Beszélgetés a Zsidó Tudományok SzabadegyetemérőlArra a kérdésre, hogy mit kell értenünk zsidó tudományosságon, Oberlander rabbi azt válaszolta, hogy az eredeti, autentikus zsidó tudományokra kell gondolnunk. Tehát elsősorban a zsidó filozófiára, a zsidó jogra, a Talmudra, vagyis a zsidó hagyományok, hitviták, bibliamagyarázatok könyvére, a zsidóság történelmére. Ma sok zsidó értelmiségi még a második világháború előtti, gyakran idejétmúlt imakönyvekből imádkozik, noha jóval magasabb a szellemi színvonala, mint az említett munkáké. Vagyis a zsidóságról való ismeretek még az igen képzett zsidóknál is gyöngék manapság.
Köves Slomó egy példát említ. Nemrégiben beszélt egy fiatalemberrel, aki a nők helyzetéről ír diplomamunkát. Szeretné ugyan megismerni az ezzel kapcsolatos zsidó álláspontot, de fél, hogy a körtét keveri az almával, vagyis hogy nem tudományos nézetek jelennek meg tudományos igényű munkájában. Úgy gondolja ugyanis, hogy a zsidóság nem egyéb, mint szokások összessége vagy valamiféle folklór. Azután mikor elkezdtek beszélni az abortusszal kapcsolatos zsidó felfogásról, meglepődött.
A Pesti Jesivában (talmudi főiskolában) erről Oberlander Báruch tartott előadást, aki a következőket mondja az oly sokakat érdeklő problémáról. A zsidó felfogás szerint nem helyes, ha egy nő azt mondja: azt csinálok a testemmel, amit akarok. Ugyanakkor a magzatot ez a felfogás nem tartja teljes, hanem lehetséges teljes embernek. Ez azt jelenti, hogy az anya mint kifejlett ember teljes ember, a magzat pedig csak potenciálisan az. Ebből az következik, hogy ha a magzat veszélyezteti az édesanya életét, megengedett az abortusz. Ha a terhesség korai szakaszában megállapítható, hogy a magzat bizonyos betegségekben szenved, bizonyos feltételekkel ugyancsak megengedett az abortusz.
A zsidó tudományosság elképzelhető önmagában - tehát csupán tudományként -, de a vallással való összefonódásban is. Nagyon fontos azonban, hogy a tanulás soha nem magolást jelent. Sokkal inkább megértést, kérdések feltevését, kételkedést és ennek nyomán a dolgok logikájának megismerését. Ezért, mint Köves Slomó, a szabadegyetem szervezője megállapítja, nem feltétel, hogy akik a kurzusaikra járnak, vallásosak legyenek. A cél, hogy minél több emberrel megismertessék, illetve megértessék, mi a zsidóság lényege. Annál inkább, mivel a zsidó vallás számára sem elég az, hogy higgyen valaki, fontosabb a megértés. Köves visszaemlékezett arra, hogy amikor 13 éves korában bekerült egy izraeli jesivába, ahol a napi tizenkét órányi tanulási idő java részét önálló páros tanulással töltik a diákok, a Talmud egyetlen oldalát kellett feldolgozniuk egy-egy héten. Ez nagyon kevésnek látszott. Azután kiderült, hogy az egyetlen oldallal akár egy évet is el lehet tölteni, hiszen azon roppant emberi bölcsesség van összetömörítve.
Oberlander rabbi azzal lep meg, hogy a Talmudnak máig nincs magyar fordítása. Az első részt a Zsidó Tudományok Szabadegyeteme első szemesztere számára fordították le, és a további félévekben is elkészülnek egy-egy résszel. Hatalmas munkáról, körülbelül 20-30 ezer oldalnyi magyar nyelvű anyagról van szó.
A hagyomány és a modernség ötvöződik a zsidó tudományosságban. Ismeretes, hogy a Columbia űrrepülőgéppel szállt fel az első izraeli űrhajós, Ilán Ramón, aki társaival együtt áldozatul esett a katasztrófának. A szerencsétlenség is hozzájárult, hogy az űrkutatással foglalkozzon Oberlander és Köves rabbi. Megengedett-e vallási szempontból az űrkutatás? A zsidó gondolkodás kifejezetten pártol minden olyan kutatást, amely az emberiséget előre viszi. Azok a bibliai idézetek, amelyek arra utalnak, hogy "az egek Isten egei", nem a szó szerinti égre és földre vonatkoznak. A talmudi bölcsek megállapításaiból az is kiolvasható, hogy akár létezhet is egy másik olyan bolygó, amelynek vannak lakói, így a zsidóság a földön kívüli élet lehetőségét sem veti el. A szerencsétlenségben elhunyt Ilán Ramón, mivel hívő ember volt, űrutazása előtt felkeresett több rabbit is, mivel a zsidó törvényértelmezés néhány kérdése először merült fel a gyakorlatban. Így például az, hogy érvényes-e a kóser étkezés törvénye a Földön kívül. A felkeresett rabbik között volt a világhírű, békéscsabai származású, New Yorkban élő Czinner Gávriel (Gábor), aki így válaszolt: A Föld és az Ég teremtője a parancsolatoknak csak egy töredékét kötötte egy bizonyos helyhez. A Tóra (Mózes öt könyve) összes többi törvénye mindig vonatkozik az emberre, attól függetlenül, hogy hol tartózkodik, tehát a világűrben is, ahol szintén a kóser étkezés szabályai az érvényesek.
Arra a kérdésre, hogy mi a zsidó álláspont a klónozással kapcsolatban, Oberlander rabbi azt válaszolta, hogy a zsidóság elsőként alakította ki róla a véleményét. Egyszersmind megállapította, hogy a zsidó vélemény kialakítása nehéz, ugyanakkor könnyű dolog. A zsidóságnak nincsen olyan fóruma, amelyen kialakítanának egy álláspontot. Egy rabbi nem tudja megmondani, hogy helyes-e valami vagy nem. De senki nem is kíváncsi rá, hogy mit mond egy rabbi. A zsidóság arra kíváncsi, amit Isten mond. Viszont könnyű a zsidóság helyzete, mert egy rabbinak az a feladata, hogy megtalálja azokat a forrásokat, amelyek alapján választ lehet adni egy kérdésre. A klónozásra térve Oberlander rabbi felidézte, hogy vele kapcsolatban a legfontosabb etikai problémának az tűnik, hogy vajon szabad-e Istent játszani. A zsidóság viszont erre azt kérdezi: van-e a bibliában olyan tiltás, amely szerint nem szabad Istent játszani? Konkrétabban: szabad-e teremteni, hiszen az Isten dolga. Ámde akkor az is kérdés, szabad-e búzát vetni. Hiszen ha búzát vetünk, Istent játszunk. Innen nézve csupán anynyi marad, hogy megkérdezzük: hol a határ? Hiszen az ember annyi mindent teremtett már. Gabonát, munkaeszközöket, hatalmas és bonyolult gépeket, műszereket. Ami a genetikát illeti, azzal kapcsolatban a zsidóság számára van egy fontos forrás. A Biblia szerint nem szabad összekeverni az állatokat. Nem szabad új állatfajtát létrehozni. Nem szabad például öszvért "létrehozni", mondja Köves Slomó. Ha már megvan, használhatja zsidó, de ő maga a ló és a szamár pároztatását nem végezheti.
A könnyű drogok legalizálásával kapcsolatban kirobbant vita nyomán a szabadegyetemen is foglalkoznak a kérdéssel. Oberlander és Köves rabbi elmondta, hogy a drogok használatának problémáját a XX. század egyik legkiválóbb törvénymagyarázója, Moshe Feinstein már 1973-ban tárgyalta. A tudós rabbi a Tóra és a Talmud megfelelő szövegrészei alapján egyértelműen tiltandónak és elvetendőnek tartja mind a könnyű, mind a kemény drogok használatát.
A Zsidó Tudományok Szabadegyeteme nagyon gazdag tematikájából mindez csupán ízelítő. A minden vasárnap reggel tíztől délután négyig tartó tanulást - amelyhez semmiféle zsidó előismeret nem szükséges - erre a célra készült tankönyv segíti, a Zsidó Tudományok első kötete, amelyet szemeszterenként követnek az újabbak.
Köves Slomó egy példát említ. Nemrégiben beszélt egy fiatalemberrel, aki a nők helyzetéről ír diplomamunkát. Szeretné ugyan megismerni az ezzel kapcsolatos zsidó álláspontot, de fél, hogy a körtét keveri az almával, vagyis hogy nem tudományos nézetek jelennek meg tudományos igényű munkájában. Úgy gondolja ugyanis, hogy a zsidóság nem egyéb, mint szokások összessége vagy valamiféle folklór. Azután mikor elkezdtek beszélni az abortusszal kapcsolatos zsidó felfogásról, meglepődött.
A Pesti Jesivában (talmudi főiskolában) erről Oberlander Báruch tartott előadást, aki a következőket mondja az oly sokakat érdeklő problémáról. A zsidó felfogás szerint nem helyes, ha egy nő azt mondja: azt csinálok a testemmel, amit akarok. Ugyanakkor a magzatot ez a felfogás nem tartja teljes, hanem lehetséges teljes embernek. Ez azt jelenti, hogy az anya mint kifejlett ember teljes ember, a magzat pedig csak potenciálisan az. Ebből az következik, hogy ha a magzat veszélyezteti az édesanya életét, megengedett az abortusz. Ha a terhesség korai szakaszában megállapítható, hogy a magzat bizonyos betegségekben szenved, bizonyos feltételekkel ugyancsak megengedett az abortusz.
A zsidó tudományosság elképzelhető önmagában - tehát csupán tudományként -, de a vallással való összefonódásban is. Nagyon fontos azonban, hogy a tanulás soha nem magolást jelent. Sokkal inkább megértést, kérdések feltevését, kételkedést és ennek nyomán a dolgok logikájának megismerését. Ezért, mint Köves Slomó, a szabadegyetem szervezője megállapítja, nem feltétel, hogy akik a kurzusaikra járnak, vallásosak legyenek. A cél, hogy minél több emberrel megismertessék, illetve megértessék, mi a zsidóság lényege. Annál inkább, mivel a zsidó vallás számára sem elég az, hogy higgyen valaki, fontosabb a megértés. Köves visszaemlékezett arra, hogy amikor 13 éves korában bekerült egy izraeli jesivába, ahol a napi tizenkét órányi tanulási idő java részét önálló páros tanulással töltik a diákok, a Talmud egyetlen oldalát kellett feldolgozniuk egy-egy héten. Ez nagyon kevésnek látszott. Azután kiderült, hogy az egyetlen oldallal akár egy évet is el lehet tölteni, hiszen azon roppant emberi bölcsesség van összetömörítve.
Oberlander rabbi azzal lep meg, hogy a Talmudnak máig nincs magyar fordítása. Az első részt a Zsidó Tudományok Szabadegyeteme első szemesztere számára fordították le, és a további félévekben is elkészülnek egy-egy résszel. Hatalmas munkáról, körülbelül 20-30 ezer oldalnyi magyar nyelvű anyagról van szó.
A hagyomány és a modernség ötvöződik a zsidó tudományosságban. Ismeretes, hogy a Columbia űrrepülőgéppel szállt fel az első izraeli űrhajós, Ilán Ramón, aki társaival együtt áldozatul esett a katasztrófának. A szerencsétlenség is hozzájárult, hogy az űrkutatással foglalkozzon Oberlander és Köves rabbi. Megengedett-e vallási szempontból az űrkutatás? A zsidó gondolkodás kifejezetten pártol minden olyan kutatást, amely az emberiséget előre viszi. Azok a bibliai idézetek, amelyek arra utalnak, hogy "az egek Isten egei", nem a szó szerinti égre és földre vonatkoznak. A talmudi bölcsek megállapításaiból az is kiolvasható, hogy akár létezhet is egy másik olyan bolygó, amelynek vannak lakói, így a zsidóság a földön kívüli élet lehetőségét sem veti el. A szerencsétlenségben elhunyt Ilán Ramón, mivel hívő ember volt, űrutazása előtt felkeresett több rabbit is, mivel a zsidó törvényértelmezés néhány kérdése először merült fel a gyakorlatban. Így például az, hogy érvényes-e a kóser étkezés törvénye a Földön kívül. A felkeresett rabbik között volt a világhírű, békéscsabai származású, New Yorkban élő Czinner Gávriel (Gábor), aki így válaszolt: A Föld és az Ég teremtője a parancsolatoknak csak egy töredékét kötötte egy bizonyos helyhez. A Tóra (Mózes öt könyve) összes többi törvénye mindig vonatkozik az emberre, attól függetlenül, hogy hol tartózkodik, tehát a világűrben is, ahol szintén a kóser étkezés szabályai az érvényesek.
Arra a kérdésre, hogy mi a zsidó álláspont a klónozással kapcsolatban, Oberlander rabbi azt válaszolta, hogy a zsidóság elsőként alakította ki róla a véleményét. Egyszersmind megállapította, hogy a zsidó vélemény kialakítása nehéz, ugyanakkor könnyű dolog. A zsidóságnak nincsen olyan fóruma, amelyen kialakítanának egy álláspontot. Egy rabbi nem tudja megmondani, hogy helyes-e valami vagy nem. De senki nem is kíváncsi rá, hogy mit mond egy rabbi. A zsidóság arra kíváncsi, amit Isten mond. Viszont könnyű a zsidóság helyzete, mert egy rabbinak az a feladata, hogy megtalálja azokat a forrásokat, amelyek alapján választ lehet adni egy kérdésre. A klónozásra térve Oberlander rabbi felidézte, hogy vele kapcsolatban a legfontosabb etikai problémának az tűnik, hogy vajon szabad-e Istent játszani. A zsidóság viszont erre azt kérdezi: van-e a bibliában olyan tiltás, amely szerint nem szabad Istent játszani? Konkrétabban: szabad-e teremteni, hiszen az Isten dolga. Ámde akkor az is kérdés, szabad-e búzát vetni. Hiszen ha búzát vetünk, Istent játszunk. Innen nézve csupán anynyi marad, hogy megkérdezzük: hol a határ? Hiszen az ember annyi mindent teremtett már. Gabonát, munkaeszközöket, hatalmas és bonyolult gépeket, műszereket. Ami a genetikát illeti, azzal kapcsolatban a zsidóság számára van egy fontos forrás. A Biblia szerint nem szabad összekeverni az állatokat. Nem szabad új állatfajtát létrehozni. Nem szabad például öszvért "létrehozni", mondja Köves Slomó. Ha már megvan, használhatja zsidó, de ő maga a ló és a szamár pároztatását nem végezheti.
A könnyű drogok legalizálásával kapcsolatban kirobbant vita nyomán a szabadegyetemen is foglalkoznak a kérdéssel. Oberlander és Köves rabbi elmondta, hogy a drogok használatának problémáját a XX. század egyik legkiválóbb törvénymagyarázója, Moshe Feinstein már 1973-ban tárgyalta. A tudós rabbi a Tóra és a Talmud megfelelő szövegrészei alapján egyértelműen tiltandónak és elvetendőnek tartja mind a könnyű, mind a kemény drogok használatát.
A Zsidó Tudományok Szabadegyeteme nagyon gazdag tematikájából mindez csupán ízelítő. A minden vasárnap reggel tíztől délután négyig tartó tanulást - amelyhez semmiféle zsidó előismeret nem szükséges - erre a célra készült tankönyv segíti, a Zsidó Tudományok első kötete, amelyet szemeszterenként követnek az újabbak.
.jpg)
