Az sem véletlen, hogy ortodox zsidóként Sabbatot a Chábád Vasvári Pál-utcai zsinagógában fogadta. A tudóst – aki elismerő szavakkal nyilatkozott a Chábád világméretű tevékenységéről – Oberlander Báruch rabbi mutatta be a közösségnek. Elmesélte a történetet, hogy amikor Henry Kissinger Nobel-díjat kapott, Golda Meír felhívta telefonon. Gratulálva neki mondván milyen fontos, hogy az amerikai külügyminiszter zsidóként megkapta a kitüntetést. Kissinger azonban elhárította őt. Ő elsősorban amerikai, aztán meg külügyminiszter és csak a legvégén zsidó – mondta. Igen, ez igaz – válaszolta az izraeli kormányfő – de mi zsidók fordítva olvasunk. Auman esetében nem szorulunk a fordított olvasásra…
Nemcsak fogadta a köszöntést, de a dróse-t, a heti szakaszt szakavatott tudással és ékesszóló vallásos nyelvezettel magyarázta. Auman meghatódásának adott kifejezést, hogy Budapest egyik legrégebbi zsinagógájában egy élettel teli fiatal zsidó közösség előtt beszélhet. Angol nyelvű előadását Köves Slomó rabbi fordította magyarra. Nagy élményt nyújtott minden jelenlevő számára. Mi az üzenete Ábrahám és Izsák történetének a ma számára? Mit jelent az, hogy Ábrahám az Örökkévalónak saját gyermeke életét is felajánlotta? A zsidó népnek ahhoz, hogy hitét megőrizhesse, története során mindig készen kellett lennie az önfeláldozásra. Hátborzongató összefüggés annak számára, aki tudja: Auman fiúgyermekét veszítette el Izrael szolgálatában. Az előadást követően záporoztak a kérdések. Auman összeegyeztethetőnek tartja a tudományt és a zsidó vallást, nincsenek egymással ellentmondásban sőt kiegészítik egymást. Az ember spirituális szükségleteit a tudomány nem képes kielégíteni. A Talmud a tudományosság számára a tudás kimeríthetetlen tárháza. Auman számára a teljes életet a kettő együtt jelenti. Az este Oberlander Báruch rabbi otthonában fejeződött be, ahol szűkebb körben látta vendégül Jiszrael Aumant, a világhírű zsidó tudóst.
.jpg)
