Jogos a kérdés: vajon miért nevezik az ünnepet kíséro süteményt Hámán fülének? Hámán ugyan központi - meglehetosen negatív - szerepet játszik a purimi eseményekben, mégis túlzás lenne azt állítani, hogy kannibál módra állunk bosszút rajta, és a fülét rágcsáljuk Purimkor...
* * *
A rejtvényt egy magyar zsidó nyelvész, J. Srágá fejti meg számunkra. Szerinte maga Hámán is csak a mák jóvoltából került a sütemény "megilájába": a homentás a német-jiddis Mohntasch névbol ered, ami "mákos táskát," vagyis "mákkal töltött derelyét" jelent.
Srágá ezután rámutat, hogy a derelye magyarul "barátfüle" néven közismert, s ennek eredetét is feltárja. A 19. század második felében még sokan beszéltek Budapesten, foleg Budán, németül. Volt akkoriban Budán egy vendéglo, amelynek a tulajdonosát Freundnak hívták. Az o specialitása volt a lekvárral töltött tészta, amelyet elobb vízben kifoztek, majd olajban kisütöttek, s az étlapon mint Freunds gefüllte Tasche - azaz "Freund-féle töltött tasak" - szerepelt. A kiegyezés után gyorsan terjedo magyarosítási hullám Freundék menükártyáját is elérte - J. Srágá megjegyzi, hogy a kétnyelvu étlap a Néprajzi Múzeumban megtekintheto -, sot maga Freund is Barátra magyarosította a nevét. A vállalkozó szellemu, de a magyar nyelvben nem túlságosan jártas fordító nem tudta, hogy a "gefüllte" magyarul "töltöttet" jelent. A hasonló hangzás alapján így jelent meg a múlt század hetvenes-nyolcvanas éveiben az immár Barát-féle vendéglo étlapján a "Freunds gefüllte Tasche" mellett a "Barát füle", s így terjedt el a név. J. Srágá azt is elmondja, hogy kellemes nosztalgia fuzi a barátfüléhez, amelyet áldott emléku édesanyja készített.
Tegyük hozzá: A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára szerint a "barátfüle" "elotagjában a barát "szerzetes" jelentésében szerepel; talán a papok, szerzetesek konyhájára utalva e tésztaféle finomságát jelöli..."
* * *
1920-ban cukrászda nyílt a pesti Király utcában, a zsidó negyed kellos közepén. A tulajdonos egy munkácsi zsidó volt, aki Purimra mákkal töltött, háromszögletu süteményt készített, s ezt a "barátfüle" mintájára monfülének - vagyis "mákosfülének" - nevezte el. A "gefüllte" ekkorra véglegesen "füle" lett, mert a munkácsi hitsorsos jobban tudott jiddisül, mint magyarul, de nem volt nyelvész, tehát eszébe sem jutott, hogy a "fülnek" valami köze lenne a töltelékhez...
Az csak természetes, hogy amikor a derék zsidó késobb álijázott, és Jeruzsálembe helyezte át cukrászdáját, héberre fordította specialitásának nevét. Mivel még mindig jiddisül tudott a legjobban, nem a magyar "mákost" vette alapul, hanem a német "Mohnt", s ebbol csinált "Homont" - így lett a sütemény ozné Hámán, vagyis "Hámán füle"...
.jpg)
