Álef

Vallás - szabadság

2010-03-29

Születésünktől fogva a szabadságra vágyunk. Valahogy az emberi természet alapvető vágya a szabadságra való törekvés. Így hát mi sem természetesebb annál, hogy közeledő ünnepünk a Peszách, a szabadság ünnepe talán naptárunk legerősebb színnel megjelölt nyolc napja.



Az egyiptomi kivonulás ünneplése azonban nem csak ebben a nyolc napban aktuális, hanem mindennapos kötelezettségünk a szabadulásra való emlékezés. A zsidó misztika még tovább megy és még az Egyiptom, Micrájim héber szóban is felfedezi a szabadság ellentétét, hiszen ezzel a kifejezéssel rokon mécárim korlátokat jelent, vagyis a mindennapos egyiptomi kivonulás nem más, mint a győzelem saját korlátaink felett.

Mégis furcsa, ha egy kicsit jobban belegondolunk, hogy olyannyira ünnepeljük ezt a szabadságot, amikor a történet szerint, ahogy megszabadultunk Fáraó szolgaságából, rögtön egy másik Úr, az Örökkévaló szolgáivá lettünk. Ő ugyan nem kötelez minket rabszolgamunkára, mégis több száz paranccsal és szabállyal korlátozza életünket.

Tehát tulajdonképpen hol itt a szabadság?

Sokféle torlasszal lehet szabadságunktól megfosztani bennünket. Kívülről befelé haladva, a fizikai korlátok, a szabad mozgás korlátozásától, a szabad beszéd, vagy szabad gondolkodás korlátozásáig. Tehát ha szabadon járhatunk kelhetünk, akkor sem vagyunk teljesen szabadok, ha például nem gondolkodhatunk szabadon. De ha adatott is nekünk a szabad gondolkodás lehetősége és minden külső korlátot levetettünk, még mindig nem lehetünk teljesen szabadok, hiszen saját fizikai korlátaink, tudásunk korlátozottsága, örök korlát lesz számunkra.

Ha valóban szabadok akarunk lenni, akkor valami nálunk, és minden korlátnál magasabb értéket magunkévá kell tegyünk, abba kell bekapcsolódnunk.

Istennel való kapcsolatunk, a Végtelennel való egyesülés tudja megadni a belső szabadságot, ami minden külső szabadságnál fontosabb. A Tóra és a sok száz szabály pedig tudás és eszköz, hogy ezt a szabadságot el tudjuk érni.

„Nincs igazán szabad ember, csakis aki a Tórát bújja” – tanítják Bölcseink. Ugyanis az Istennel való kapcsolatunk olyan erőt kölcsönöz számunkra, amely képes - bizonyos értelemben - saját fizikai korlátaink fölé emelni bennünket, képes a bennünk lévő szikrát lángra lobbantani és önző gyarlóságunk fölé emelni.

A zsidó misztika szerint, ezért minden ember alapvető vágya a szabadság. Hiszen tudatalattinkban az életünket mozgató, de egyben korlátozó egónk fölé szeretnénk emelkedni. A bennünk élő isteni lehelet felfelé kívánkozik, mint a gyertya fénye.

Köves Slomó
EMIH vezető rabbi

Téma: Köves Slomó (írásai)

Bámidbár

Szakaszunk – Bámidbár (4Mózes 1:1–4:20.) – nyitja meg Mózes negyedik könyvét. Ismételt népszámlálás után – melynek eredménye csodálatos módon egyezik az előzővel, amelyet egy évvel azelőtt ejtettek meg – Mózes zászlóaljakba szervezi a népet. Négy zászlóalj, mindegyikben 3-3 törzs jön létre, s készek a nagy útra, hogy elfoglalják az Ígéret Földjét. A szakaszban található még a leviták munkarendje a Szentély-szolgálatban és a törzsfőnökök szerepe.

Sávuot שבועות

Sávuot, a hetek ünnepe, sziván hónap hatodik és hetedik napján van: idén 2012 május 26-án estétől 28-án estéig ünnepeljük. Az ünnepnek két oka van: megemlékezünk a Sínai-hegyi Tóra-adásról, illetve az első gyümölcsök áldozatáról – a bikurimra –, melyet a korai aratásért való hálaadásként ajánlottak fel a Jeruzsálemi Szentélyben. Ezért nevezik Chág HáBikurimnak is. Sávuot a Peszách után számolt hét hét betetőzése. A zsidók Peszáchkor elnyert szabadsága értelmetlen lett volna a Sínain megkapott Tóra alakító és megőrző ereje nélkül.

Naptár konverter

Válaszd ki a polgári vagy a zsidó dátumot, és klikkelj a megfelelő nyílra!
Polgári naptár
   
Zsidó naptár
   
Ha a keresett dátum naplemente utáni akkor adja meg a következő polgári dátumot!

Hírlevél

Ha szeretne értesülni az aktuális híreinkről, akkor iratkozzon fel hírlevelünkre.
Név:

E-mail: