Címke archívuma: Zsidó szokások

🔊 Misna: Ros Hásáná traktátus מסכת ראש השנה

Honlapunk és heti hírlevelünk új rovattal bővül: A Misna audio rovatban minden héten három misna hanganyagát hallgathatják meg, illetve küldjük ki olvasóinknak. Az egyenként 2-3 perces felvételeken Nógrádi Bálint magyarázza el az adott misnát Pinchász Kehati rabbi tanítása nyomán.Itt kerülnek megtárgyalásra azok a törvények, melynek alapján megállapítják Ros Hásáná napját, a naptár beosztását, illetve az […]

Bővebben »

📖 Misne Torá – a zsidó jogtár

A Rámbám (1135-1204) Misne Torá című 14 kötetes műve az egyetlen olyan könyv, amely az egész háláchát magában foglalja, minden területet lefed. Az itt közölt, magyarra fordított részletek a Zsidó Tudományok Szabadegyetemének szemesztereire jelentek meg.

Bővebben »

🔊 Misna: Peszáchim traktátus מסכת פסחים

Honlapunk audio rovatában olvasóink minden héten három misna hanganyagát hallgathatják meg, illetve heti hírlevelünkben ki is küldjük őket. Az egyenként 2-3 perces felvételeken Nógrádi Bálint magyarázza el az adott misnát Pinchász Kehati rabbi tanítása nyomán.

Bővebben »

Mi az a cháruv? – A szentjánoskenyérfa zsidó vonatkozásai

Izraelben tu bisvátkor, a fák újévén kezd megújulni, feléledni a természet, ekkor kezdenek virágozni a mandulafák – ezért az ünnep egyik kedvelt gyümölcse a mandula. E lap hasábjain többféle tu bisváti hagyományról és ételről is beszámoltunk már. Az idei ünnepre egy újabb különleges gasztronómiai vonatkozást mutatunk be.    Tu bisváti néphagyomány Van egy tu bisváti […]

Bővebben »

Mi Tu bisvát lényege?

Tu bisvátot nem említi a Tóra. Először a Misnában hallunk a fák újévéről, a tized adásának kötelezettségével kapcsolatban. Az addig kizárólag jogi jelentőségű napnak az 500 évvel ezelőtt élt cfáti kabalisták adtak mélyebb jelentést. Szerintük tu bisvát az első emberpár bűnét hozza helyre. A korábbi nemzedékekben elkövetett hiba helyrehozását tikunnak, vagyis javításnak nevezik, és a […]

Bővebben »

Miért ünnepeljük tu bisvátot télen?

Svát hónap 15. napja eredendően mezőgazdaságú jelentőségű jeles nap. A zsidó vallásjog szempontjából ez a nap a fák újéve, ez a nap határozza meg a fák életkorának számítását, ami viszont a tized, az orla (a fa első három évében termett gyümölcs) és a smita (hetedik év) szempontjából fontos. Mivel a fák születésnapját nem tudjuk úgy […]

Bővebben »

Rácfürdő helyett pesti mikvét! – Mikvék a fõvárosban zsidó nõk számára 2. rész

A mikvék, rituális fürdők a zsidó családi élet alapkövét jelentő intézmények. Az elkülönülés és az együttlét megszentelt ideje sokat segíthet a házasság frissentartásában is. Amikor ma egy zsidó nő felkészül a mikvében való alámerülésre, ugyanazt csinálja, mint az ókori Izrael földjén élő nők vagy a középkori Budavárban egykor élt zsidó asszonyok. A körülmények persze gyökeresen […]

Bővebben »

Mit jelent az a szó, hogy hanuka?

Az ünnep kellékeit bemutató sorozatunkban beszéltünk már a hanukiáról, a trenderliről, a hanukai pénzről és az olajról. Szóljunk most az ünnep nevének jelentéséről is.   Akárhogy is írjuk át a héber חנוכה  szót – hanuka, chanuka, chánuká, – a kifejezés a kiszlév hónap 25-én kezdődő ünnepet jelöli. A legalapvetőbb jelentésében a chanuka szó felszentelést, felavatást […]

Bővebben »

Hanuka növénye, az olajbogyó

Az olajfát áldással, termékenységgel és egészséggel kapcsolatban több helyen említi a zsidó Biblia, a Tánách. A hozzá kapcsolódó gondolatkörbe beletartozik a jól meggyökerezettség képzete, az Izrael Földjén lakás (példa erre Izrael Állam címerén az olajág), valamint – az özönvíz története nyomán – a béke is. Mivel az olívaolajhoz a szellemi tisztaság elképzelése is társul, ezzel […]

Bővebben »

Az ünnep kellékei: Chanukagelt – a hanukai pénz

Van egy szokás, mely szerint pénzt adnak a gyerekeknek hanuka napjain, részben ajándékként, részben pedig azért, hogy legyen miből cedákát – adományt adniuk, és hogy ez által megtanulják az adakozás micvájának fontosságát. Van, aki az ünnep minden egyes hétköznapján ad, mások csak egyszer az ünep során, a chábád szokás pedig az, hogy hanuka negyedik, vagy […]

Bővebben »

Budapesti utcák a hanukai lángok fényében – Judapest hanukai forgatagban

A Judapest anno rovatunk a 20. századforduló környéki novemberi, decemberi Budapestre kalauzol minket vissza és pár vallási és társadalmi eseményen keresztül villantja fel, hogy milyen is volt akkor Hanukát ünnepelni. Illusztrációk gyanánt a korabeli két vezető zsidó hetilap, az Egyenlőség és a Zsidó Ujság ünnepi hirdetései kísérik a szöveghasábokat. Ki gondolta volna, hogy már a […]

Bővebben »

8 nap – 8 tény a hanukáról

Azt mondják bölcseink, hogy azért ünnepeljük hanukát nyolc napon át, mert a görögök által megszentségtelenített Szentélyben a felszabadító zsidó katonák által talált, egy napra való tiszta olaj nyolc napig égett, ezért e napokat az eseményt követő évben már ünnepként, hálaadó imák elmondásával ülték meg. Ennél többről is szó van azonban: a hetes szám mindazokat a […]

Bővebben »

Az ünnep kellékei: trendeli

A hanuka tárgyait bemutató sorozatunk második darabjában a hanukai játékot mutatjuk be. A trendeli hanukai játék, négyoldalú pörgettyű; oldalain egy-egy betű, alja csúcsban végződik, hogy jól pörögjön, tetején kis nyél, hogy annál fogva lehessen megpörgetni. Ismeretes még a szintén jiddis dreidel néven, héberül pedig az Eliézer Ben-Jehuda fia, Itámár által alkotott szó, a szevivon (a […]

Bővebben »

Az ünnep kellékei: hanukia

Folytatjuk a nagyünnepek kapcsán megkezdett sorozatunkat, melyben a jeles napok kellékeivel ismertetjük meg olvasóinkat. A hanukia, vagy hanukai menóra nyolc plusz egy ágú gyertyatartó, az ünnep legismertebb kelléke. A Szentélybeli, hétágú menórára emlékeztet, ágainak száma pedig az ünnep napjainak számának felel meg. A hanukia nevet a héber nyelv feltámasztója, Eliézer Ben-Jehuda felesége, Hemda találta ki. […]

Bővebben »

Mikvék a fővárosban zsidó nők számára 1. rész

A mikvék, rituális fürdők a zsidó családi élet alapkövét jelentő intézmények. Az elkülönülés és az együttlét megszentelt ideje sokat segíthet a házasság frissentartásában is. Amikor ma egy zsidó nő felkészül a mikvében való alámerülésre, ugyanazt teszi, mint az ókori Izrael földjén élő nők, vagy a középkori Budavárban egykor élt zsidó asszonyok. A körülmények persze gyökeresen […]

Bővebben »

Az őszi ünnepek tartozékai: bűnbak

Jom kipur napján, amíg még állt a jeruzsálemi Szentély, két teljesen egyforma kecskebakot vezettek a főpap elé. Sorsot húztak: az egyik az Örökkévalóé lett, és a főpap feláldozta a zsidó nép nevében Istennek, a másikat pedig, miután a fejére olvasta a zsidó nép bűneit, elküldte a Jeruzsálemtől nem messze eső sivatagba „Ázázelnek”, ahol letaszították egy […]

Bővebben »