Hitközségek küzdelme a zsinagógáért

A zsinagóga egykor az úgynevezett statusquo (a neológ és az ortodox közötti középúton haladó) irányzat temploma volt, s mivel az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség ennek az irányzatnak az örökségét vállalta fel, így jogos igényüknek tekintik, hogy annak egykori templomát megvásárolhassák, felújíthassák és használhassák. Ezt kérte Gyurcsány Ferenctől legutóbbi látogatásán Yona Metzger, Izrael főrabbija is. Nem múzeumot szeretnének az épületből, hanem egy újra élő, működő zsinagógát. A múzeum gondolata szerintük azt az üzenetet hordozza, hogy a pesti zsidóság a múlté, ők viszont úgy gondolják, jelene és jövője is van, s a zsinagógának a vallást kellene szolgálnia. Az EMIH 2004 decemberében szándéknyilatkozatot küldött az ÁPV Rt.-hez a Rumbach utcai zsinagóga megvásárlására. A vételt akadályozza, hogy az állam 2002-ben felajánlotta az épület átadását a Mazsihisznek, ha az lemond a kanadai nagykövetség épületéről, de ez a csere a mai napig nem történt meg.

A közösség, amelyből az új Statusquo Ante létrejött, dinamikusan fejlődik - mondja Köves rabbi -, kinőtte a Vasvári Pál utcai zsinagógát, s tavaly a Károly körúton avatott imaházat és kulturális központot. Munkájuk egyik legfontosabb része az identitását, gyökereit kereső zsidóság megszólítása, megismertetése a zsidó vallással és szokásokkal. Az EMIH 16 ezer családdal tartja a kapcsolatot.

Az EMIH nem ellenzi, hogy az épület a Mazsihisz tulajdonába kerüljön, ők csak felújítani és üzemeltetni szeretnék a zsinagógát. Az utcai irodaszárnyban működtetnék emellett a Zsidó Tudományok Főiskoláját, a földszint egy részén kiállítás mutatná be a pesti zsidóság múltját, jelenét, más részén pedig kóser kávéházat működtetnének. Becsléseik szerint ez 430 millió forintból megvalósítható volna, amelyre külföldi zsidó alapítványok adnák össze a pénzt. Köves rabbi szerint egy zsinagóga szakrális újraéledése legalább olyan jót tenne Budapest hírnevének, mint egy világhírű építész által tervezett múzeum.

A Mazsihisz álláspontja, hogy a Rumbach utcai zsinagógának a felújítás után három funkciója legyen: működjön zsinagógaként, emellett kapjon helyet benne a kulturális élet és a civil szféra is, például a Carl Lutz Alapítvány - mondta Heisler András, a Mazsihisz elnöke. Kérdésünkre hozzátette, nem gondolkodnak abban, hogy a szakrális feladatokat az EMIH által alapított statusquo közösség lássa el, amely nem tagja a huszonhárom hitközséget magában tömörítő Mazsihisznek. Egyébként szövetségüknek van statusquo tagja, az 1928-ban elismert Debreceni Status Quo Ante Izraelita Anyahitközség, amely az irányzat jogfolytonosságát képviseli.

Korábbi cikkünk nyomán a Libeskind-építésziroda jelezte: nincs szerződésük a Rumbach utcai zsinagóga tervezésére. A svájciak projektmenedzsere, Daniel Lipschitz "építészproducer", Libeskind egykori munkatársa lapunknak telefonon elmondta: úgy tűnik, nincs akadálya, hogy a zsinagóga mellett egy kultúrcentrum jöjjön létre, mely emléket állítana Carl Lutznak, kinek érdemei legalább akkorák, mint Wallenbergéi. Azt tervezik, hogy a projektet finanszírozó alapítvány létrejötte után nemzetközi építészeti pályázatot írnak ki, többek közt olyan tervezők meghívásával, mint Daniel Libeskind, Santiago Calatrava, Zvi Hecker vagy Frank O. Gehry.