Médiában

Egy vadonatúj ortodox

2003-02-01 Schweitzer András HVG

Nem készültem rabbinak. Egyszerűen csak autentikus forrásból akartam megismerni a zsidó vallást - vallja a HVG-nek a 23 éves, Köves Máté néven anyakönyvezett Köves Slomó, aki előbb hagyományt nem tartó  szülők gyermekeként nevelkedve, utóbb izraeli, amerikai, illetve francia vallási iskolákban teljesítette ki az általa óhajtott megismerési folyamatot. Mígnem múlt héten - többek közt Mádl Ferenc köztársasági elnök és Demszky Gábor főpolgármester jelenlétében celebrált szertartással - a második világháború óta az első magyarországi ortodox rabbiként léphetett hivatalába.



Elsőként annak ellenére, hogy Budapesten a múlt rendszerben is működött Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetemen folyamatos volt a lelkészképzés. Csakhogy a többi közt világi irodalmat, történelmet, filozófiát és görög nyelvet is tanító, Közép-Európában évtizedekig egyedülálló intézményben az úgynevezett neológ irányzat dívik, mely a zsidó vallást a 19. század második felében modernizálni kívánó reformmozgalmak speciálisan magyar válfaja. E korszakban születtek a héber-magyar kétnyelvű imakönyvek, s kezdi a magyar zsidóság egy része elhagyni a hagyományos öltözködést, a férfiak a jellegzetes haj- és szakállviseletet és a férjezett asszonyok hajuk kopaszra vágását is.

A neológ és az ortodox irányzat közti különbség a magyarországi templomokban is szemmel látható. A neológ zsinagógába bekerült az orgona, és a Tóra-olvasó emelvényt, illetve a szószéket a keresztény templomok oltárainak szokásos helyére állították, a rabbik és a kántor pedig akár a reverendához is hasonlítható köntösben vezeti az imát. Az igazodási igyekezet egyik jeleként az 1848-ban alakult, rövid életű pesti Reformegylet még azt is kezdeményezte, hogy a szombati istentiszteletet vasárnap tartsák.

A neológ-ortodox ellentét egyébként az 1868-1869-es, Izraelita Egyetemes Gyűlés néven megtartott kongresszuson vezetett szakadáshoz, amikor az ortodox képviselők kivonultak, mondván, a zsidó vallást érintő kérdésekben nincs helye többségi szavazásnak, e tekintetben kizárólag a Tóra, a Talmud, illetve a vallási parancsolatok gyakorlati értelmezésére négyszáz éve íródott Sulhán Áruh lehet irányadó. Az Európában egyedülálló zsidó egyházszakadás végső eredményeként az ortodox vezetők úgy tekintettek a neológokra, mint a zsidóságtól különböző felekezetre, s tagjaiknak megtiltották, hogy neológ zsinagógákba akár csak betegyék a lábukat. Az elkülönülés ma már nem ennyire éles, bár Köves Slomó nem kívánta elárulni, hogy például belépne-e a Dohány utcai zsinagógába.

A magyar neológ irányzathoz hasonló - a zsidó vallást modernizálni kívánó - mozgalmak egyébként világszerte működnek. Az amerikai, magukat egyébként konzervatívnak valló újítók - a magyar neológokhoz hasonlóan - természetesnek veszik, ha a hívek borotválkoznak, sőt néhol férfiak és nők a szertartás idején együtt ülhetnek a zsinagógák padsoraiban - szemben a szigorú ortodox elkülönítéssel. A még liberálisabb, egyebek közt Nagy-Britanniában erős reformirányzat időnként már női rabbikat is avat - van már Londonban avatott magyar rabbinő is -, a rekonstrukcionisták pedig Istenben sem hisznek: a vallási parancsolatokat legfeljebb a zsidó kultúra részeként értelmezik.

Izraelben ezekkel szemben egyértelműen az ortodoxia dominál: zsidók hivatalosan csak az ortodox rabbinátus engedélyével köthetnek - vallásilag is elismert - házasságot, és csak így temetkezhetnek zsidó temetőbe. Mindezek ellenére az ortodoxok egy része - elsősorban a 19. századi elzárkózó magyar zsidó hagyományt követő, Amerikában Satmarként ismert közösség - még Izrael államot, illetve a létrehozására alakult mozgalmat, a cionizmust is istentelennek tartja.

SCHWEITZER ANDRÁS

OLVASÓI LEVÉL:

Egy vadonatúj ortodox

Köves Slomó hivatalba lépéséről írt cikkük (HVG, 2003. január 18.) kapcsán jelzem: a hitközség életében nem volt olyan év, hogy ne lett volna ortodox rabbi Budapesten. 1956 előtt több vidéki városban is működtek ortodox rabbik. Az írás talán arra célzott, hogy ő az első, Magyarországon nevelkedett, majd külföldön ortodoxrabbi-diplomát szerzett férfi, ahogy ezt az avatást szervező Chabad Lubavics Alapítvány közölte. Ez sem fedi azonban a valóságot, számításaim szerint ő éppen a negyedik ilyen fiatal. Cikkükből úgy tűnhet, a zsidóság ortodox irányzata előírja a férjes asszonyok hajának leborotválását, a férfiak szakállviseletét, illetve a hagyományos öltözéket. Nos, a középutas, �mainstream� ortodoxiának - melybe a háború előtt a pesti vallásos zsidóság nagy többsége is tartozott - nem sajátjai a fent említett jellegzetességek, ezek az ultraortodox és hászid csoportokat jellemzik.

GOLDER TAMÁS
(BUDAPEST)
http://archivum.hvg.hu/article/200305Postaolvasoilevel2245Egyvadonatujortodox.aspx

Bámidbár

Szakaszunk – Bámidbár (4Mózes 1:1–4:20.) – nyitja meg Mózes negyedik könyvét. Ismételt népszámlálás után – melynek eredménye csodálatos módon egyezik az előzővel, amelyet egy évvel azelőtt ejtettek meg – Mózes zászlóaljakba szervezi a népet. Négy zászlóalj, mindegyikben 3-3 törzs jön létre, s készek a nagy útra, hogy elfoglalják az Ígéret Földjét. A szakaszban található még a leviták munkarendje a Szentély-szolgálatban és a törzsfőnökök szerepe.

Sávuot שבועות

Sávuot, a hetek ünnepe, sziván hónap hatodik és hetedik napján van: idén 2012 május 26-án estétől 28-án estéig ünnepeljük. Az ünnepnek két oka van: megemlékezünk a Sínai-hegyi Tóra-adásról, illetve az első gyümölcsök áldozatáról – a bikurimra –, melyet a korai aratásért való hálaadásként ajánlottak fel a Jeruzsálemi Szentélyben. Ezért nevezik Chág HáBikurimnak is. Sávuot a Peszách után számolt hét hét betetőzése. A zsidók Peszáchkor elnyert szabadsága értelmetlen lett volna a Sínain megkapott Tóra alakító és megőrző ereje nélkül.

Naptár konverter

Válaszd ki a polgári vagy a zsidó dátumot, és klikkelj a megfelelő nyílra!
Polgári naptár
   
Zsidó naptár
   
Ha a keresett dátum naplemente utáni akkor adja meg a következő polgári dátumot!

Hírlevél

Ha szeretne értesülni az aktuális híreinkről, akkor iratkozzon fel hírlevelünkre.
Név:

E-mail: