Tizenöt európai országból nyolcvan ortodox rabbi gyűlt össze Ráckevén. Többnapos tanácskozásuk fő témája a kóserság volt, ezen belül az, hogy Magyarországnak milyen lehetőségei adódnak a kóser élelmiszerek gyártásában és forgalmazásában.

Miféle rendezvény volt ez: vallási vagy gazdasági? Az egyik házigazda, Köves Slomó rabbi, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség vezetője szerint e kettőt nehéz lenne különválasztani. A vallási hagyományok megőrzésének anyagi vonzatai is vannak, ugyanakkor minél nagyobb a kóser termékek iránti kereslet, annál olcsóbb az előállításuk.

Kóser annyit tesz, hogy "alkalmas", "megfelelő". A speciális zsidó étkezési előírások több mint háromezer éves múltra tekintenek vissza, alkalmazásuk során azonban igazodni kell a változó körülményekhez. A világkereskedelem globalizálódása miatt különösen nehéz megvizsgálni egy termék összetevőit - hangsúlyozza Köves Slomó -, mivel gyakran egy egyszerű termék is a világ több tájáról áll össze. Még az elvileg növényi élelmiszerek, például a margarinok is tartalmazhatnak olyan állati eredetű adalékanyagokat, amelyek tiltólistán szerepelnek a kóser szabálykönyvben.

Kósernak azok az élelmiszerek minősülnek, amelyek fogyasztását a Biblia engedélyezi a zsidóság számára. Persze ilyen könnyen nem ússzuk meg. Az előírások sokrétűek, betartásuk és ellenőrzésük bonyolult feladat. A kóser élelmiszerek engedélyezését és felügyeletét erre szakosodott rabbik végzik. A különböző rabbik különböző jeleket és pecséteket használnak: a pecsétek lényege, hogy a termék kósersága könnyen felismerhető legyen.

Bizonyos étkezési alapanyagok - így a liszt, a cukor vagy az ásványvíz - felhasználásához nincs szükség kósersá-gi felügyeletre, a négylábú állatok közül viszont csak a kérődző, párosujjú patások fogyaszthatók, a sertés nem. Ugyanígy a vaddisznó és a nyúl sem. A madarak egyedi elbírálás alá esnek. Ami biztos: csirkét, kacsát, libát vagy pulykát enni szabad.

A kóser termék megléte önmagában kevés, ehhez társulnak még az elő- és elkészítési szabályok. A vágás során tekintettel kell lenni arra, hogy minél kevesebb fájdalmat okozzanak az állatnak, ezért csak különlegesen éles kés használható, recés pengéjű nem. Ennél is fontosabb a vér tilalma: megfelelő eljárással (sózással) teljes mértékig ki kell folyatni az állat vérét. Vérpöttyök - figyelmeztet Köves Slomó - a tojásban is előfordulhatnak, ezek értelemszerűen szintén alkalmatlanok a kóser étkeztetésre. Halaknál az a kritérium, hogy pikkelyesek és uszonyosak legyenek: angolna, harcsa vagy cápa kizárva. Természetesen tejtermékekből is csak a kóser állatoktól valók fogyaszthatók. Húst és tejet nem szabad sem együtt főzni, sem együtt enni. Húsos ételt tilos olyan edényben készíteni, amelyben korábban tejeset állítottak elő, és fordítva. Ennek megfelelően egy igazi kóser konyhában két, teljesen elkülönített tál-, edény- és evőeszközkészlet található: egyik a húsosnak, másik a tejesnek.

Boroknál és más, szőlőből előállított italoknál az számít kósernak, amit egy vallásos zsidó személy készített. A befőtteknél is ügyelni kell arra, nehogy férges gyümölcs kerüljön az üvegbe: a kukac - akárcsak a legtöbb rovar - nem kóser.

A modern kor termékei különösképpen komoly kihívás elé állítják mindazokat, akik szeretnék tartani magukat a kóser szabályokhoz. Köves Slomó példaként a rágógumit említette, mert bizony előfordulhat, hogy a hozzá való zselatin készítésekor nem kóser állat csontját használják őrleményként.

A rabbi által közölt adatok szerint az utóbbi időben évente világszerte nyolc-tíz százalékkal nő a rendszeresen kóser étkeket fogyasztók száma. A kóser bizonylattal eladott élelmiszer-nyersanyagok értéke eléri az évi 300 milliárd eurót. A magas minőségi követelmények betartásával előállított kóser termékek nem csak a vallásos zsidók számára vonzók. Sőt: a zsidók csak 40-60 százalékát teszik ki a kóser fogyasztóknak.

Magyarországon mindössze néhány ezer emberről beszélhetünk, de Köves Slomó bizakodó: a tendenciák nálunk is a kóser konyha térhódítását mutatják. A ráckevei tanácskozást is az igények növekedése hívta életre. Kölcsönös érdek - mondta -, hogy minél több cég minél több kóser áruval lépjen a hazai és a nemzetközi piacra. A lehetőség adott, a gyártók egy része nincs is tisztában azzal, hogy termékei megfelelnek-e a kóser előírásoknak.

A kóser élelmiszerek terjedésének legfeljebb drágaságuk szabhat határt. A kifogástalan alapanyagok felhasználása mellett az árat az is megdobja, hogy a kósersági felügyelet ellátása szintén pénzbe kerül. Hogy mennyibe? Köves Slomó tájékoztatása szerint sok függ attól, hogy egyszeri vagy folyamatos felügyeletről van-e szó, és attól, hogy magyar vagy külföldi rabbi végzi-e ezt a tevékenységet. Az ezzel járó költségek évi százezer forintról indulnak.

Kapcsolódás:

Cimkék:
kóserság; Népszabadság