Ehud Barak, a Munkapárt elnöke nemrégiben felvetette a Netánjáhu-vezette koalícióhoz történő csatlakozást. A párt keddi értekezletén dől el: a koalícióhoz, vagy az ellenzékhez csatlakoznak-e.
A Munkapárt 13 mandátumot szerzett a februári választásokon. A széles koalíciót így a Likud (27 mandátum), az Izrael az Otthonunk (Jiszráél Béjténu, 15 mandátum), a Munkapárt (13 mandátum) és a SASZ, az afroázsiai származású ortodox zsidók pártja (11 mandátum) alkotná összesen 66 mandátum támogatásával, amelyhez a Tórahű Zsidóság (5 mandátum) és a Bájit hajehudi (“Zsidó Otthon”, az egykori Mafdal, azaz a Nemzeti Vallásos Párt, 3 mandátum) is csatlakozhatna, ami egy 74 mandátummal bíró, erős kormányzat ígéretét hordozná.
A Munkapárt csatlakozását pártolják a koalíciós pártok, míg az ellenzéket vezető Kadima azt szeretné, ha a Munkapárt inkább a parlamenti ellenzéket erősítené. Magában a Munkapártban erős ideológiai meghasonlást okoz a csatlakozás és az ellenzéki szerep közötti választás kényszere: a párt kettészakadását sem zárják ki.

Vasárnap járt le a 28 napos határidő, amelyet a törvény megszab az államelnök által kijelölt miniszterelnöknek kormánya bemutatására. Binjámin “Bibi” Netánjáhu ezt eddig nem tette, ezért a törvényben ilyen esetre biztosított tizennégy napos hosszabbítást kért és kapott Peresz államelnöktől. Izrael törvényei szerint ha az első jelölt képtelennek bizonyul kormányalakításra (amire jelen esetben gyakorlatilag nincs lehetőség), úgy az államelnök a második legesélyesebb jelöltet bízhatja meg ugyanerre (ez Cipi Livni lenne). Ha ő sem tud kormányt alakítani, új választásokra kerül sor. 









.jpg)
