A zsidó hitközség nem élte túl a háborút, és a zsinagóga falai között többé nem hallatszódtak a Smá Iszráél hangjai. Ezért különösen nagy a jelentősége annak, hogy a Pesti Jesiva a szokásos tavaszi és őszi hétvégéit ebben a kisvárosban, a Kék Duna Wellness Hotelban rendezi. A központi téma ezen a hétvégén a „Vallás, zsidóság és a politika” volt.
Ezúttal azonban nemcsak a szokásos előadások, szemináriumok színhelye volt, hanem egy igazi közösségi ünnepségnek is. Sábbátkor életében először hívták fel a Tórához Viktort, aki még csak ezen a héten került be Ábrahám szövetségébe, amelynek során a Lévi héber nevet kapta. Édesanyja, Mónika pedig dédnagyanyja után a Ráchel nevet kapta. Egy hosszú-hosszú mondat végére került most pont. A Gut Sábesz megkeresésére Ráchel elmesélte e szédítő történetet. Hogyan talált vissza ahhoz a zsidósághoz, amely a családnak már több nemzedéken át, a Holokauszt szörnyűségei miatt nem volt helye. A fizikus édesanya mindig is Istenkereső volt, fájdalmasan hiányzott számára az elveszett hagyomány. Míg dédszüleiről, Frey Jakabról és Weiss Bertáról ki nem derült, hogy zsidó vallásúak voltak. Ekkor Mónika jelentkezett a Zsidó Tudományok Szabadegyetemére és megkezdte héber nyelvi tanulmányait is. A fia Viktor pedig próbaképpen ellátogatott Glitzenstein Smulik rabbi Bár Micvá klubjába. Ott is ragadt annak rendje és módja szerint. Ami édesanyjának egy fél élet munkája volt Viktor egy hét alatt megtette: Lévi lett belőle.
Oberlander Báruch rabbi két előadást is tartott a zsidó vallás és zsidó politika viszonyáról. Külön beszélt a királyság intézményéről, amely nehezen illeszkedett az ókori zsidóság intézmény rendszerébe, hiszen – amint azt a rabbi részletesen kifejtette – csak az Örökkévaló rendelkezhet királyi hatalommal, és elvileg kifogásolható, hogy ember teljhatalmat kapjon. A királyság intézménye gyakorlati szükségszerűség volt, hiszen a filiszteusok fenyegetései és zaklatásai miatt vált gyakorlatilag szükségessé a törzsek fölé emelkedő királyi hatalom praktikus elfogadottsága. Izrael azonban nem ismerte a korlátlan királyi hatalom intézményét. A próféták különböző korokban az Örökkévaló „szóvivőjeként” mondtak ítéletet azokról a királyokról, akik nem a Tóra szabályai szerint uralkodtak.
A második előadásában Oberlander rabbi kifejtette, hogy a zsidó vallás és a modern politika miként viszonyul egymáshoz, hogyan alakítsuk ki és miképpen képviseljük álláspontunkat a zsidó vallás szabályai szerint. A tematikus előadássorozat harmadik részében Köves Slomó rabbi az egyházak és a politika témakörét fejtette ki. Álláspontja szerint a zsidóságnak zsidó politikát kell folytatnia és nem szabad összefonódnia egyetlen politikai párttal sem, de képviselnie kell a zsidó közösség érdekeit: fel kell szólalnia az antiszemitizmus ellen, biztosítania kell a zsidó intézmények működését és ki kell állnia Izrael mellett. Oberlander Báruch rabbi a kabbala három alapkönyvét, a Zohárt, a Széfer Jecirát és az Éc Chajimot (Élet fája) mutatta be, és külön szemináriumot szentelt az Atyák bölcs mondásainak. Köves Slomó a hét isteni névről és arról beszélt, hogy a természet hihetetlen rendje és a jelenségek óramű pontossága mögött az Örökkévaló mindenhatósága áll. A történetet a rabbi az egyiptomi kivonulásban az Örökkévaló és az egyiptomi fáraó történetéből bontotta ki. Nógrádi Bálint érdekes előadást tartott Simon bár Jóchájról, aki a római halálos ítélet elől egy barlangba menekült, ahol tizenhárom éven át a Tórát tanulmányozta. Hurwitz rabbi pedig az arab országok zsidóit mutatta be. Az előadásokat Oberlander Báruch rabbi haszid történetei még színesebbé tették. A gyermekeknek külön programot állítottak össze a hétvége szervezői. Mese, játék, testnevelés, uszoda, közös program gyermekeknek és szüleiknek. Külön üde színfoltja volt a vasárnapi ebédnek, amikor az Álef kids apró-cseprő diákjai külön műsorral kedveskedtek Köves Slomó 31. születésnapja alkalmából.
.jpg)
