Az ingatlant évtizedek óta nem használták, egy része ma is lomtár. A falakon olyan feliratok olvashatók, mint "köpni csak a csészébe lehet" vagy "hangoskodni és énekelni tilos". A magánadományokból épült új fürdő másfél év alatt készült el; hogy a szigorú vallási előírásoknak megfeleljen, a munkálatokat egy New York-i haszid vízszerelő irányította - írja a Népszabadság.
Az építkezés idején a szakember minden vasárnap repülőre ült, és csütörtökig Magyarországon dolgozott; a szombatot már családja körében töltötte, a tengerentúlon - meséli Köves Slomó rabbi. A fürdő vizének forrása a tetőn, medencébe gyűjtött esővíz és az épület udvarán fúrt kút, melynek vize külön tisztítórendszeren is keresztülmegy. Ahhoz azonban, hogy a kút vizét használni tudják, kóserré, azaz rituálisan tisztává kellett tenni. Ezt úgy érték el, hogy 1000 liter vörösbort öntöttek a kútba, és addig szivattyúztak, amíg a borral megszínezett "régi" vizet el nem távolították.
Mielőtt üzembe helyezték volna a mikvét, annak minden egyes apró részletét a New York-i magyar származású szatmári közösség rabbija, Friedman Jiszráél, Bécs egyik ortodox rabbija, a budapesti születésű Schwarcz Ábrahám, a Magyar Autonóm Ortodox Hitközség rabbija, Weisberger Mózes, valamint a Vasvári utcai zsinagóga két rabbija, Oberlander Báruch és Köves Slomó ellenőrizte. Az új fürdő a legkorszerűbb elvárások szerint, több fürdőszobával és jakuzzival épült meg.
A rituális fürdő a vallásos zsidó életvitel egyik alapvető feltétele. A Biblia parancsa szerint például a havi ciklust befejező asszonyoknak itt kell teljesen alámerülniük, és csak ez által válnak tisztává a házaséletre. A bemerítkezés - amely a keresztényeknél is ismeretes - az újjászületést szimbolizálja; az aktus több ezer éves hagyományra tekint viszsza. Az Újszövetség például beszámol arról, hogy Keresztelő János a Jordán vízében merítette alá a népet, valamint a keresztényeknél az újjászületés egyik feltétele a keresztelés.











.jpg)
