A kormányfő a meghívott egyházi vezetők és politikusok előtt azt mondta, nem azt kell nézni, hogy a múltban ki mit hibázott, hanem azt, hogy most és a jövőben kiben bízhatunk.
Bajnai Gordon azt hangoztatta: minden lehetséges és alkotmányos eszközzel azért kell küzdeni, hogy a szélsőségesek ne jelenthessenek veszélyt senkire. A miniszterelnök szerint ez azonban nem kizárólag a kormány, hanem valamennyi politikus és polgár felelőssége, aki őszintén hisz a demokratikus értékekben, a köztársaság eszményeiben.
A kormányfő szerint "közéleti karanténba" kell zárni a szélsőségeseket, de ebbe a karanténba nem szabad önkényesen beterelni azokat, akik eltérő politikai elveket vallanak.
Bajnai Gordon azt kérte, gondolják meg a politikusok, mi növeli jobban a demokratikus közösség erejét: az, ha kiátkoznak másokat, mondván, közelebb állnak a szélsőségekhez, vagy ha egy "minél szélesebb szövetségbe" fogadják be őket, még akkor is, ha a politikai nézeteik a sajátjuktól erősen eltérőek.
Azt hangoztatta, erős a köztársaságba vetett hit és a demokratikus meggyőződés, és - mint fogalmazott - ő hisz abban, hogy többen vannak és erősebbek a politikában bal- és jobboldalon, mint a demokrácia ellenségei.
A kormányfő ugyanakkor azt kérte, ne legyen a jövőben több hezitálás, több "kétfedeles politika" vagy félreérthetően megfogalmazott mondat, kétértelmű tett.
A zsidótörvényekre utalva emlékeztetett arra, hogy éppen a konferencia helyszínén, a Parlamentben "rombolták" évtizedekkel korábban a polgári demokráciát, ezért, mint mondta, ebben a házban kell azt megvédeni is. Ez nem politikai érdek kérdése, hanem emberi tisztesség dolga - szögezte le.
A kormányfő szerint akkor követték el a legnagyobb hibát a demokraták, amikor hagyták az antifasizmus ügyét a politikai szembenállás egyik újabb frontjává válni.
Bajnai szerint nem lehet szavazatszerző technikának tekinteni a szélsőségesekkel szembeni kiállást vagy éppen a hallgatást. Mint fogalmazott, súlyos hiba, ha valaki akár a helyi hatalomban, akár kormányon nemcsak elfogadja, de egyenesen igényli is a szélsőjobboldal támogatását.
"Eljött a pillanat, amikor végképp külön kell választani demokratákat és a demokrácia ellenségeit. Olyan tettekre van szükség mindkét oldalon, amelyek egyértelműen mutatják, ki hol áll" - hangoztatta a miniszterelnök.
Bajnai szerint a szélsőjobboldal újbóli előretörése ma már nem fenyegetés, hanem nyilvánvaló tény, és a szélsőségesek trükkje az, hogy a demokráciát felhasználva veszélyeztetik a szabadságot és támadnak másokat.
A kormányfő köszönetet mondott Elie Wieselnek, a Nobel-békedíjas írónak, a rendezvény díszvendégének a holokauszt tanulságainak feldolgozásáért, s azért, hogy volt bátorsága és ereje felidézni és elmondani ezeket a történeteket.
Balog Zoltán: Magyarország arca nem gyűlölködő
Magyarország igazi arca nem egy gyűlölettől eltorzult arc, még ha nem is tud mindig mosolyogni - mondta Balog Zoltán, az Országgyűlés emberi jogi, kisebbségi, civil és vallásügyi bizottságának fideszes elnöke a konferencián.
A politikus kiemelte: a második világháborúban a nemzeti közösségnek több százezer tagját elhurcolták Magyarországról, köztük Máramarosszigetről egy alig 15 éves fiút, Elie Wieselt is. A Nobel-békedíjas író most jött először hivatalosan Magyarországra 1945 óta, és a szimpózium díszvendége. "Abban bízunk, hogy szövetségesei lehetünk egymásnak" - hangsúlyozta.
A magyar-zsidó együttélés jelenleg nem nélkülözi a vitákat, amelyeket "politikáról, kultúráról, nemzetről és pénzről folytatunk", de ezek mellett "mi a gyógyító emlékezésben vagyunk érdekeltek", és egy olyan Magyarországban, ahol hite, vallása, faji, kisebbségi mivolta miatt senkinek nem kell félni, mert mindenkit megvéd az állam, a közösség ereje - fogalmazott.
Mi készek vagyunk újra és újra magunkba nézni, hogy azok, akik egykor "a nemzetiszocializmus foglyaivá lettek", ma ne találjanak követőkre. Az is kérdés azonban, hogy akik ma a magyarokat az antiszemitizmus vádjával illetik, tényleg az indulatok csillapításában érdekeltek-e - vetette fel.
"Nem tűrjük, hogy ártatlan zsidó emberek szenvedéseit felhasználva az országunk többi súlyos bajának megvitatása helyett bennünket arra kényszerítsenek, hogy hamis vádak elleni védekezésre vesztegessük erőinket" - mondta ehhez kapcsolódóan.
Balog Zoltán arra emlékeztetett, hogy a vészkorszakban számos magyar mentette az üldözötteket, a zsidókat, az embermentők emlékére pedig zöldellnek a jeruzsálemi Jad Vashem Intézet által ültetett fák - tette hozzá.
"Ha azt akarjuk, hogy a megértés növekedjen a holokauszt tragédiája iránt, akkor a legfontosabb feladatunk egymás emberi méltóságának tiszteletben tartása és megőrzése ma itt közöttünk, mindenkivel szemben". Auschwitzra és az azóta eltelt sok borzalomra a felnövekvő nemzedék akkor tud valóságos megrendüléssel odafigyelni, ha megismerve a tényeket felteheti a kérdést: a tiszteletet miért tagadták meg akkor tőlük, miközben ők is olyan emberek voltak, mint bárki más - mondta.
A bűn megvallása és a bocsánatkérés nem a gyengeség jele, hanem az újra megtalált emberi méltóságé. A bocsánatkérés által nem gyengébbek, hanem erősebbek leszünk. A megbocsátás sem a gyengeség jele, hanem azt bizonyítja, hogy az áldozat visszakapta emberi méltóságát. Mindannyiunknak szüksége van mind a megbocsátásra, mind a bocsánatkérésre - hangoztatta.
.jpg)
