A zsidó ember mindennapjaiban hogyan jelenik meg a fenntarthatóság, a természet, a környezet szeretete és tisztelete?
A zsidóságban mindig élt és a mai napig is él a természet tisztelete, az ember és a természet kapcsolata élénken foglalkoztat bennünket. Ha a teológia felől közelítjük meg a kérdést, azt látjuk, hogy az ószövetségi teremtéstörténetben Isten megteremtette az embert, akit egyebek mellett azzal bízott meg, hogy vigyázzon a természetre. Egy Biblia-kommentár szerint Isten föltette a világot az ember elé, és azt mondta neki; teremtettem egy világot, ha akarod, jót tehetsz vele, de ha nem, akár el is pusztíthatod. Tied a választás lehetősége, hogy hogyan fogod ezt a világot kezelni.
A világgal szembeni felelősség a tudományban is teret kap?
Több zsidó filozófus is úgy tartja, hogy a természetet egy piramisként kell elképzelni, aminek a legalja az élettelen szint, utána jön a növényi, majd az állati szint, és végül a piramis csúcsán helyezkedik el maga az ember. Akinek a létezéséhez viszont mindegyik szintre szüksége van, tehát az ember nagyon erősen rá van utalva az őt körülvevő természetre.
Mózes öt könyvében vannak-e utalások a környezet védelmére, szeretetére?
A vallásunk alapját jelentő Tórában több olyan szövegrész is szerepel, amelyek a környezettel való harmonikus együttélés fontosságára utalnak. Például Mózes ötödik könyvében azt olvashatjuk, hogy ha egy háborúban a megostromolt várost fák veszik körül, akkor tilos kivágni azokat. Amikor a zsidók elfoglalták Izraelt, akkor a területét fölosztották a törzsek között. A 12. törzsnek azonban nem adtak termőföldet, mert ők voltak a papok, „cserébe" viszont kaptak városokat, ahol letelepedhettek. Ezeket a városokat meghatározott nagyságú zöld területtel kellett körülvenniük. De mondok még egy példát: alapvető bibliai törvény, hogy nem szabad pusztítani. A pusztítás azt is jelenti, hogy nem szabad fölöslegesen tönkretenni egy még használható tárgyat, vagy nem szabad kidobni az ételt. Ez a parancs a jelenlegi mindennapi életünkben is benne van. Ha egy gyerek kidobja a szendvicsének a felét, akkor azt mondjuk neki, hogy ezt nem szabad, mert ezzel pusztítasz. Egy szó, mint száz, a természet, a környezet megóvása ősi parancsolat, amelynek betartása a ma és a holnap emberének is kötelessége.
A zsidó vallás egyik központi gondolata, hogy a természet áldásai Istennek köszönhetők. Ez miként függ össze a fenntarthatósággal?
Izraelben évezredek óta minden hetedik év úgynevezett parlag év mezőgazdasági szempontból, amikor pihentetni kell a földet. „Pihentessétek a földet, mert a föld az enyém" - mondja a Biblia. Ezzel fejezzük ki azt, hogy minden, ami a természetben van, az Istennek köszönhető, és nem nekünk. Éppen ezért nem a mi tulajdonunk a természet, és nem csinálhatjuk vele azt, amit akarunk. Ezek mind-mind nagyon erősen benne vannak a zsidó vallás tanításaiban. A Talmudban, a zsidó Biblia-értelmezésben olyan szabályokat is fellelhetünk, amelyek előírják például, hogy bizonyos munkaköröket, mesterségeket milyen távolságra lehet űzni a lakókörnyezettől. Aztán kizárólag esős időszakban van a lomtalanítás. Ez is természet- és környezetvédelem a javából. A természettel való meghitt kapcsolatra utal továbbá egy érdekes zsidó szokás, a hold-, illetve napáldás. Ilyenkor a szabad ég alatt elmondunk egy-egy imát, ezzel is kifejezve tiszteletünket Istennek a természet áldásaiért.
Mit tehet egy vallási közösség annak érdekében, hogy a Földünkre leselkedő ökológiai katasztrófa elkerülhető legyen?
Fontos leszögezni, hogy a zsidóság nem egy természetvédő egylet, nem az a fő célja, hogy a természetvédelemmel foglalkozzon. Arra nincs előírás a Talmudban, hogy például a műanyag flakonokat külön gyűjtsem-e, vagy sem, ugyanakkor, ha az ember - zsidó vagy nem zsidó - egy kicsit elgondolkodik, akkor rá fog jönni, hogy igenis érdemes szelektíven gyűjteni a hulladékot. Izraelben egyébként nagyon sokat tesznek a fenntartható fejlődés biztosításáért. Minden háztetőn van egy víztartály, illetve napelem, ez melegíti a vizet. A vízzel roppant takarékosan bánnak, mivel az országban elég nagy a vízhiány. Ezért olyan öntöző rendszereket fejlesztettek ki, amelyek minimális vízzel is hatalmas területeket tudnak öntözni. Az emberek rendkívül tudatosan figyelnek oda a víz- és természetesen az energiatakarékosságra is, amiben komoly szerepet játszanak a médiából rájuk zúduló folyamatos figyelemfelkeltő kampányok. Azt gondolom, hogy a fenntarthatóság szempontjából a tudatosság mindennek a kulcsa.
Sokan már-már világvégét hajlamosak emlegetni a környezetünk szennyezése, pusztulása kapcsán. Mi erről a véleménye?
Azért nem kell átesni a ló túlsó oldalára. Egyáltalán nem vagyok meggyőződve arról, hogy a dolog annyira szörnyű lenne, mint azt sokan valóban állítják. Olyan cikket is olvastam már, amelynek szerzője azt jósolta: 40 év múlva 500 millió ember él majd a Földön. Ezt a jövőképet erős túlzásnak gondolom, azzal együtt természetesen, hogy én is biztos vagyok benne, óriási felelősségünk ebben a kérdésben.
Személy szerint Ön környezettudatosan él, mondjuk biciklire pattan-e időnként?
Mint az előbb említettem, tisztában vagyok a fenntartható fejlődés fontosságával, ennek megfelelően igyekszem harmóniában élni a környezetemmel. Korábban volt egy időszak, amikor próbáltam biciklivel közlekedni Budapesten, de annyira életveszélyes, hogy hamar letettem erről a próbálkozásról. A gyerekeimet viszont minden erőmmel a természet szeretetére nevelem A kisfiam lovagolni tanul, és naponta akár háromszor is elmenne az Állatkertbe. Teljesen odavan a természetért. Múltkor azt mondta, amikor Izraelben járt, hogy nem akar visszajönni Budapestre, mert itt nincsenek szép fák, nincs zöld, és nem látja a napot, mert az utcák ilyen szűkek. Beszéltünk a szelektív hulladékgyűjtésről, ezzel kapcsolatban azt mondhatom, hogy bár nem mindig, de azért igyekszünk a műanyag palackokat külön gyűjteni. Egyébként köszönöm a Ma&Holnap érdeklődését, e beszélgetés után, azt hiszem, még környezettudatosabb életmódra fogok törekedni.
.jpg)
