Peszách - Ünnepi gyertyagyújtás időpontja: 2019-04-19 19:20 - Ünnep kimenete: 2019-04-21 20:31:00

Címke archívuma: Peszách

Saul és Joel tóramagyarázatai: peszách

Péntek este köszönt be peszách hét-, Izraelen kívül nyolcnapos ünnepe. Az ünnep jellegzetessége a kovásztalan kenyér, vagyis a macesz. Joel és Saul ezen a héten az egykor a Templom-hegyen elfogyasztott széder esti lakoma három fogását mutatja be, ezek: peszách (áldozati bárány), macesz és máror (keserűfű, torma), majd egy autentikus kézi maceszsütő üzembe vezetik a nézőket […]

Bővebben »

Saul és Joel maceszt süt

Maceszsütés gyerekszemmel. Peszách ünnepének jelképe, egyben legfontosabb élelmiszere a kovásztalan kenyér, héberül mácá vagy macesz, magyarul a pászka. A macesz kizárólag lisztből és vízből áll, semmiféle más összetevőt nem adnak hozzá. Ahhoz, hogy peszáchra kóser legyen, nem szabad, hogy meginduljon az erjedés folyamata, vagyis attól a pillanattól fogva, hogy a liszt a vízzel érintkezett, 18 […]

Bővebben »

Ami az ünnephez nem kell: a chámec

Rendhagyó módon peszách ünnepének kellékei között most bemutatunk valamit, amire kifejezetten nincs szükségünk a kovásztalan kenyér ünnepén. Ez pedig a chámec, vagyis a kovászos, melyet nemcsak nem ehetünk, de nem is birtokolhatunk az ünnep folyamán. Olyannyira nem, hogy még a háziállatainkat is kovászostól mentes, megfelelő kósersági pecséttel ellátott táppal etethetjük csak, melyen többnyire – furcsa […]

Bővebben »

Hajcihő a peszáchi liszt, tej és zsír körül – Peszáchi élelmiszergyártás Judapesten

A zsidó ünnepek közül kétséget kizáróan Peszách kósersági törvényei a legszigorúbbak, melyek betartása háztartási szinten sem könnyű, nem beszélve a gyártásról! Cikkünkben néhány peszáchi élelmiszergyártás körüli vitás ügyet idézünk, melyek most már kellemes olvasmányul szolgálhatnak a macesz ropogtatása közben.    Bevezető helyett Az írás forrásául szolgáló Egyenlőség hetilap kétségtelenül a 19–20. századforduló meghatározó zsidó hetilapja […]

Bővebben »

Az ünnep kellékei: szédertál

Annak érdekében, hogy a széderezők valóban úgy érezhessék, mintha ők maguk vonultak volna ki Egyiptomból, a peszách első (Izraelen kívül első két) estéjén megült széder estét bölcseink az érzékeket leginkább megmozgató zsidó szertartások egyikévé tették. Ennek fontos kelléke a szédertál (héberül keárát széder), mely lehet átvitt értelemben a széderhez szükséges kellékek összessége, illetve egy fizikai […]

Bővebben »

Mirjám tánca 

Miután a zsidók kivonultak Egyiptomból, és átkeltek a Nádas-tengeren, Mózes a férfiakkal diadaléneket énekelt az Örökkévalónak, a nők pedig – a prófétanő, Mirjám  vezetésével – zenével, dallal és tánccal, méghozzá körtánccal dicsőítették Istent.    És vette Mirjám, a prófétanő, Áron nővére a dobot kezébe, és kimentek mind a nők utána dobokkal és körtánccal. És Mirjám elkezdte nekik: […]

Bővebben »

Az ünnep kellékei: a hágádá

A zsidó könyvespolc kiemelt helyén szerepel a peszáchi hágádá, mely a széder este megkerülhetetlen kelléke. Neve annyit jelent: elbeszélés, és elsődleges célja az, hogy segítse az Egyiptomból való kivonulás történetének elbeszélését, valamint a szimbólumokban és rituálékban gazdag széder este levezetését. Azt mondják, hogy a hágádá a legtöbbször kiadott zsidó könyv. Ennek az lehet az oka, […]

Bővebben »

Sábát hágádol – nagy szombat

A peszách ünnepét megelőző szombatot sábát hágádolnak, nagy szombatnak nevezik. A névadásnak, amint azt lentebb látni fogjuk, többféle oka van. Az első sábát hágádolt még Egyiptomban ünnepelte a nép, niszán hónap 10-én, öt nappal a kivonulás előtt, amikor az Örökkévaló megparancsolta nekik, hogy minden család vegyen magának egy bárányt. Ez a parancs csupán arra az […]

Bővebben »

Az ünnep kellékei: a peszáchi pénzalap

Sorozatunk második részében a kimchá depiszchával foglalkozunk, amely lehetővé teszi, hogy a rászorulók is méltóképpen ünnepelhessenek. A zsidó közösségekben világszerte pénzt gyűjtenek a közösség azon tagjai számára, akiknek nehézséget okozna az ünnepre szükséges macesz és bor megvásárlása. Ez a pénzalap a kimchá depiszchá („peszáchi liszt”), más néven a máot chitim („búzapénz”). A pénzből koronként és […]

Bővebben »

Az ünnep kellékei: a macesz

Peszách ünnepének főszereplője a kovásztalan kenyér, vagyis a mácá – jiddisesen macesz. A macesz kizárólag lisztből és vízből áll, semmiféle más összetevőt (pl. só, olaj) nem adnak hozzá. Ahhoz, hogy peszáchra kóser legyen, nem szabad, hogy meginduljon az erjedés folyamata, vagyis attól a pillanattól fogva, hogy a liszt a vízzel érintkezett, 18 percen belül készen […]

Bővebben »

📖 – X. kötet Biblia, Talmud, Zsidó jog

Ebben a jegyzetben a Bibliából, a Talmudból, a zsidó jog és etika műveiből válogattunk és fordítottunk. A válogatás anyagainak egy része a héber vagy angol eredetiből erre az alkalomra lett fordítva, más részei, mint például a Legyen-e nemezeti kisebbség a magyar zsidóság? című írásunk, pedig véglelges formában ebben a kiadványban lát először napvilágot.

Bővebben »

? Az őrködés éjszakája – Pészáchi Hágádá

Új magyar fordítás útmutatóval és kommentárokkal. Több mint ötven esztendő után az első magyar Hágádá, amiből a ma olvasója kielégíti kiváncsiságát és választ kap kérdéseire. Gréda József neves műfordító ültette át magyarra, Naftali Kraus írta a kommentárokat és Oberlander Báruch rabbi szerkesztette. A Hágádá korabeli művészek rajzaival van díszítve. A Magyar Könyvklub és a Chábád Lubavics – Zsidó Nevelési és Oktatási Egyesület közös kiadása, Budapest […]

Bővebben »

🔊 Misna: Peszáchim traktátus מסכת פסחים

Honlapunk audio rovatában olvasóink minden héten három misna hanganyagát hallgathatják meg, illetve heti hírlevelünkben ki is küldjük őket. Az egyenként 2-3 perces felvételeken Nógrádi Bálint magyarázza el az adott misnát Pinchász Kehati rabbi tanítása nyomán.

Bővebben »

A mai ünnep üzenete: sohasem késő megtérni

Ijár hónap 14., idén április 29. peszách séni, azaz a második peszách napja. A jeruzsálemi Szentély fennállásának idején azok az emberek, akik egy hónappal korábban valamilyen ok miatt nem tudtak felzarándokolni a szent városba, e napon kaptak még egy lehetőséget, hogy bemutassák a peszáchi áldozatot. Manapság azzal emlékezünk peszách sénire, hogy ismét maceszt fogyasztunk. Vannak, […]

Bővebben »

Peszáchi forgatagban a háború előtti Budapesten

  Nem túlzás azt állítani, hogy Peszách a legnehezebb zsidó ünnep, hiszen köré csoportosul a legtöbb és legszigorúbb rituális szabály. Peszách ugyan „csak” nyolc napos, de ha a felkészülést is beszámítjuk, akkor egy hónapot vagy akár még többet is kitesz az egész folyamat. Cikkünkben a „szabadság ünnepének” a két világháború között megjelent Zsidó Ujság (1939-től […]

Bővebben »

Kóser gasztro: 8-féle chároszet

Ismerjék meg a spanyol, olasz, marokkói, jemeni, kínai és indiai változatot is! A zsidó nép történetének évezredei során sokszor kényszerült száműzetésbe, különböző csoportjainak rendszeresen el kellett hagynia előző otthonát, hogy más országban újrarendeződve ott folytathassák az életüket, ahol az előzőben abbahagyták. Mindig és minden korban segítette őket ebben az, hogy a Tóra tanításai által bárhol […]

Bővebben »

13 tény, amit feltétlenül tudni kell peszáchról

  1.Peszách a legszélesebb körben megült zsidó ünnep. Az egyiptomi kivonulásról megemlékező, hét (a diaszpórában nyolc) napos és a széder estével megkoronázott ünnepet tartja meg a legtöbb zsidó, vallásosságától, világnézetétől, lakóhelyétől függetlenül az egész világon. Az amerikai Pew Intézet felmérése szerint többen vesznek részt a peszáchi széderen, mint ahányan megtartják a jom kipurt, vagy a […]

Bővebben »