Elie Wiesel: Kell egy határ, amelyet nem szabad átlépni

Elie Wiesel első hivatalos magyarországi látogatásán sajtótájékoztatón azt mondta: ki kell állni az emberi jogok mellett, mert az utóbbi évtizedekben nem javult számottevően a helyzet ezen a téren. A máramarosszigeti születésű, az auschwitzi és a buchenwaldi haláltábort megjárt író megjegyezte: amióta megkapta a Nobel-békedíjat – majdnem napra pontosan 23 éve Oslóban –, alig változott valamit az emberi jogok megítélése és tiszteletben tartása.

Aggodalmának adott hangot amiatt, hogy Magyarországon „a szélsőséges hangok egyre hangosabbak”. Kiemelte: ennek nem lenne szabad megtörténnie, kellene egy határ, amit nem lenne szabad átlépni. Az egész társadalomnak ki kellene kötnie, hogy a rasszista, antiszemita megnyilvánulások nem elfogadhatóak – tette hozzá. Szólt a köztársasági elnöknél, Sólyom Lászlónál csütörtökön tett látogatásáról is, amelynek során kérte, hogy hozzanak törvényt Magyarországon is a holokauszt tagadása ellen. Ha más országokban létezik és alkotmányos, akkor ennek a jogszabálynak Magyarországon is léteznie kell – mondta.

Lomnici Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság (LB) volt elnöke Budapesten arról beszélt, hogy a különböző történelmi korszakok, háborúk és politikai rendszerek áldozatai emlékét tiszteletben kell tartani. A volt főbíró, aki az emberi méltóság védelmében felhívást tett közzé, és kezdeményezte a nemzeti emléknap megrendezését, azt hangoztatta: a holokauszt, a málenkij robot, az antifasiszta ellenállás, az 1956-os megtorlás vagy a recski tábor áldozatai valamennyien a magyar nemzet mártírjai, ezért közös főhajtásra van szükség, nem pedig a jelenlegi megemlékezésekre jellemző megosztottságra.

Balog Zoltán, a parlament emberi jogi bizottságának fideszes elnöke a Polgári Magyarországért Alapítvány által az emberi jogok világnapja alkalmából rendezett konferencián azt mondta: ellentmondásos az emberi jogok helyzete Magyarországon. „A gárdaprobléma messze nem szélsőjobboldali probléma” – jelentette ki a Fidesz politikusa, aki szerint az állami szervek, hatóságok jelenleginél sokkal jobb, összehangoltabb és hatékonyabb munkájára van szükség ahhoz, hogy az emberek azt gondolhassák: nincs szükség önbíráskodásra, gárdákra.

Teleki László romaügyekért felelős miniszterelnöki megbízott a világnapon elmondta: a nők, a fogyatékkal élők és a romák életében az emberi jogok nem olyan mértékben érvényesülnek, mint ahogy az egy demokratikus európai országban elvárható lenne. A politikai pártok és döntéshozók felelőssége, hogy törvényileg és társadalmi öntudattal elérjék az alapjogok egyforma érvényesülését – mondta.

Az ENSZ 1954-ben szavazta meg december 10-ét az emberi jogok világnapjának, arra emlékezve, hogy 1948-ban e napon fogadták el az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát. Ebben a dokumentumban foglalták össze a klasszikus, a polgári államok alkotmányaiból ismert politikai és polgári jogokat, továbbá a gazdasági, szociális és kulturális jogok bizonyos körét. A nyilatkozat az emberi jogok egyetemessé válásának kezdetét jelentette, és megnyitotta a sort az ilyen tárgyú szerződések, egyezmények előtt.