"Sajnálom, hogy nem rendelkeztünk megfelelő fegyverekkel"

Sajnálattal tölti el, hogy az emberei nem rendelkeztek olyan fegyverekkel, amelyekkel megnehezíthették volna a terroristák helyzetét. "Csak egy szolgálati revolverem volt. A különleges alosztály hat emberének is csak könnyű fegyverzete volt. A terroristáknak pedig AK-57-es géppisztolyuk volt.” Amint a lövöldözés folytatódott Baagwan egy közeli épületbe szaladt, ahol a terroristák megöltek egy házaspárt. A helyi lakosok között pánik tört ki. Kordont épített ki a Narimna Ház köré és a 200 helyi lakosnak segített biztonságosabb helyre költözni.

„Meglepődtem, hogy a szakács és dajka Szandrának, a kisfiú Moséval sikerült kiszöknie a terroristák által uralt házból. A rendőrőrsre küldtem őket. A rendőrtisztet lélekjelenlétéért és bátorságáért immáron harmadik ízben részesítették kitüntetésben. Az első érmet akkor kapta, amikor lelőtte a Mania Survét, a bűnöző nehézfiút, még 1981-ben. A másodikat akkor kapta, amikor lelőtte és megsebesítette David Pardesit, aki a bíróságon akart megölni valakit. Baagwan sajnálja, hogy nem sikerült lelőnie egy terroristát, amint a Tadzs Hotel felé szaladt, de túl nagy volt a távolság közöttük. Akkor kapta az utasítást, hogy foglalja el a terroristáktól a Nariman Házat. Aztán végre sikerült elfognia egy „terrorgyanús” elemet, de később kiderült, hogy csak egy álruhás zsidót fogott.