Médiában

Hitközségi szakítópróba

Többfrontos küzdelmet vív a Mazsihisz, hogy megőrizze befolyását
A Mazsihisz az utóbbi években kénytelen volt beletörődni abba, hogy új zsidó vallási közösségek tűnnek fel a színen, most pedig belső konfliktusok keserítik a szövetség életét. A keszthelyi hitközség rendhagyó módon fejezte ki elégedetlenségét: kilépett a tagszervezetek sorából.


A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége hegemón szerepre törekszik, csorbítani próbálja a helyi hitközségek önállóságát, nem tartja be a demokratikus játékszabályokat - egyebek mellett erre hivatkozva döntött úgy a keszthelyi hitközség, hogy kilép a szövetségből. A Mazsihisz válaszlépésként bírósághoz fordult, és a keszthelyi hitközség törlését kérte a nyilvántartásból. A Zala Megyei Bíróság helyt adott a kérelemnek, mire a keszthelyiek fellebbezést nyújtottak be a Győri Ítélőtáblához.
 
A viták négy évvel ezelőtt kezdődtek - mondta lapunknak Goldschmied István, a keszthelyi hitközség elnöke. A keszthelyiek nem kis megdöbbenéssel, utólag értesültek arról, hogy a Mazsihisz a saját tulajdonába vette a keszthelyi hitközség csaknem félmilliárd forintot érő ingatlanvagyonát, a temetőtől a zsinagógáig. A földhivatal minden további nélkül átírta a tulajdonjogot a Mazsihisz nevére. A keszthelyiek tiltakozására aztán Zoltai Gusztáv, a Mazsihisz ügyvezető igazgatója tévedésnek minősítette az esetet, elismerve, hogy "munkatársaim hibájából minden bizonnyal jogellenesen történt meg az átírás".
 
Az ingatlanok végül visszakerültek eredeti tulajdonosukhoz, de a keszthelyiek bizalmatlanokká váltak. Megromlott a viszonyuk a Mazsihisszel. Goldschmied István nehezményezte például, hogy a milliárdos nagyságrendű állami apanázsból csak 600 ezer forint csordogál Keszthelyre. A pénzek elosztásába - állította - a vidékieknek nincs érdemi beleszólásuk, mindenről a budapestiek döntenek.
 
Az egyre gyülemlő sérelmek szakításhoz vezettek. Ekkor jött az újabb hideg zuhany. Kiderült: a Mazsihisz vezetői úgy értelmezik a 2004-ben módosított, jelenleg érvényben lévő alapszabályt, hogy a szövetséget elhagyó hitközség automatikusan elveszti önálló jogi személyiségét, vagyona a szövetségre száll. Alapszabálya azonban a keszthelyieknek is van. Ebben az olvasható, hogy a keszthelyi hitközség önállóan dönt arról, csatlakozik-e a Mazsihiszhez vagy kiválik onnan. Goldschmied István elképzelhetetlennek tartja, hogy jogi csűrés-csavarással felszámoljanak egy évszázadok óta meglévő hitközséget.
 
Bárkinek van is igaza, a látszat nem a Mazsihisznek kedvez. Hogyan veszi ki magát, hogy éppen a zsidó hitközségek szövetsége igyekszik ellehetetleníteni egy zsidó hitközséget? Másfelől az is valószínű, hogy a Mazsihisznek nem érdeke a nyílt háborúskodás a keszthelyiekkel. Különösképpen nem lehet érdeke ez Suchman Tamás szocialista politikusnak, a Mazsihisz mostani alelnökének, aki korábban történetesen a keszthelyi hitközség egyik elöljárója volt...
 
Egri Oszkár, a Mazsihisz jogi képviselője arra hívta fel a figyelmet, hogy más vidéki hitközségekkel is akadtak már vitáik, de a nézetkülönbségeket eddig még mindig sikerült rendezni. Nem a kilépés az egyedüli megoldás. Ha egy zsidó közösség mégis így határoz, akkor számolnia kell a következményekkel. Egri Oszkár nem kívánt nyilatkozni arról, hogy szerinte milyen okok állnak a keszthelyiek kiválásának hátterében, de remélte, hogy a Győri Ítélőtábla a Mazsihisznek ad majd igazat. Ettől még - hangsúlyozta - a keszthelyi hitközség valamilyen formában tovább működhet, csak önálló jogi személyisége szűnik meg. Az ingatlanok sorsáról külön megállapodást kell kötni. Egri Oszkár elvileg nem látja akadályát annak, hogy az ingatlanok bizonyos feltételekkel a keszthelyiek használatában maradjanak. Még akkor is, ha a tulajdonos a Mazsihisz lesz.
 
A keszthelyi szakítópróba újabb példa arra, hogy a rendszerváltás óta igen sok kibeszéletlen indulat halmozódott fel a zsidó közéletben. A Mazsihisz többfrontos küzdelmet vív, hogy minél inkább megőrizze befolyását. A keszthelyi hitközség kilépése nem is a legnagyobb gond. Komolyabb fejtörést okoz, hogy az elmúlt években önálló egyházként jegyeztette be magát a Kelemen Katalin női rabbi vezetésével működő Szim Salom reform zsidó közösség és a Köves Slomó ortodox rabbi nevével fémjelzett Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség is. Ráadásul aláírás-gyűjtési kezdeményezés is indult, amelynek sikere esetén a parlament - megtörve a vallási monopóliumot - etnikai kisebbségként ismerné el a zsidóságot.
 
 
Téma: Népszabadság

Bámidbár

Szakaszunk – Bámidbár (4Mózes 1:1–4:20.) – nyitja meg Mózes negyedik könyvét. Ismételt népszámlálás után – melynek eredménye csodálatos módon egyezik az előzővel, amelyet egy évvel azelőtt ejtettek meg – Mózes zászlóaljakba szervezi a népet. Négy zászlóalj, mindegyikben 3-3 törzs jön létre, s készek a nagy útra, hogy elfoglalják az Ígéret Földjét. A szakaszban található még a leviták munkarendje a Szentély-szolgálatban és a törzsfőnökök szerepe.

Sávuot שבועות

Sávuot, a hetek ünnepe, sziván hónap hatodik és hetedik napján van: idén 2012 május 26-án estétől 28-án estéig ünnepeljük. Az ünnepnek két oka van: megemlékezünk a Sínai-hegyi Tóra-adásról, illetve az első gyümölcsök áldozatáról – a bikurimra –, melyet a korai aratásért való hálaadásként ajánlottak fel a Jeruzsálemi Szentélyben. Ezért nevezik Chág HáBikurimnak is. Sávuot a Peszách után számolt hét hét betetőzése. A zsidók Peszáchkor elnyert szabadsága értelmetlen lett volna a Sínain megkapott Tóra alakító és megőrző ereje nélkül.

Naptár konverter

Válaszd ki a polgári vagy a zsidó dátumot, és klikkelj a megfelelő nyílra!
Polgári naptár
   
Zsidó naptár
   
Ha a keresett dátum naplemente utáni akkor adja meg a következő polgári dátumot!

Hírlevél

Ha szeretne értesülni az aktuális híreinkről, akkor iratkozzon fel hírlevelünkre.
Név:

E-mail: