Szegő András szerint az Országgyűlés akkor is napirendjére tűzheti az ügyet, ha nincs meg a kellő számú aláírás. Ő maga felhívást fog intézni a parlamenti képviselőkhöz, amelyben kéri, hogy foglalkozzanak a kérdéssel. A vállalkozó hozzátette: az sem elképzelhetetlen, hogy két év múlva - ahogy a törvény engedi - újabb aláírás-gyűjtési akciót szerveznek. A kezdeményezők célja az volt, hogy kisebbségként ne csak a vallásos, hanem a szekularizált zsidók is megélhessék zsidóságukat.
A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) elutasította a kisebbséggé nyilvánítást. Feldmájer Péter, a szervezet elnöke elmondta, ha a kérdés az Országgyűlés elé kerülne és a parlament "nem bölcs döntést" hozna, azzal arra kényszerítenék a honi zsidóságot, hogy vallja meg magát valamilyen formában. Ezt nem tartja jónak.
Az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) nem elutasító. Köves Slomó vezető a Népszabadságnak elmondta: a halácha, vagyis a zsidó jog alapján a zsidóság alapjait és gerincét a vallás adja meg. "Tartósan nem létezhet a zsidóság a vallás megtartó törzse nélkül" - fogalmazott a rabbi, aki szerint ugyanakkor támogatni kell minden olyan kezdeményezést, amely az asszimilálódott magyar zsidóságot valamilyen szinten visszavezeti gyökereihez.
A XVIII. századi felvilágosodás és a XIX. században fokozatosan bekövetkező jogegyenlősítés a nyugat-európai zsidóságot azzal a különös problémával szembesítette, hogy nem a zsidó népet tette jogilag egyenlővé az államalkotó nemzettel, hanem külön-külön, minden egyes zsidót minősített az államnemzet egyes polgáraival jogilag egyenlő polgárrá. Emellett vallásukat - a judaizmust - jogegyenlősítette a különböző keresztény felekezetekkel. "Így állt elő az a paradox helyzet, hogy a zsidó nép jogilag nem létezett többé (csak németek, franciák stb.), viszont a számos hitfelekezet közt akadt egy, amelynek hívői az istentiszteleteiken azt ťhitvallottákŤ, hogy ők egy nép, mégpedig Izrael népe" - állítja Tatár György, aki szerint a vitát ez a helyzet indította el.
A "vallás kontra nép" vitában igazán kaotikus helyzet Izraelben alakult ki. Európában a holokauszt egyaránt sújtott le a mélyen vallásos és csak jiddisül beszélő lengyel zsidóra, valamint arra az osztrákra, aki azt sem tudta magáról, hogy ő zsidó. Ehhez járult aztán Izrael állam keletkezése, amely modern nemzetállamként egyaránt polgárává fogadja a csak jiddisül beszélő ortodoxot, és a holokauszttúlélő osztrákot. "Úgy látom, hogy Izrael puszta fennállása bizonyos értelemben megváltoztatja a nem Izraelben élő zsidók státusát is" - jegyzi meg Tatár György.
.jpg)
