, többek közt a filiszteusoké és a somroniaké. Így évtizedekbe tellett, mire azonosították az érmek származási helyét.

A Jehud érmeosztály meghatározása Elázár Szukenik vezető izraeli régész nevéhez fűződik, ő 1934-ben határozta meg ezt a csoportot. Bár más, perzsa-korabeli pénzeken pontosan feltüntették a pénzverdét, ahonnan származtak, a Jehud érmek esetében ez nem így történt. Szukenik professzor első cikke után 38 évvel találták csak meg a következő Jehud érmet Jeruzsálem egy, az ókori központtól kissé északra eső negyedében. Könnyen lehetséges, hogy ennél jóval több érem is előkerült, azonban a hatnapos háború után rengeteg műtárgyat raboltak el, és azok a feketepiacra kerültek.

Dvirá, az Átszitálási Projekt egyik alapítója így foglalta össze: „Az ókori Jeruzsálem területén folyó régészeti ásatások 150 éves történetének során mindössze öt ilyen érmet találtak. Mi most három egész pénzre bukkantunk, valamint két erodált darabra, melyek minden valószínűség szerint ugyanabból a sorozatból származnak, és úgy véljük, hogy a jövőben még találunk ilyeneket.”

zsido.com

Forrás: TOI

  • Küldés emailben