Megosztott a magyarországi zsidóság

56 szervezet regisztráltatta magát a harmadik Magyar Zsidó Kongresszusra. A tanácskozást a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége hívta össze, amely a hazai zsidóság általános képviselőjének nevezi magát.

A Mazsihisz előre kikötötte, a Kongresszus határozatai csak önmagára nézve érvényesek, más szervezetek belső működését, személyi vagy gazdasági döntéseit nem szabályozhatják.

Egyesek kifogásolták, hogy a Kongresszuson megjelent a KDNP izraelita műhelyének képviselője, aki egyben a Fidesz XIII. kerületi politikusa is.

A Mazsihisz évi 3 milliárd forint költségvetési támogatást kap az államosított zsidó egyházi vagyon kárpótlásaként.

A rendszerváltozás után alakult csoportok viszont a Mazsihiszt a Rákosi-korszakban létrehozott Magyar Izraeliták Országos Képviselete utódszervezetének tartják. Az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség bojkottálta is a Kongresszus alakuló ülését. Ők azt szeretnék, ha az állami támogatásból az 1 százalékos felajánlások arányában részesülnének a zsidó szervezetek.

„Mint mindenütt a demokráciában a valódi virágzásnak a lényege az, hogy valódi társadalmi súlynak megfelelően, a ténykedés és a tevékenység súlyának megfelelően egyenlítődjenek ki a támogatások, az erőforrások. Ezért azt gondoljuk, hogy a magyar államnak kötelessége lenne helyet adni, megteremteni a lehetőségét a rendszerváltásnak, úgy hogy nem avatkozik be a zsidó belügyekbe, és nem egy szervezetet emel a többi szervezet fölé.” - jelentette ki Köves Slomó, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség vezető rabbija.

A Magyar Zsidó Kongresszus végül úgy döntött, elnökét és ügyvezetőjét a Mazsihisz adja. A kongresszust önálló jogi személyként nem jegyzik be.

(hírTV)