Címke archívuma: Zsidó szokások

A purim és az ajándékozás

Az ünnep egyik micvája, hogy legalább egy embernek élelmiszert kell küldenünk. Mordecháj leírta mindezen eseményeket… Kötelezővé tette, hogy tartsák meg ádár hó 14. és 15. napját, évről évre… Tegyék ezeket a lakoma és öröm napjaivá, amikor egymásnak ajándékokat és a nélkülözőknek adományokat küldenek. (Eszter 9:20-22) Ez az Eszter könyvéből származó idézet a misloách mánot, jiddisesen sláchmonesz […]

Bővebben »

Eszter böjtje

A purim előtti napon, ádár hónap 13-án (idén március 20-án) tartjuk Eszter böjtjét. Mint minden “félböjtön“, ezen a napon is tartózkodunk az evéstől és az ivástól az Esthajnalcsillag feljövetelétől kezdve egészen az esti besötétedésig (a teljes böjtnapok már az előző naplementekor kezdetüket veszik). A Tóra mindössze jom kipur, az engesztelés napjának böjtjét írja elő, a […]

Bővebben »

Miért tiltották be a rómaiak a purimi dorbézolást?

Izraelben és a jelentősebb vallásos zsidó közösségeket tömörítő városokban a rabbik minden purim előtt figyelmeztetik híveiket a túlzott részegség veszélyeire, és megkérik közösségük tagjait, hogy felelősen viselkedjenek, még az után is, hogy alaposan a pohár fenekére néztek. Nem minden ok nélkül: már a Talmud (Megila 7/b) is feljegyez egy hajmeresztő esetet: “Rábá és Zérá rabbi […]

Bővebben »

Az ünnep kellékei: a megila

Szerda este köszönt ránk az év egyik legvidámabb napja: purim ünnepe. Az ünnepnek négy sajátos micvája van: megilá – Eszter könyvének felolvasása mátánot leevjonim – a nélkülözőknek juttatott adomány misloách mánot (magyarosan sláchmonesz) – ételküldemények miste – lakoma A zsidó hagyomány öt megilát (tekercset) ismer, melyek viszonylag rövid szöveget tartalmaznak, ezek: Énekek Éneke, Rút könyve, […]

Bővebben »

Mi az az éruv és mi a szerepe?

Számos alkalommal értesültünk olyan csodákról, amelyek a szombattartás miatt estek meg emberekkel. Az éruv valójában olyan megoldás, mely lehetővé teszi zsidók számára, hogy szombaton, amikor a közterületen való „cipelés” nem megengedett, vagyis még a legkisebb tárgyat sem vihetjük ki magánterületről közterületre, illetve nem hordhatunk magunknál semmit közterületen, mégis vihessünk. Az éruv egyike azon hagyományoknak, melyek […]

Bővebben »

A félsékel szombatja

Sábát skálim az Ádár hónap újholdját megelőző szombat, melyen a Ki tiszá hetiszakaszból a fél sékelre vonatkozó részt olvassák fel. Szombat délelőttönként felolvassák a Tóra egy-egy hetiszakaszát hét részre osztva. Ehhez hét embert hívnak fel a Tórához. Az utolsó szakasz egy részét még egyszer felolvassák, ez a máftir, és az ehhez felhívott férfi olvassa fel […]

Bővebben »

Mi az a cháruv? – A szentjánoskenyérfa zsidó vonatkozásai

Izraelben tu bisvátkor, a fák újévén kezd megújulni, feléledni a természet, ekkor kezdenek virágozni a mandulafák – ezért az ünnep egyik kedvelt gyümölcse a mandula. E lap hasábjain többféle tu bisváti hagyományról és ételről is beszámoltunk már. Az idei ünnepre egy újabb különleges gasztronómiai vonatkozást mutatunk be.    Tu bisváti néphagyomány Van egy tu bisváti […]

Bővebben »

Mi Tu bisvát lényege?

Tu bisvátot nem említi a Tóra. Először a Misnában hallunk a fák újévéről, a tized adásának kötelezettségével kapcsolatban. Az addig kizárólag jogi jelentőségű napnak az 500 évvel ezelőtt élt cfáti kabalisták adtak mélyebb jelentést. Szerintük tu bisvát az első emberpár bűnét hozza helyre. A korábbi nemzedékekben elkövetett hiba helyrehozását tikunnak, vagyis javításnak nevezik, és a […]

Bővebben »

Miért ünnepeljük tu bisvátot télen?

Svát hónap 15. napja eredendően mezőgazdaságú jelentőségű jeles nap. A zsidó vallásjog szempontjából ez a nap a fák újéve, ez a nap határozza meg a fák életkorának számítását, ami viszont a tized, az orla (a fa első három évében termett gyümölcs) és a smita (hetedik év) szempontjából fontos. Mivel a fák születésnapját nem tudjuk úgy […]

Bővebben »

Rácfürdő helyett pesti mikvét! – Mikvék a fõvárosban zsidó nõk számára 2. rész

A mikvék, rituális fürdők a zsidó családi élet alapkövét jelentő intézmények. Az elkülönülés és az együttlét megszentelt ideje sokat segíthet a házasság frissentartásában is. Amikor ma egy zsidó nő felkészül a mikvében való alámerülésre, ugyanazt csinálja, mint az ókori Izrael földjén élő nők vagy a középkori Budavárban egykor élt zsidó asszonyok. A körülmények persze gyökeresen […]

Bővebben »

Mit jelent az a szó, hogy hanuka?

Az ünnep kellékeit bemutató sorozatunkban beszéltünk már a hanukiáról, a trenderliről, a hanukai pénzről és az olajról. Szóljunk most az ünnep nevének jelentéséről is.   Akárhogy is írjuk át a héber חנוכה  szót – hanuka, chanuka, chánuká, – a kifejezés a kiszlév hónap 25-én kezdődő ünnepet jelöli. A legalapvetőbb jelentésében a chanuka szó felszentelést, felavatást […]

Bővebben »

Hanuka növénye, az olajbogyó

Az olajfát áldással, termékenységgel és egészséggel kapcsolatban több helyen említi a zsidó Biblia, a Tánách. A hozzá kapcsolódó gondolatkörbe beletartozik a jól meggyökerezettség képzete, az Izrael Földjén lakás (példa erre Izrael Állam címerén az olajág), valamint – az özönvíz története nyomán – a béke is. Mivel az olívaolajhoz a szellemi tisztaság elképzelése is társul, ezzel […]

Bővebben »

Az ünnep kellékei: Chanukagelt – a hanukai pénz

Van egy szokás, mely szerint pénzt adnak a gyerekeknek hanuka napjain, részben ajándékként, részben pedig azért, hogy legyen miből cedákát – adományt adniuk, és hogy ez által megtanulják az adakozás micvájának fontosságát. Van, aki az ünnep minden egyes hétköznapján ad, mások csak egyszer az ünep során, a chábád szokás pedig az, hogy hanuka negyedik, vagy […]

Bővebben »

Budapesti utcák a hanukai lángok fényében – Judapest hanukai forgatagban

A Judapest anno rovatunk a 20. századforduló környéki novemberi, decemberi Budapestre kalauzol minket vissza és pár vallási és társadalmi eseményen keresztül villantja fel, hogy milyen is volt akkor Hanukát ünnepelni. Illusztrációk gyanánt a korabeli két vezető zsidó hetilap, az Egyenlőség és a Zsidó Ujság ünnepi hirdetései kísérik a szöveghasábokat. Ki gondolta volna, hogy már a […]

Bővebben »

8 nap – 8 tény a hanukáról

Azt mondják bölcseink, hogy azért ünnepeljük hanukát nyolc napon át, mert a görögök által megszentségtelenített Szentélyben a felszabadító zsidó katonák által talált, egy napra való tiszta olaj nyolc napig égett, ezért e napokat az eseményt követő évben már ünnepként, hálaadó imák elmondásával ülték meg. Ennél többről is szó van azonban: a hetes szám mindazokat a […]

Bővebben »

Az ünnep kellékei: trendeli

A hanuka tárgyait bemutató sorozatunk második darabjában a hanukai játékot mutatjuk be. A trendeli hanukai játék, négyoldalú pörgettyű; oldalain egy-egy betű, alja csúcsban végződik, hogy jól pörögjön, tetején kis nyél, hogy annál fogva lehessen megpörgetni. Ismeretes még a szintén jiddis dreidel néven, héberül pedig az Eliézer Ben-Jehuda fia, Itámár által alkotott szó, a szevivon (a […]

Bővebben »

Az ünnep kellékei: hanukia

Folytatjuk a nagyünnepek kapcsán megkezdett sorozatunkat, melyben a jeles napok kellékeivel ismertetjük meg olvasóinkat. A hanukia, vagy hanukai menóra nyolc plusz egy ágú gyertyatartó, az ünnep legismertebb kelléke. A Szentélybeli, hétágú menórára emlékeztet, ágainak száma pedig az ünnep napjainak számának felel meg. A hanukia nevet a héber nyelv feltámasztója, Eliézer Ben-Jehuda felesége, Hemda találta ki. […]

Bővebben »

Mikvék a fővárosban zsidó nők számára 1. rész

A mikvék, rituális fürdők a zsidó családi élet alapkövét jelentő intézmények. Az elkülönülés és az együttlét megszentelt ideje sokat segíthet a házasság frissentartásában is. Amikor ma egy zsidó nő felkészül a mikvében való alámerülésre, ugyanazt teszi, mint az ókori Izrael földjén élő nők, vagy a középkori Budavárban egykor élt zsidó asszonyok. A körülmények persze gyökeresen […]

Bővebben »