zsido.com / Hitközség - Médiában

Aláírások híján felhívás
2006-07-03

Még nincs elég támogatója a zsidóság kisebbséggé alakulásának

Népszabadság • Kunstár Csaba • 2006. július 3.

Nem sikerült ezer érvényes aláírást összegyűjteniük azoknak a magánszemélyeknek, akik azt szeretnék elérni, hogy a zsidóságot nemzeti kisebbségként ismerje el a parlament.

Úgy tűnik, nem sikerült ezer érvényes aláírást összegyűjteniük azoknak a magánszemélyeknek, akik kezdeményezték, hogy a parlament a zsidóságot is nemzeti kisebbségként ismerje el. Igaz, Szegő András vállalkozó, az aláírásgyűjtés egyik kezdeményezője tegnap este még nem tudott végleges számot mondani arról, hogy összesen hányan támogatták kézjegyükkel a zsidó nemzeti kisebbség gondolatát. Az íveket hétfő délelőtt adják le az Országos Választási Irodán.

Szegő András szerint az Országgyűlés akkor is napirendjére tűzheti az ügyet, ha nincs meg a kellő számú aláírás. Ő maga felhívást fog intézni a parlamenti képviselőkhöz, amelyben kéri, hogy foglalkozzanak a kérdéssel. A vállalkozó hozzátette: az sem elképzelhetetlen, hogy két év múlva - ahogy a törvény engedi - újabb aláírás-gyűjtési akciót szerveznek. A kezdeményezők célja az volt, hogy kisebbségként ne csak a vallásos, hanem a szekularizált zsidók is megélhessék zsidóságukat.

A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) elutasította a kisebbséggé nyilvánítást. Feldmájer Péter, a szervezet elnöke elmondta, ha a kérdés az Országgyűlés elé kerülne és a parlament "nem bölcs döntést" hozna, azzal arra kényszerítenék a honi zsidóságot, hogy vallja meg magát valamilyen formában. Ezt nem tartja jónak.

Az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) nem elutasító. Köves Slomó vezető a Népszabadságnak elmondta: a halácha, vagyis a zsidó jog alapján a zsidóság alapjait és gerincét a vallás adja meg. "Tartósan nem létezhet a zsidóság a vallás megtartó törzse nélkül" - fogalmazott a rabbi, aki szerint ugyanakkor támogatni kell minden olyan kezdeményezést, amely az asszimilálódott magyar zsidóságot valamilyen szinten visszavezeti gyökereihez.

A XVIII. századi felvilágosodás és a XIX. században fokozatosan bekövetkező jogegyenlősítés a nyugat-európai zsidóságot azzal a különös problémával szembesítette, hogy nem a zsidó népet tette jogilag egyenlővé az államalkotó nemzettel, hanem külön-külön, minden egyes zsidót minősített az államnemzet egyes polgáraival jogilag egyenlő polgárrá. Emellett vallásukat - a judaizmust - jogegyenlősítette a különböző keresztény felekezetekkel. "Így állt elő az a paradox helyzet, hogy a zsidó nép jogilag nem létezett többé (csak németek, franciák stb.), viszont a számos hitfelekezet közt akadt egy, amelynek hívői az istentiszteleteiken azt ťhitvallottákŤ, hogy ők egy nép, mégpedig Izrael népe" - állítja Tatár György, aki szerint a vitát ez a helyzet indította el.

A "vallás kontra nép" vitában igazán kaotikus helyzet Izraelben alakult ki. Európában a holokauszt egyaránt sújtott le a mélyen vallásos és csak jiddisül beszélő lengyel zsidóra, valamint arra az osztrákra, aki azt sem tudta magáról, hogy ő zsidó. Ehhez járult aztán Izrael állam keletkezése, amely modern nemzetállamként egyaránt polgárává fogadja a csak jiddisül beszélő ortodoxot, és a holokauszttúlélő osztrákot. "Úgy látom, hogy Izrael puszta fennállása bizonyos értelemben megváltoztatja a nem Izraelben élő zsidók státusát is" - jegyzi meg Tatár György.

Kapcsolódás:

Blog bejegyzések

• Történelmi zsidó

Cikkek

Könyvek

Könyvek

• / Köves Slomó rabbi - Bevezetés a Kabbala tudományába --
• / Köves Slomó - Kabbala és lélektan --
• / Oberlander Báruch, Köves Slomó - Modern etikai kérdések a zsidó jog szemszögéből --
• / Oberlander Báruch, Köves Slomó - Orvosi etika a zsidó jogban --
• / Köves Slomó rabbi - Slomó sátra - gondolatok a hetiszakaszhoz --

Cimkék:
Köves Slomó (írásai); Népszabadság

Hírlevél jelentkezés

Programok

Sábbáton hétvége zsidó fiataloknak

Történelem és kabbalisztikus agykontrol - ZSTSZ tavaszi szemeszter

Bródy Sándor író - A Nap lovagja

Zsidó Tudományok Szabadegyeteme: Őszi szemeszter - A kóser étkezés

Léteznek-e karácsonyi zsidó szokások? Léteznek-e zsidó szokások december 24-én este? Igaz-e, hogy a zsidók ilyenkor nem tanulnak Tórát és fokhagymás pirítóst esznek? Ír bármit a Talmud Jézusról?
Ezekre a kérdésekre ad választ Oberlander Báruch rabbi Hanuka 4. estéjén tartott előadás, ami itt teljes hosszábban meghallgatható.