Médiában

Zsidónak lenni jó vagy rossz?

2007-ben Magyarország legismertebb zsidó szervezetének az “1%-os” plakátjai azt hirdették: zsidónak lenni rossz. Zsidónak lenni azt jelenti, hogy szomorúak vagyunk, gyerekeink is szomorúak, unokáink is szomorúak, akiknek turkálókban vesszük a kilósruhát.


Sajnos ez a plakát nem kivétel volt, hanem az esszenciája azoknak az üzeneteknek, amelyekkel a Mazsihisz az elmúlt bő másfél évtizedben szórta a hazai zsidó és nem zsidó közvéleményt. Szinte kizárólag a Holokauszt emlékéről, pontosabban árnyékáról vagy az antiszemitizmus fenyegetéséről volt szó a nyilvánosságban (ezt egészítette ki a közel-keleti konfliktus tematikája a sajtóban: szép kis “zsidóság portfolió”.)

Sokszor elmondtam már, interjúkban is mindig hangsúlyozom: 2004-ben azért kezdtük el csinálni a JP-t (shadowriderrel), mert igényt éreztünk egy egészen másfajta zsidó identitás és kultúra kifejezésére. Mi is fontosnak tartjuk az antiszemitizmus elleni fellépést (fel is lépünk, ha kell) és nem fogjuk soha feledni a Soát sem, de ezek nem azonosak a mi zsidóságunk tényleges és teljes tartalmával. Nem valaminek a Hiánya vagy valaminek a Kontrája adja a mi identitásunkat - ha így lenne, az egy kényszer-identitás, az egy negatív-identitás lenne.

A mi zsidó identitásunk viszont pozitív és szabad. Amikor elkezdtük írni a JP-t, akkor azt akartuk megmutatni (saját magunknak is), hogy a zsidózás megszabadítható mindazoktól a terhektől, megtisztítható mindazoktól a negatív kontextusoktól, amelyekbe belekerült akarva és akaratlanul. Szemantikai bozótharc! Minden egyes posztunkkal azt állítottuk, hogy a zsidó lét sokkal, de sokkal több, mint az Emlékezés vagy a Parázás: a zsidó lét milliónyi pozitív élmény és milliónyi pozitív érték megélését és közvetítését is jelenti. Elsősorban és mindenekelőtt magunknak jelenti ezt, de ilyen öntudattal és élményekkel feltöltekezve kisugározható ez a platform/fíling a teljes magyarországi közvéleményre is.

“Szemantikai harcot hirdettünk. Visszavesszük a ‘judapest’ kifejezést és pozitív tartalmakkal fogjuk megtölteni.” - Judapest.org, 2005. február

“Eltökélt szándékunk, hogy a zsidózást kiemeljük az antiszemitizmus kontextusából.” - Judapest.org, 2007 november.

A harmadik évünkre sok üzenetünk beért, 2007. bizonyos szempontból a mi “kritikus tömegünk” éve volt. A Flódni-gate üggyel a szélesebb közvélemény radarjára került a kreatívzsidózó ars poeticánk, de a pozitív zsidóságot hangsúlyozó JP-re felfigyeltek a Mazsihiszen túli zsidó szervezetek is. Az egyik ilyen szervezet a Chábád Lubavics-EMIH volt, akik idén saját 1%-os kampányt indítottak, melynek kulcsmondata az volt, hogy “zsidónak lenni jó”. Köves Slomó rabbi ki is fejtette több helyütt:

“Nagyon lényeges a pozitív zsidó ön-tudat és öntudat felépítése. Ugyancsak nagyon lényeges, hogy a közbeszédben a zsidóság fogalmát kiemeljük az antiszemitizmus és a Holokauszt szinte kizárólagos kontextusából. A zsidóság évezredes pozitív értékek közvetítését kell, hogy jelentse. Saját magunknak épp úgy, mint a magyarországi közvéleménynek. Ez kell legyen az ön-tudatunk, és ezt öntudatosan vállalnunk, hirdetnünk kell.” (zsido.com, 2008. április)

A kampány szerintem nagyon jó volt, mert ezt az alapvető gondolatot (single minded proposition Saatchi&Saatchi nyelven) fogalmazta meg egyszerűen és pontosan: zsidónak_lenni_jó. Fel is figyelt rá a magyarországi közvélemény - de a 2007-es mazsihisz reklámmal ellentétben most a reakciók érzelmi töltete többnyire pozitív előjelű volt. Kolhakavod!

Mikor lesz hát a zsido.com és judapest.org merger?

Többen is kérdeztek tőlem már a kampány kapcsán, hogy akkor a JP és a Chábád lényegében azonos módon gondolkodik a zsidóságot érintő kérdésekben? Az egyik legfontosabb dologban feltétlenül: a JP és a Chábád is azt vallja, hogy a zsidó élmény sokkal több és sokkal gazdagabb, mint amit az “anti-antiszemitizmus” pozíciója kínál. Van azonban egy másik alap “JP-tézis”, amit nem oszt a Chábád (és a Mazsihisz sem): ez a zsidó pluralizmus ünneplése (ld: 2 zsidó-3 vélemény). A Chábád szerint fundamentálisan egyféle igaz zsidó út van: a Tóra-zsidóság útja. A JP szerint viszont a Tóra-út mellett más zsidó utak is léteznek és ezek ünneplése is a zsidó gazdagságunk része.

És akkor a popkulturális stikkünkről nem is szóltam.

Téma: zsidó identitás

Bámidbár

Szakaszunk – Bámidbár (4Mózes 1:1–4:20.) – nyitja meg Mózes negyedik könyvét. Ismételt népszámlálás után – melynek eredménye csodálatos módon egyezik az előzővel, amelyet egy évvel azelőtt ejtettek meg – Mózes zászlóaljakba szervezi a népet. Négy zászlóalj, mindegyikben 3-3 törzs jön létre, s készek a nagy útra, hogy elfoglalják az Ígéret Földjét. A szakaszban található még a leviták munkarendje a Szentély-szolgálatban és a törzsfőnökök szerepe.

Sávuot שבועות

Sávuot, a hetek ünnepe, sziván hónap hatodik és hetedik napján van: idén 2012 május 26-án estétől 28-án estéig ünnepeljük. Az ünnepnek két oka van: megemlékezünk a Sínai-hegyi Tóra-adásról, illetve az első gyümölcsök áldozatáról – a bikurimra –, melyet a korai aratásért való hálaadásként ajánlottak fel a Jeruzsálemi Szentélyben. Ezért nevezik Chág HáBikurimnak is. Sávuot a Peszách után számolt hét hét betetőzése. A zsidók Peszáchkor elnyert szabadsága értelmetlen lett volna a Sínain megkapott Tóra alakító és megőrző ereje nélkül.

Naptár konverter

Válaszd ki a polgári vagy a zsidó dátumot, és klikkelj a megfelelő nyílra!
Polgári naptár
   
Zsidó naptár
   
Ha a keresett dátum naplemente utáni akkor adja meg a következő polgári dátumot!

Hírlevél

Ha szeretne értesülni az aktuális híreinkről, akkor iratkozzon fel hírlevelünkre.
Név:

E-mail: