Címke archívuma: ünnepek

? Ünnepek a chaszid legenda tükrében

  Ahhoz, hogy a zsidó nép, melynek nagy része ma is a szétszóratásban, diaszpórában él, méltó módon meg tudja ünnepelni ünnepeit, azokat meg kell ismernie. Ebben van a magyarországi zsidó olvasó segítségére Naftali Kraus könyve, a „Zsidó ünepek – a chászid legendák tükrében”, mely szisztematikusan ismerteti a zsidó ünnepeket a zsidó naptár szerinti év folyamán, […]

Bővebben »

Ami az ünnephez nem kell: a chámec

Rendhagyó módon peszách ünnepének kellékei között most bemutatunk valamit, amire kifejezetten nincs szükségünk a kovásztalan kenyér ünnepén. Ez pedig a chámec, vagyis a kovászos, melyet nemcsak nem ehetünk, de nem is birtokolhatunk az ünnep folyamán. Olyannyira nem, hogy még a háziállatainkat is kovászostól mentes, megfelelő kósersági pecséttel ellátott táppal etethetjük csak, melyen többnyire – furcsa […]

Bővebben »

Az ünnep kellékei: szédertál

Annak érdekében, hogy a széderezők valóban úgy érezhessék, mintha ők maguk vonultak volna ki Egyiptomból, a peszách első (Izraelen kívül első két) estéjén megült széder estét bölcseink az érzékeket leginkább megmozgató zsidó szertartások egyikévé tették. Ennek fontos kelléke a szédertál (héberül keárát széder), mely lehet átvitt értelemben a széderhez szükséges kellékek összessége, illetve egy fizikai […]

Bővebben »

Az ünnep kellékei: a hágádá

A zsidó könyvespolc kiemelt helyén szerepel a peszáchi hágádá, mely a széder este megkerülhetetlen kelléke. Neve annyit jelent: elbeszélés, és elsődleges célja az, hogy segítse az Egyiptomból való kivonulás történetének elbeszélését, valamint a szimbólumokban és rituálékban gazdag széder este levezetését. Azt mondják, hogy a hágádá a legtöbbször kiadott zsidó könyv. Ennek az lehet az oka, […]

Bővebben »

Sábát hágádol – nagy szombat

A peszách ünnepét megelőző szombatot sábát hágádolnak, nagy szombatnak nevezik. A névadásnak, amint azt lentebb látni fogjuk, többféle oka van. Az első sábát hágádolt még Egyiptomban ünnepelte a nép, niszán hónap 10-én, öt nappal a kivonulás előtt, amikor az Örökkévaló megparancsolta nekik, hogy minden család vegyen magának egy bárányt. Ez a parancs csupán arra az […]

Bővebben »

Az ünnep kellékei: a peszáchi pénzalap

Sorozatunk második részében a kimchá depiszchával foglalkozunk, amely lehetővé teszi, hogy a rászorulók is méltóképpen ünnepelhessenek. A zsidó közösségekben világszerte pénzt gyűjtenek a közösség azon tagjai számára, akiknek nehézséget okozna az ünnepre szükséges macesz és bor megvásárlása. Ez a pénzalap a kimchá depiszchá („peszáchi liszt”), más néven a máot chitim („búzapénz”). A pénzből koronként és […]

Bővebben »

Az ünnep kellékei: a macesz

Peszách ünnepének főszereplője a kovásztalan kenyér, vagyis a mácá – jiddisesen macesz. A macesz kizárólag lisztből és vízből áll, semmiféle más összetevőt (pl. só, olaj) nem adnak hozzá. Ahhoz, hogy peszáchra kóser legyen, nem szabad, hogy meginduljon az erjedés folyamata, vagyis attól a pillanattól fogva, hogy a liszt a vízzel érintkezett, 18 percen belül készen […]

Bővebben »

Az ünnep kellékei: a zajongás

  Lehet kerepelni, dobogni, az asztalt ütögetni, kiabálni – de miért? Nagymamám, gyerekkori emlékeit felidézve, purim alkalmával mindig elszavalja a háború előtti zsidó Pest egyik kedvelt purimi rigmusát: Purim dal szóljon hát, egykor régen szörnyű vészben élt egyszer egy király Hámán és Mordecháj. Kármeli jó bort fogunk inni, Eszter királynő ad majd enni a nagy […]

Bővebben »

A purim és az ajándékozás

Az ünnep egyik micvája, hogy legalább egy embernek élelmiszert kell küldenünk. Mordecháj leírta mindezen eseményeket… Kötelezővé tette, hogy tartsák meg ádár hó 14. és 15. napját, évről évre… Tegyék ezeket a lakoma és öröm napjaivá, amikor egymásnak ajándékokat és a nélkülözőknek adományokat küldenek. (Eszter 9:20-22) Ez az Eszter könyvéből származó idézet a misloách mánot, jiddisesen sláchmonesz […]

Bővebben »

Eszter böjtje

A purim előtti napon, ádár hónap 13-án (idén március 20-án) tartjuk Eszter böjtjét. Mint minden “félböjtön“, ezen a napon is tartózkodunk az evéstől és az ivástól az Esthajnalcsillag feljövetelétől kezdve egészen az esti besötétedésig (a teljes böjtnapok már az előző naplementekor kezdetüket veszik). A Tóra mindössze jom kipur, az engesztelés napjának böjtjét írja elő, a […]

Bővebben »

Miért tiltották be a rómaiak a purimi dorbézolást?

Izraelben és a jelentősebb vallásos zsidó közösségeket tömörítő városokban a rabbik minden purim előtt figyelmeztetik híveiket a túlzott részegség veszélyeire, és megkérik közösségük tagjait, hogy felelősen viselkedjenek, még az után is, hogy alaposan a pohár fenekére néztek. Nem minden ok nélkül: már a Talmud (Megila 7/b) is feljegyez egy hajmeresztő esetet: “Rábá és Zérá rabbi […]

Bővebben »

Az ünnep kellékei: a megila

Szerda este köszönt ránk az év egyik legvidámabb napja: purim ünnepe. Az ünnepnek négy sajátos micvája van: megilá – Eszter könyvének felolvasása mátánot leevjonim – a nélkülözőknek juttatott adomány misloách mánot (magyarosan sláchmonesz) – ételküldemények miste – lakoma A zsidó hagyomány öt megilát (tekercset) ismer, melyek viszonylag rövid szöveget tartalmaznak, ezek: Énekek Éneke, Rút könyve, […]

Bővebben »

Oroszos purimtól az ugrálóvárig

A purimi programsorozatot már napokkal az ünnep előtt megkezdték az EMIH-nél. Elsőként az Eleven parkban, Magyarország legnagyobb fedett játszóterén ünnepeltek a jelmezbe öl­tözött gyerekek. Ezen a napon – nagyvonalú támogatók jóvoltából – órákon keresztül csak a purimozó gyerekek vehették birtokba a hatalmas játszóházat, ahol kóser finomságokkal, bábszínházzal és még megannyi izgalmas programmal egészítették ki a […]

Bővebben »

Ros Hásánái ünnepi vacsorák

Pesten és Óbudán is sok szeretettel várjuk azokat, akik velünk töltenék el ünnepeket! Újévi kidus és ünnepi vacsora Óbudán: Október 2. és 3. 18.30. Családias hangulatú ünnepi vacsora a kidus után. Ár: 5000 forint/fő/est Ros hásánái vacsora a város szívében Mindenkit szeretettel várnak a Vasvári Pál utcai zsinagógában a október 2-án, 18.00-tól kezdődő imán, majd az ima után […]

Bővebben »