Címke archívuma: Peszách

📖 – X. kötet Biblia, Talmud, Zsidó jog

Ebben a jegyzetben a Bibliából, a Talmudból, a zsidó jog és etika műveiből válogattunk és fordítottunk. A válogatás anyagainak egy része a héber vagy angol eredetiből erre az alkalomra lett fordítva, más részei, mint például a Legyen-e nemezeti kisebbség a magyar zsidóság? című írásunk, pedig véglelges formában ebben a kiadványban lát először napvilágot.

Bővebben »

? Az őrködés éjszakája – Pészáchi Hágádá

Új magyar fordítás útmutatóval és kommentárokkal. Több mint ötven esztendő után az első magyar Hágádá, amiből a ma olvasója kielégíti kiváncsiságát és választ kap kérdéseire. Gréda József neves műfordító ültette át magyarra, Naftali Kraus írta a kommentárokat és Oberlander Báruch rabbi szerkesztette. A Hágádá korabeli művészek rajzaival van díszítve. A Magyar Könyvklub és a Chábád Lubavics – Zsidó Nevelési és Oktatási Egyesület közös kiadása, Budapest […]

Bővebben »

🔊 Misna: Peszáchim traktátus מסכת פסחים

Honlapunk audio rovatában olvasóink minden héten három misna hanganyagát hallgathatják meg, illetve heti hírlevelünkben ki is küldjük őket. Az egyenként 2-3 perces felvételeken Nógrádi Bálint magyarázza el az adott misnát Pinchász Kehati rabbi tanítása nyomán.

Bővebben »

Hogyan vásároljunk peszách után?

A modern kori háláchikus döntéshozók számára érdekes feladat, hogy miként alkalmazhatnak ősi elveket modern problémára. Klasszikus példája ennek, hogy mozgásérzékelő előtt szabad-e elhaladni szombaton, vagy éppen hogy zsidó tulajdonban lévő üzletek peszáchra eladott chámec-készletéből vásárolhatunk-e az ünnep után. E kérdésekre a kortárs döntéshozók mindmáig az ősi szövegekben keresik a választ – és meg is találják. […]

Bővebben »

Borfoltok a hágádán?

Ez nem szentségtörés, hanem az élő hagyomány jele. Miután fáradságos munkával kitakarítottuk az egész lakást, és sehol nem maradt egy szemernyi morzsa sem, nekiülünk a széder estének – és csinálunk egy kis rendetlenséget. A borral és az ünnep jelképeivel megrakott asztalra kerül a hágádá is, mely tartalmazza az Egyiptomból való kivonulást ünneplő este folyamatának leírását, […]

Bővebben »

Mi az a kitniot?

Köztudomású, hogy peszách ünnepén nem eszünk kenyeret sőt még csak a tulajdonunkban sem lehet semmi, ami a Tórában említett ötféle gabonából készült kovászos termék. Annak érdekében, hogy egy-egy szigorú tórai előírást ne szegjünk meg véletlenül se, bölcseink a Tóra törvényeinél szigorúbb előírásokat hoztak, így biztosítva, hogy a tórai szabályokat ne hágjuk át. Ezt úgy nevezik: […]

Bővebben »

Miért tart tovább peszách ünnepe Izraelen kívül?

Amint a neve is mutatja, a félünnep, vagy az ünnep hétköznapja egyesíti magában az ünnepet és a hétköznapot, a szentet és a profánt, az emelkedettet és a mindennapit. Peszách ünnepe a tórai előírás szerint hét napos. A gálutban, vagyis Izraelen kívül azonban nyolc napon át ünneplik.   Míg Izraelben az első és az utolsó nap […]

Bővebben »

Saul és Joel tóramagyarázatai: peszách

Péntek este köszönt be peszách hét-, Izraelen kívül nyolcnapos ünnepe. Az ünnep jellegzetessége a kovásztalan kenyér, vagyis a macesz. Joel és Saul ezen a héten az egykor a Templom-hegyen elfogyasztott széder esti lakoma három fogását mutatja be, ezek: peszách (áldozati bárány), macesz és máror (keserűfű, torma), majd egy autentikus kézi maceszsütő üzembe vezetik a nézőket […]

Bővebben »

Saul és Joel maceszt süt

Maceszsütés gyerekszemmel. Peszách ünnepének jelképe, egyben legfontosabb élelmiszere a kovásztalan kenyér, héberül mácá vagy macesz, magyarul a pászka. A macesz kizárólag lisztből és vízből áll, semmiféle más összetevőt nem adnak hozzá. Ahhoz, hogy peszáchra kóser legyen, nem szabad, hogy meginduljon az erjedés folyamata, vagyis attól a pillanattól fogva, hogy a liszt a vízzel érintkezett, 18 […]

Bővebben »

Ami az ünnephez nem kell: a chámec

Rendhagyó módon peszách ünnepének kellékei között most bemutatunk valamit, amire kifejezetten nincs szükségünk a kovásztalan kenyér ünnepén. Ez pedig a chámec, vagyis a kovászos, melyet nemcsak nem ehetünk, de nem is birtokolhatunk az ünnep folyamán. Olyannyira nem, hogy még a háziállatainkat is kovászostól mentes, megfelelő kósersági pecséttel ellátott táppal etethetjük csak, melyen többnyire – furcsa […]

Bővebben »

Hajcihő a peszáchi liszt, tej és zsír körül – Peszáchi élelmiszergyártás Judapesten

A zsidó ünnepek közül kétséget kizáróan Peszách kósersági törvényei a legszigorúbbak, melyek betartása háztartási szinten sem könnyű, nem beszélve a gyártásról! Cikkünkben néhány peszáchi élelmiszergyártás körüli vitás ügyet idézünk, melyek most már kellemes olvasmányul szolgálhatnak a macesz ropogtatása közben.    Bevezető helyett Az írás forrásául szolgáló Egyenlőség hetilap kétségtelenül a 19–20. századforduló meghatározó zsidó hetilapja […]

Bővebben »

Az ünnep kellékei: szédertál

Annak érdekében, hogy a széderezők valóban úgy érezhessék, mintha ők maguk vonultak volna ki Egyiptomból, a peszách első (Izraelen kívül első két) estéjén megült széder estét bölcseink az érzékeket leginkább megmozgató zsidó szertartások egyikévé tették. Ennek fontos kelléke a szédertál (héberül keárát széder), mely lehet átvitt értelemben a széderhez szükséges kellékek összessége, illetve egy fizikai […]

Bővebben »

Mirjám tánca 

Miután a zsidók kivonultak Egyiptomból, és átkeltek a Nádas-tengeren, Mózes a férfiakkal diadaléneket énekelt az Örökkévalónak, a nők pedig – a prófétanő, Mirjám  vezetésével – zenével, dallal és tánccal, méghozzá körtánccal dicsőítették Istent.    És vette Mirjám, a prófétanő, Áron nővére a dobot kezébe, és kimentek mind a nők utána dobokkal és körtánccal. És Mirjám elkezdte nekik: […]

Bővebben »

Az ünnep kellékei: a hágádá

A zsidó könyvespolc kiemelt helyén szerepel a peszáchi hágádá, mely a széder este megkerülhetetlen kelléke. Neve annyit jelent: elbeszélés, és elsődleges célja az, hogy segítse az Egyiptomból való kivonulás történetének elbeszélését, valamint a szimbólumokban és rituálékban gazdag széder este levezetését. Azt mondják, hogy a hágádá a legtöbbször kiadott zsidó könyv. Ennek az lehet az oka, […]

Bővebben »

Sábát hágádol – nagy szombat

A peszách ünnepét megelőző szombatot sábát hágádolnak, nagy szombatnak nevezik. A névadásnak, amint azt lentebb látni fogjuk, többféle oka van. Az első sábát hágádolt még Egyiptomban ünnepelte a nép, niszán hónap 10-én, öt nappal a kivonulás előtt, amikor az Örökkévaló megparancsolta nekik, hogy minden család vegyen magának egy bárányt. Ez a parancs csupán arra az […]

Bővebben »

Az ünnep kellékei: a peszáchi pénzalap

Sorozatunk második részében a kimchá depiszchával foglalkozunk, amely lehetővé teszi, hogy a rászorulók is méltóképpen ünnepelhessenek. A zsidó közösségekben világszerte pénzt gyűjtenek a közösség azon tagjai számára, akiknek nehézséget okozna az ünnepre szükséges macesz és bor megvásárlása. Ez a pénzalap a kimchá depiszchá („peszáchi liszt”), más néven a máot chitim („búzapénz”). A pénzből koronként és […]

Bővebben »

Az ünnep kellékei: a macesz

Peszách ünnepének főszereplője a kovásztalan kenyér, vagyis a mácá – jiddisesen macesz. A macesz kizárólag lisztből és vízből áll, semmiféle más összetevőt (pl. só, olaj) nem adnak hozzá. Ahhoz, hogy peszáchra kóser legyen, nem szabad, hogy meginduljon az erjedés folyamata, vagyis attól a pillanattól fogva, hogy a liszt a vízzel érintkezett, 18 percen belül készen […]

Bővebben »