A szovjetek bombázhatták volna Auschwitz-t

Dr. Rafael Medoff, a David S. Wyman Institute for Holocaust Studies igazgatója ismertette a szovjet álláspontot Brooklynban több száz orosz-amerikai előtt a Holokauszt Emléknap alkalmából. 1944 nyarától egészen 1945 januárjáig a szövetségesek ismételten bombázták a német olajfinomítókat, amelyek csak néhány kilométerre voltak az auschwitzi gázkamráktól. – jelentette ki Medoff. A légitámadások többségét az amerikai légierő hajtotta végre, három támadást azonban a szovjet egységek. Az egyik során a szovjetek lerombolták az SS barakkok egy részét és kárt okozott a táborhoz vezető vasútvonalban is. Amerikai, izraeli és szovjet archívumokban található dokumentumok igazolják, hogy a Zsidó Világkongresszus, a Zsidó Ügynökség számos alkalommal kérte a szovjet diplomatáktól, hogy bombázza a haláltáborokat.

Az egyik ilyenre 1944 júliusában került sor, amikor a Zsidó Ügynökség képviseletében Elijáhu Epstein találkozott a kairói szovjet nagykövet helyettesével, Szoloddal. Szolod válasza az egyetlen, amelyben megkísérelnek magyarázatot adni arra, hogy miért nem bombázták a haláltáborokat. Amikor Epstein sürgette, hogy „bombázzák a zsidók megsemmisítésére szolgáló központokat Lengyelországban”, Szolod azt felelte, hogy „egy ilyen gondolat politikai okok miatt szóba sem kerülhet, mivel az orosz kormány nem hozhat intézkedéseket nemzeti alapon.” „Ironikus, hogy a szovjetek hosszú olyan listával rendelkeznek, amikor kiválasztottak egy-egy nemzeti csoportot, hogy üldözzék őket.”- jegyezte meg Medoff. „Érdekes, hogy a szovjetek úgy érezték, hogy ideológiailag „helyes” választ kell adniuk arra, hogy miért nem hajlandók bombázni, amikor pedig mindenféle kockázat nélkül könnyen megtehették volna.” Medoff ezt a választ a Roosevelt adminisztráció magyarázatával vetette össze. Az amerikaiak azt állították, hogy egy hatékonysági tanulmány eredménye volt, hogy nem lett volna gyakorlati lépés, hiszen el kellett volna vonni bombázókat a harctérről ahhoz, hogy Lengyelországba vezényeljék őket a haláltáborok elleni támadásra.

"Ezek a „magyarázatok” is hamisak voltak. Nem készítettek semmilyen tanulmányt és a bombázókat nem kellett eltéríteni máshonnan, hiszen elrepültek Auschwitz felett azért, hogy az olajfinomítókat bombázhassák."

Medoff rámutatott arra is, hogy a háborús forrásokat gyakran elkülönítettek külön célokra. Így Patton tábornok, a lovak szerelmese, csapatokat irányított Csehszlovákiába, hogy a lipicai ménes táncoló lovait kimenekítse. Az angolok hajókat különítettek el azért, hogy a brit moszlimokat Mekkába, az éves zarándoklatra elvigyék. Az amerikai külügy (State Department) forrásokat különített el, hogy egy újonnan alakított bizottság híres műkincseket „menekítsen” ki a tengelyhatalmak Európájából.

"Lovakat vagy műkincseket menekíteni vagy moszlim híveket Mekkába szállítani érdemes volt nekik, de a halálra szánt zsidók megmentésére az ujjukat sem mozdították. Az oroszok és az amerikaiak határozottan úgy érezték, hogy a zsidók kimenekítése a nácik karmaiból sem figyelmet, sem külön forrást nem érdemel és a velük való bármiféle foglalkozás, elviselhetetlen terhet jelentett volna.”