Milyen legyen a modern zsidó identitás?Köves Slomó tanulmánya a Századvégben

A zsidóság emancipációjával új kérdések merültek fel a zsidóság kulturális és vallási architektúráját illetően. Elterjedt az a nézet, hogy a zsidó társadalmi réteg teljes integrációjának érdekében meg kell szüntetni a zsidókat és a környező lakosságtól elválasztó kulturális és vallási különbségeket. E témát dolgozta fel Köves Slomó rabbi „Az emancipáció és a zsidó vallási szakadás A nagymihályi rabbigyűlés tükrében” doktori disszertációjában, amely rövidesen könyv alakban is olvasható lesz egy jó nevű kiadó jóvoltából. E mű egy fejezetét most a Századvég nevű, történettudományi berkekben elismert és rangot adó folyóirat 48. számában olvashatjuk. 1868. decemberében hívta össze Eötvös, az akkor kultuszminiszter a nagy zsidó kongresszust, ám a várt nagy egység helyett szakadás következett be. Az ortodox tábor hívei kivonultak a teremből, és ádáz harcot indítottak jogaik képviseletéért. A 19. század végére az emancipáció következtében három hivatalos irányzat - neológ, ortodox és statusquo - jött létre. Az emancipáció az asszimilációval és a vallás átreformálásával kapcsolódott össze, a zsidó identitás kérdéseire a különböző irányzatok alapvetően más válaszokat adtak. Jelen megosztottság eredete a múlt előtti század végére vezet vissza bennünket. – írja – többek között – tanulmányában Köves Slomó.