Elie Wiesel Budapesten: 'A világ nem tanult a leckéből'

Magyar-zsidó együttélés: együtt a közös jövőért címmel rendezett szimpóziumot a parlamentben szerdán az Országgyűlés emberi jogi, kisebbségi, civil és vallásügyi bizottsága, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség és a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége. A rendezvény díszvendége Elie Wiesel Nobel-békedíjas író volt, kinek látogatására az szolgáltatott alkalmat, hogy idén 20 éves a chábád lubavics mozgalom Magyarországon.

'Tanulni akarunk 44-ből'

- Olyan emberek közé jött, akik tudják, hogy mi történt 1944-ben Európában, illetve Magyarországon, és tanulni akarnak belőle - e szavakkal köszöntötte Elie Wieselt Balog Zoltán. A parlament emberi jogi és kisebbségi bizottságának fideszes elnöke kifejezte abbéli bizakodását, hogy a Nobel-békedíjas író rövid ittléte alatt meglátja Magyarország igazi arcát, amit nem torzít gyűlölet, még ha nem is tud mindig mosolyogni. Balog Zoltán a szélsőséges eszmék terjedésével kapcsolatosan társadalmi önvizsgálatot sürgetett annak érdekében, hogy az egykori nemzetiszocialisták ne találhassanak követőkre. Elítélte azokat is, akik az antiszemitizmus bélyegét sütik rá a magyarokra, azt a költői kérdést szegezve közönségének: akik ezt teszik, azokat vajon a béke, vagy a gyűlölet szítása vezérli? - Nem engedjük, hogy politikai célokra használják fel az antiszemitizmus vádját - mondta (párt említése nélkül) a fideszes politikus.

'Velünk történt'

Őt Bajnai Gordon miniszterelnök követte: Örömre ad okot, hogy a magyarországi zsidó közösség újra él és virul, ugyanakkor aggodalomra is van okunk, hiszen szembe kell nézni azzal, hogy a régi bűnös gondolatok újra egyre nagyobb veszélyt jelentenek, és nem csak a zsidóságra, hanem az egész nemzetre - fogalmazott. A miniszterelnök a vészkorszakot össznemzeti tragédiának nevezte, ami "velünk történt, és jórészt mi magunk is követtük el". Magyar embereket hurcoltak el részben magyar gyilkosok, miközben a túlnyomó többség elfordult, vagy csak némán hallgatott - ahogyan a világ is. Bajnai a Parlamentben elfogadott zsidótörvényekre is kitért, megemlítve, hogy "itt, ebben a teremben verték szét a demokráciát, és itt is kell megvédeni azt".

A kormányfő a hazai szélsőségesek megerősödését a gazdasági válsággal hozta összefüggésbe, hiszen az "bizonytalanságot kelt, elégedetlenséget szül, táptalajává válhat a szélsőséges gondolatoknak". Bajnai Gordon figyelmeztetett arra, hogy a gazdasági válság csak a húszas évek összeomlásához hasonlítható - így annak következményei is ugyanolyan veszélyesek.

'Nem hallgathat a világ'

A mai helyzet, és a weimari között azonban alapvető különbség a tapasztalat, tette hozzá Bajnai Gordon. "Auschwitz után már semmi sem ugyanolyan, és mi sem lehetünk ugyanolyanok; Auschwitz után nem hallgathat a világ és mi sem hallgathatunk, ha a fasiszta gondolat megjelenésének legkisebb jelét is látjuk" - hangoztatta a miniszterelnök.

Felrázni egymást

- Egymást felrázva magunk akadályozhatjuk meg a szélsőjobboldal előretörését - fogalmazott a kormányfő, aki szerint minden lehetséges és alkotmányos eszközzel közéleti karanténbe kell zárni a szélsőségeseket. Ez szavai szerint nem kizárólag a kormány, hanem valamennyi politikus és polgár felelőssége, aki őszintén hisz a demokratikus értékekben. Bajnai összefogásra szólított fel valamennyi demokratát, egyúttal reményét fejezte ki, hogy a jövőben is a demokraták lesznek többségben az Országgyűlésben - függetlenül attól, melyik párt nyer a választásokon.

'A parancs innen érkezett'

- A parancs innen érkezett, a zsidótörvények a nép nevében születtek - mondta a parlament felsőházi termében körbemutatva Elie Wiesel. Meg kell mondani az igazat a hatalomnak, tette hozzá: a zsidók hosszú időn át a haza leghűségesebb tagjai közé tartoztak; hittek abban, hogy Magyarország jól bánik a zsidókkal. És még 1944-ben, a gettóban is az volt a meggyőződésük, hogy a magyar kormány soha nem fogja elárulni a zsidóságot. Feltette a kérdést: vajon a magyar fasiszták együttműködése nélkül sikerült volna ilyen rövid idő alatt ilyen sok embert meggyilkolniuk a náciknak? Elie Wiesel a magyarok közönyét is felrótta, miközben azt is hangsúlyozta: a mai Magyarországgal szemben nem érez haragot, és nem tartja felelősnek a tegnapért, "de azért felelősek, amit a múlt emlékével tesznek".

'A közöny miatt szenvedünk'

Elie Wiesel megfogalmazása szerint a magyarok és a zsidók közös ellenségei a gyűlölködők, a rasszisták, akik szégyent hoznak Magyarországra. Ezért az antiszemita, rasszista megnyilvánulások egyértelmű elutasítására buzdította a magyarokat, majd feltette a kérdést, hogy miért nem teszik büntethetővé a holokauszt tagadását, ahogy például Franciaországban is teszik, illetve, hogy az iskolákban miért nem tanítják behatóan a holokauszt történetét. Úgy fogalmazott Elie Wiesel, hogy a múlt a közömbösség veszélyére tanít, "az élet ellentéte ugyanis nem a halál, hanem a közöny - a közöny miatt szenvedünk". Végezetül - nemzetközi tapasztalatait összegezve - úgy vélekedett: "a világ nem tanult a leckéből".