Meglepetéssel olvastam Tamás Gáspár Miklós (Szexuális politika Mucsán, április 1.) írásában, hogy e tisztelt gondolkodó szerint az "Ószövetség" ugyan elítéli a homoszexualitást - "de hát az Ószövetséget olyan emberek írták, akik nem találtak magyarázatot az évszakok váltakozására, és nem tudták, miért esik az eső".
Anélkül, hogy a cikkben fejtegetett szexuális politika és az azzal kapcsolatos homoszexualitás erkölcstelen mivoltára itt mélyebben kitérnék, véleményem szerint önmagában ez a - félmondat erejéig megeresztett - kurta kis okfejtés megérdemel egy rövid kis elgondolkodást.
Az érvelés azt a kis tanmesét juttatja az ember eszébe, amikor a pereskedő megrendelő és a kemény hóeséstől fennakadt szállító kocsis a rabbi elé járul igazságtételért. A rabbi hosszú tanakodás után kimondja a szállítóra nézve elmarasztaló ítéletet, mondván, hogy a természetbeli akadályokra felkészülve annyira korán kellett volna indulnia, hogy a hóesés ne jelenthessen problémát. Amikor a szállító látja, hogy minden, a döntés elleni érve kudarcot vallott, magát a döntés alapját, a Tórát próbálja meg hitelteleníteni azzal az érveléssel, hogy "hogyan hozhat a rabbi a sivatagban írt Tóra alapján olyan kérdésben döntést, amelyben a hóesés is közrejátszik, amikor a sivatagban nem is volt hó?"
Kínosan ismerős az a leegyszerűsítő, marxizáló történetfelfogás, amely szerint a történelem régmúlt korszakok ismeretei állandó meghaladásának dinamikájából táplálkozik.
Nem hiszem, hogy bárki úgy gondolná, hogy ez lenne az az érték, amely Mózes erényeit, jelentőségét legjobban jellemzi, de a Tóra isteni üzenetének papírra vetője mellesleg éppen hogy tudta, hogyan változnak az évszakok, és miért esik az eső. Aki nem hiszi, olvassa el a Bibliát. Tanulmányozza többek között az alábbi bibliai helyeket: 1 Mózes 8:22., 5Mózes 11:14., 1 Királyok 18:44-45., 2Királyok 3:17., Jeremiás 5:24., Joél 2:23., Ámosz 4:7. Nem kell azonban a Biblia forrásait megtekintenünk ahhoz, hogy tudjuk, a Biblia keletkezésének a korában már az egyiptomi tudósok is nemcsak hogy tudták az évszakok és az eső okát, hanem mély csillagászati ismeretekkel is rendelkeztek.
Mindemellett azonban ha fel is tételezzük, hogy a Biblia szerzője talán nem mindent ismert abból, amit a mai természettudomány tudósai tudnak, érvelési alap lehet-e ez arra, hogy megkérdőjelezzük a Tóra erkölcsi tanításainak univerzális üzenetét, amely civilizációnk etikájának alapja? Vagy megkérdőjelezhető a "Ne ölj!" vagy a "Ne lopj!" igazsága azzal, hogy Mózes nem ismerte az atomenergiát?
Köves Slomó
rabbi
.jpg)
