Annak ellenére, hogy Magyarország mély erkölcsi válságban van, nem lehet elfelejteni, hogy minden kisebbségnek, így a romáknak is egyforma jogai vannak. A mostani helyzeten azonban van mód változtatni, a kollektív ártatlanságot és a kollektív bűnösséget sem szabad hirdetni - jegyezte meg.
A Hit Gyülekezetét a zsidóság szövetségesének nevezte, mert közösen harcolnak a rasszizmus, az antiszemitizmus, a kirekesztés ellen. Mint mondta, a zsidó emberek és a keresztények egyaránt hisznek a Megváltóban, csak az a különbség közöttük, hogy előbbiek szerint még nem jött el, utóbbiak szerint viszont már eljött a Földre a Messiás. A Megváltó eljövetelekor a világ barátságosabb, befogadó lesz, az emberek tisztelik majd egymást, és a másik emberben a másságot is - vélekedett. A hithez való hűség az egyik feltétele a fennmaradásnak, így tudta Izrael is túlélni az üldöztetést a holokauszt idején és a történelem megpróbáltatásait több ezer éven keresztül - mondta Elie Wiesel. Ezenkívül a szenvedés is hozzásegíthet a túléléshez, mert ennek során megtanulhatják az emberek a szolidaritás leckéjét, azt, hogy felelősek egymásért, és azt, hogy segítsenek egymásnak az életben maradás érdekében.
A világban való szétszóratásban is sokat segítettek a zsidók egymásnak a különböző kolóniákon, ez is hozzájárult az életben maradásukhoz - jegyezte meg. A bibliai történetet elemezve a bostoni egyetemen tanító, és filozófiai műveket alkotó író rámutatott: amikor Káin megölte Ábelt, testvérgyilkosságot követett el, de minden ember ellen elkövetett gyilkosság egyben testvérgyilkosság. Ilyen értelemben a Szentírásban található történetek a mai kornak is szólnak, hiszen például Bosznia-Hercegovinában ugyanúgy testvérgyilkosságok sorozatát hajtották végre etnikai alapon, mint a Biblia elején található Káin és Ábel esetében - hangsúlyozta. Elie Wiesel megemlítette Simon Dubnov történész holokauszt alatti megölését, melynek során egyik tanítványa oltotta ki az életét a német titkosrendőrség, a Gestapo tisztjeként a rigai gettóban 1941 decemberében. Johannes Siebert a megszállás idején folyamatosan provokálta korábbi egyetemi tanárát, azt kérdezgette tőle, hogy a professzor még mindig hisz-e az emberiességben. A gyilkos ráadásul doktori fokozattal rendelkezett, amiből az a tanulság, hogy "a döntés mindig a mi kezünkben van", még a műveltség sem jelent biztosítékot arra, hogy valaki nem követ el embertelen tetteket.
Az eseményen beszédet mondott Feldmájer Péter, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének elnöke is, amelyben kiemelte: a gyűlölet hulláma jelenleg Magyarországon egyre magasabbra rúg, "a barátaink hangját egyelőre elnyomja a gyűlölet hangja". Ehhez Benjámin Elan, Izrael volt turisztikai minisztere előadásában hozzátette: harcolni kel az antiszemitizmus ellen "meg kell fújni a riadót, amíg nem késő". Az eseményen megjelent többi között Aliza Bin-Noun, Izrael magyarországi nagykövete az amerikai és a szlovén diplomácia képviselői mellett, Mesterházy Attila az MSZP miniszterelnök-jelöltje, Bokros Lajos, az MDF miniszterelnök-jelöltje, Kiss Péter tárca nélküli miniszter miniszter, Kökény Mihály volt egészségügyi miniszter, Dávid Ibolya, az MDF elnöke, Herényi Károly MDF-es, Fodor Gábor és Pető Iván SZDSZ-es politikusok, Horváth Csaba, Budapest korábbi főpolgármester-helyettese, Thürmer Gyula a Magyar Kommunista Munkáspárt elnöke, Köves Slomó, az Elie Wieselt Magyarországra hívó Egységes Magyar Izraelita Hitközség vezető rabbija, Sass József, Gerendás Péter előadóművészek, Székhelyi József színművész és Czeizel Endre genetikus.
Elie Wiesel 1928-ban született a romániai Máramarosszigeten, ortodox zsidó családban. Tizenöt évesen deportálták, szülei és húga nem élték túl a borzalmakat. 1948-tól tanult a Sorbonne-on filozófiát, majd újságíróként dolgozott. Esszéi, novellái és drámái elsősorban az európai zsidóság kiirtásáról szóltak. Ő használta először mai értelemben a holokauszt kifejezést. 1986-ban Nobel-békedíjat kapott, nem sokkal ezután feleségével megalapították az Elie Wiesel Alapítványt az Emberiségért, aminek a mai napig elnöke. 1978 és 1986 között a nemzetközi holokauszt-emlékbizottság elnöke volt. Művei többek között: Az éjszaka, A hajnal, Az eskü, Egy meggyilkolt zsidó költő testamentuma, Minden folyó a tengerbe siet.
.jpg)
