"Ask Moses" - a rabbi tanácsai a szigeten

"A rabbi tanácsa - tíz forintért. Ask Moses". Ez áll a rabbi pultja fölött, ő pedig komoly arccal beszél mindenkihez. Sor kígyózik előtte. Feltettem neki egy életvezetéssel kapcsolatos kérdést, de előre bocsátottam, hogy nem számítok használható válaszra. Csakhogy a rabbi komolyan vette a dolgát, talányos választ adott, amin napig tűnődtem.

Rabbi Oberlander Baruch a Vasváry Pál utcai zsinagógában dolgozik, és az ELTE Jogi karán tanít zsidó jogot. Vajon miért veszi komolyan ezt a félrészeg csürhét, amelyik minden este a képébe leheli a gondjait? Én se voltam józan, amikor először beszéltem vele.

- Rabbi, jó választ adtál, ezért visszajöttem. Mondd, itt mindenki iszik vagy szív, enélkül nem működne rendesen a sziget, és te itt vagy, kérdésekre válaszolsz, tehát közösséget vállalsz ezzel?!

- Ez nem feltétlenül jelenti, hogy közösséget vállalok. De tudnod kell, hogy a Halacha, a zsidó vallás előírja, hogy a hívek egyszer az évben berúgjanak. Az írás szerint annyit kell innod, hogy megrészegedj. De csak egyszer: Purim ünnepkor. Ami különben nem most van.

- És hogyan gondolkodsz arról az ivásról, ami itt zajlik, körülötted?

- Kis mennyiségű alkohol jó tehet az embernek, feloldódik, felüdül a lélek. De ha berúgsz, és nem vagy felelős a tetteidért, az sem morálisan, sem egészségileg nem jó.

Mellettünk a Krisna-tudatú hívők sátrában heavy metal zenekar önkívületben ordítozik, égre emelt karokkal, szép nagy tömeg őrjöng előttük minden este, a színpadon mérhetetlenül kövér ember a hasát fogva hergeli a népet és elégedetten vigyorog. Bejött neki a Krisna-tudat.

- És ahhoz mit szólsz, rabbi, hogy ennyi ember akar berúgni? Nincs valami baj a világgal?

- Sokan felvetették ezt a problémát, amióta itt vagyok. Mindenkinek azt mondtam, hogyha azért iszol, hogy felejts, akkor semmire se mész.

Néhány sátorral odébb egy civil szervezet talicskába gyűjti a problémákat. Kis darab hungarocellre mindenki ráírhatja azt a baját, amitől meg akar szabadulni. A talicskások vállalják, hogy később megsemmisítik a bajokat. Ilyeneket: "IDEG", "félelem", "nincs pasim", "gátlásos vagyok"

- És mondd rabbi, mit keresel te egyáltalán itt?! Gondolom, nem akarsz zsidó hitre téríteni.

- A nem zsidóknak szeretném megmutatni magunkat. Mert sokan képtelenségeket gondolnak rólunk. Például idejön valaki, és állítja, hogy ez és ez van a Talmudban. Ember, mondom neki, nekem elhiheted, hogy nincs benne ilyesmi!

A rabbi két kezét lengetve gesztikulál, és kiabálva magyaráz, mintha vásáron lennénk és egy egy lóra alkudoznánk:

- A zsidóknak meg azt szeretném megmutatni, hogy a zsidó Isten nem csak a zsinagógában lakik. Hanem akárhol vagy, azt zsidóként kell és lehet megélni. Itt táncolhatunk, énekelhetünk, beszélgethetünk

Rabbi Oberlander Baruch holokausztot túlélt, magyar szülők gyermeke. A háború után kivándoroltak, majd ő úgy döntött, hogy visszajön, a lubavicsi mozgalom követeként. Éppen a rendszerváltás előtt jutott eszébe.

- Mire a történelmi napok eljöttek, mi már itt voltunk - gesztikulál büszkén. Az ujjával veri a pultot.