Kereszttűzben a térképkészítők

Összehangolt támadássorozat indult a középiskolai térképeket készítő piacvezető Cartographia Tankönyvkiadó ellen. A főrabbi és a cigány értelmiség több tagja azzal vádolta meg a kiadvány szerkesztőit, hogy nem adnak objektív képet a történelmi folyamatokról a cigányság és a zsidóság szemszögéből. A tiltakozók az oktatási miniszterhez fordultak.

Se holokauszt, se romák – ezzel a címmel jelent meg egy írás a Dalit.hu internetes portálon. A cikk burkoltan a középiskolai történelmi atlasz készítőit teszi felelőssé az utolsó években megerősödött nemzeti radikalizmusért, amely azokból az információkból táplálkozik, amelyeket a térkép közöl, vagy amelyekkel éppen nem foglalkozik. Kifogásolják, hogy a zsidóság és a cigányság teljes egészében kimaradt a magyar nemzet kialakulását bemutató panorámából, és soknak tartják, hogy a történelmi Magyarország különböző tartalmakkal százkilencszer szerepel az atlaszban. Raj Tamás főrabbi, Orsós János, a Dzsaj Bhím Közösség vezetője és Derdák Tibor, a Dr. Ámbédkar Gimnázium igazgatója levélben tiltakozott a kiadvány miatt Hiller István oktatási miniszternél, és arra kérték a tárcavezetőt, hogy intézkedjen a kötet átdolgozásáról. Információink szerint az oktatási tárca már válaszolt a panaszosoknak, és tudatta velük, hogy a tankönyvjegyzékre kerülő kiadványokat független pedagógiai és tudományos szakértők bevonásával minősítik. Továbbá arra kérték Derdák Tiborékat, hogy észrevételeikkel forduljanak a térképet készítő Cartographia Tankönyvkiadóhoz. Ezt azonban az érintettek, felháborodásuk ellenére, eddig nem tették meg. A Cartographia Tankönyvkiadó szakreferense lapunknak elmondta, a harminc évvel ezelőtti viszonyokat tükrözi, hogy a térkép szemléletét kifogásolók a kiadó megkeresése nélkül az oktatási miniszterhez fordultak. Hidas Gábor hozzátette, az atlasz és elődei 1959 óta a történelemoktatás részei, tartalmuk folyamatosan bővül. A most bírált térkép két szakhatósági engedélyeztetésen esett át, és több mint hét év óta használják a középiskolások. A kiadvány készítésében a kezdetektől a legelismertebb történészek vettek részt, olyanok, mint R. Várkonyi Ágnes, Hahn István vagy éppen Györffy György. Hidas Gábor elmondta, a szerkesztőbizottságban helyet foglalt a megtámadott atlasz készítésének idején a Történelemtanárok Egyletének elnöke, Miklósi László. A kiadó szakreferense visszautasította a célzást, hogy a cigányság és a zsidóság történelemformáló szerepét vitatnák a kiadványkészítők. Hidas Gábor szerint a magyarországi zsidóság és a romák betelepedését más népcsoportokkal szemben azért nem ábrázolták, mert szétszórtságuk miatt a térképen nehezen megjeleníthető. Hidas Gábor elmondta, a cikk állításával szemben a térkép foglalkozik a holokauszttal. Európa második világháborús emberveszteségeit az 1937-es határok mentén ábrázolják. Ha az 1944-es határokhoz igazítják az adatokat, akkor Lengyelországnak egyetlen zsidó áldozata sem lenne, mert ekkor a lengyel állam nem is létezett.
Nem más, mint piacszerző akció?

A hatályos tankönyvjegyzék szerint mindössze két kiadó készít középiskolásoknak szánt történelmi atlaszokat. A Cartographia Tankönyvkiadó több mint fél évszázada különböző kiadványaival van jelen a történelemoktatásban. A kiadványokat a többi, más oktatásban használt tankönyvhöz hasonlóan ötévente szakértőkből, pedagógusokból álló testület véleményezi. A bírált kiadványt az Oktatási Hivatal szakértőinek értékelője szerint: „mentes a nemzeti, etnikai vallási közösségre nézve sértő tartalmaktól”, és nem tartalmaz politikai állásfoglalást. A lapunknak nyilatkozó, neve elhallgatását kérő gimnáziumi történelemtanár szerint a megtámadott kiadvány informatív, jól értelmezhető a diákok számára. A történelmi események és abban szerepet játszó népcsoportok, közösségek szerepének bemutatása nem az atlaszt kiadó, hanem a tankönyvkészítők és a szaktanárok feladata.