Címke archívuma: gasztro

Kóser gasztro olvasói kérésére: gofri peszáchra

Az előző héten gofri-receptet adtunk közre, hogy ötletet adjunk az otthon levő liszt felhasználására. Egy olvasónk azt kérdezte, hogy van-e peszáchi változata is a közkedvelt finomságnak, így ennek jártunk utána. Örömmel jelentjük, létezik peszáchra kóser gofri, ami ráadásul nem is gebrocht, vagy héberül srujá, tehát azok is bátran elkészíthetik, akik nem fogyasztanak olyan ételt, amiben […]

Bővebben »

Kóser gasztro: gofri

Közeledik peszách ünnepe, receptünkkel a még otthon levő liszt felhasználásához nyújtunk segítséget. Nincs talán még egy olyan alapanyag, mint a liszt, melyről a Tóra ilyen sokat beszél, és melynek ilyen sokféle használatát mutatja be, írja elő, vagy éppen tiltja meg, attól függően, hogy az évnek mely időszakában, vagy hol tartózkodunk. Legyen szó különféle áldozatokról, ünnepekről, […]

Bővebben »

Kóser gasztro: sült marhaborda (assado)

  A most következő szombat a sábát párá, a tehén szombatja. Nem minden évben esik így, ebben az évben azonban együtt olvassák fel a vörös tehénről szóló szakaszt a Smini hetiszakasszal, mely többek között a kóserság néhány alapvető törvényével foglalkozik. Nevezetesen azzal, hogy mely állatok kóserek, és melyek nem. Vannak olyanok, melyeket csoportok szerint, másokat […]

Bővebben »

Kóser gasztro: perec

Véget ért purim ünnepe. Az ünnep előkészületeket igényelt: ételajándékot tartalmazó csomagokat készítettünk és osztottunk ki a barátainknak, sütöttünk-főztünk a purimi lakomára. Vendégeket fogadtunk, purimi mulatságon jártunk, és persze kétszer meghallgattuk a megila felolvasását is. Most tehát nyugodtan hátradőlhetünk, és karba tehetjük a kezünket? Bár igazán ránk férne a pihenés, most kezdődik csak az igazi munka […]

Bővebben »

Kóser gasztro: Piros-fehér-zöld bárchesz

Ünnepi recept A zsidó emancipáció egyik alkotóeleme volt, hogy a zsidó közösségek hűek és lojálisak voltak a befogadó országokhoz, ám ez gyakran a zsidó hagyományoktól való eltávolodással járt együtt. A magyarországi emancipáció nyomán a zsidók a zsidóság nemzeti jellegéről megfeledkezve egyre inkább Mózes-hitű magyaroknak vallották magukat, kivették részüket az 1848-49-es magyar szabadságharcból ugyanúgy, mint a […]

Bővebben »

Mázál dágim – halak a kóser konyhában

„Amikor beköszönt ádár hónap, sokasodjanak az örömök.”   Azt mondja a Talmud (Táánit 29.): „Ádár hónap beköszöntével az embernek egyre örömtelibbnek kell lennie”. Ádár hónap csillagjegye – mázálja – a halak csillagkép, a mázál dágim. A hal sokféle szimbolikus jelentést hordoz a zsidó tradíció szerint. A kettős ádárra tekintettel kétrészes sorozatot adunk közre – a […]

Bővebben »

Kóser gasztro: csirke sóágyon

Ne főzz gödölyét az anyja tejében. (M.II. 34:26) Hetiszakaszunkban, a Ki tiszában ismét elhangzik a fenti tiltás, mely a kóser étkezésnek az egyik legalapvetőbb és legismertebb alapelve: húsos és tejes ételt nem fogyasztunk együtt. Ez a tiltás összesen háromszor olvasható a Tórában, harmadszor a Dvárim könyvében találkozhatunk vele (M.V. 14:21). Bölcseink a szó szerint vett […]

Bővebben »

Kóser gasztro: drágaköves rizs

Hetiszakaszunk, a Tecáve legnagyobb részben a papi és főpapi öltözékkel foglalkozik. A főpapi viselet legkülönlegesebb darabja a chósen – mellvért – volt. Ez egy textildarab, mely kétrét hajtva két négyzetet adott ki. A chósen öt anyagból készült: aranyból, valamint kékre, lilára, illetve vörösre festett gyapjúból, valamint lenből, ezekből készült csíkokat fontak eggyé különleges technikával úgy, […]

Bővebben »

Kóser gasztro: burgonyás kenyér

És tegyél az asztalra (Isten) színe elé való kenyeret, színem előtt legyen állandóan. (M.II. 25:30) Hetiszakaszunk, a Trumá a pusztai Szentély építésével, illetve a Szentély egyes felszerelési tárgyaival foglalkozik. Ezek közül egy kapcsolódik ételhez: a sulchán lechem hápánim, a színkenyér asztala. A „kenyér” valójában vastag macesz volt, kovásztalan kenyér. Egy teljes héten állt a levegőn, de […]

Bővebben »

Kóser gasztro: vegyes saláta

Hetiszakaszunk, az 53 parancsolatot felsorakoztató Mispátim (a.m. törvények) jó néhány olyan micvát tartalmaz, melyek étkezéssel kapcsolatosak. Szent emberek legyetek nekem; a mezőn széttépettnek húsát ne egyétek, a kutyának vessétek azt. (M.II. 22:30) Miért pont a kutyának? Nem olyan sokkal korábban, a Bo hetiszakaszban szerepeltek a kutyák: Izrael minden fiaira pedig a kutya sem ölti ki […]

Bővebben »

Kóser gasztro: vörös lencsés dél-indiai lepény

Hetiszakaszunkban, a Jitróban ötven nappal az Egyiptomból való kivonulás után Izrael népe a Szináj-hegy lábánál várakozik a tóraadásra. Szokás, hogy e szakasz felolvasását – legalább a tízparancsolat kinyilatkoztatását – mindenki, a nők és a gyerekek is meghallgassák a zsinagógában. A Szináj-hegyen kapott Tóra a zsidóság legfontosabb könyve, minden szombaton, ezen kívül hétfőn, csütörtökön, újholdkor és […]

Bővebben »

Mi az a cháruv? – A szentjánoskenyérfa zsidó vonatkozásai

Izraelben tu bisvátkor, a fák újévén kezd megújulni, feléledni a természet, ekkor kezdenek virágozni a mandulafák – ezért az ünnep egyik kedvelt gyümölcse a mandula. E lap hasábjain többféle tu bisváti hagyományról és ételről is beszámoltunk már. Az idei ünnepre egy újabb különleges gasztronómiai vonatkozást mutatunk be.    Tu bisváti néphagyomány Van egy tu bisváti […]

Bővebben »

Kóser gasztro: mézes keksz

Vajha meghaltunk volna az Örökkévaló keze által Egyiptom országában, midőn ültünk a húsos fazék mellett, midőn ehettünk kenyeret a jóllakásig; mert ti kihoztatok bennünket a pusztába, hogy megöljétek ezt az egész gyülekezetet éhség által. És mondta az Örökkévaló Mózesnek: Íme, én hullatok nektek kenyeret az égből; menjen ki a nép és szedje a napra valót […]

Bővebben »

Kóser gasztro: popcorn (meg egy kis sáska)

… az Örökkévaló pedig támasztott keleti szelet az országban… és a keleti szél elhozta a sáskát. És felszállt a sáska Egyiptom egész országára és leereszkedett Egyiptom egész határában, nagyon súlyosan… És ellepte az egész ország színét, hogy sötét lett az ország és felemésztette a föld minden füvét és a fa minden gyümölcsét, amit meghagyott a […]

Bővebben »

Kóser gasztro: marokkói hal

Menj el Fáraóhoz reggel, íme, ő kimegy a vízhez, állj elébe a folyam partján; a botot pedig, mely átváltozott kígyóvá, vedd kezedbe. És mondd neki: Az Örökkévaló, a héberek Istene küldött engem hozzád, mondván: Bocsásd el népemet, hogy szolgáljanak engem a pusztában; és íme, te nem hallgattál rám eddig. Így szól az Örökkévaló: Ezáltal tudod […]

Bővebben »

Kóser gasztro: tőzegáfonyás káposzta- és répasaláta

Ezen a héten kezdjük olvasni a zsinagógákban a Smot könyvét, mely címét az első szakaszáról kapta, és azt jelenti: nevek. A könyv az Egyiptomba levonuló család tagjainak név szerinti felsorolásával indul. Bölcseink több helyen is felteszik a kérdést, hogy vajon miért ismétli meg a Tóra megint a neveket, amikor korábban ezt már megtette. Azt tudjuk, […]

Bővebben »

Kóser gasztro: rózsaszín és zöld szezámmag-szósz

Mártások lakomához. Ezen a héten fejezzük be a zsinagógákban a Vájechi hetiszakasszal a Tóra első könyvének, a Berésitnek a felolvasását. Miután a felolvasó szájából elhangzott az utolsó mondat, a közösség tagjai – akik a legtöbb helyen felállva hallgatják az utolsó mondatokat – hangosan így szólnak: cházák, cházák, venitcházek – legyünk erősek, legyünk erősek és erősítsük […]

Bővebben »

Kóser gasztro: lilahagymás salátaöntet

Egyetlen zsidó ünnephez sem tartozik annyi étkezési szabály és a szabályokra épülő szigorítás (chumrá), valamint ezerféle szokás, mint peszáchhoz, a szabadság ünnepéhez. A kóser konyha szigorú szabályai mellé a kovászos ételek tilalma társul. Vannak, akik különösen figyelnek arra, hogy csak smurá mácát, vagyis őrzött maceszt fogyasszanak, és ezen belül is vannak, például a lubavicsi haszidok, […]

Bővebben »