Ezt állapíthatták meg a városba látogató Köves Slomó rabbi és Glitzenstein Smuél rabbi, valamint a solymári lakosú Fok Balázs, a Pesti Jesiva hallgatója.
A zsinagógát 1730-ban építették, a második világháború alatt bombatámadás érte. Még álltak a falai, amikor a MIOK az épületet a telekkel együtt magánszemélynek adta el, aki az addigra már használhatatlan épületet, egyetlen falrészlet kivételével lebontotta. Az EMIH küldöttségét a tulajdonos levitte a pincébe, ahol jelenleg is meg van a mikve, amelyet a viszonylag népes közösség használt. A hitközséghez tartoztak többek között a solymári, hidegkúti, csobánkai, piliscsabai, pilisszentkereszti zsidók is.
A temető viszonylag jobb állapotban van, bár egyik oldalon a kerítés kövei leomlottak, így a város lakosai a helyi vasútállomást a temetőn át közelítik meg. A temetőben 18. századi, héber feliratú sírkövek is találhatók. A helytörténeti könyvből pedig azt is megtudhatjuk, hogy a város műemléknek tekinti a temetőt.
.jpg)
