Lemondott a Mazsihisz (Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége) a Budakeszi úti kanadai nagykövetség épületéről az állam javára - nyilatkozta lapunknak az Egyházi Kárpótlási Bizottság pénteki ülése után Gulyás Kálmán, a kulturális tárca egyházügyi államtitkára, a bizottság elnöke. Ezzel tulajdonképpen teljesült annak a törvényi feltétele, hogy cserébe az ÁPV Rt. térítésmentesen átadhassa a VII. kerületi Rumbach Sebestyén utcai zsinagógát a Mazsihisznek. Az erről szóló szerződés egyeztetett szövege elkészült - tudtuk meg az ÁPV Rt. kommunikációs osztályán.
A Rumbach utcai a három nagy budapesti zsinagóga egyike: a Dohány utcai neológ és a Kazinczy utcai ortodox zsinagóga mellett az úgynevezett status quo irányzat központja volt 1959-es bezárásáig. A nyolcvanas évek végén a használaton kívüli és leromlott állapotú épületet a hitközségtől az Alba Regia Állami Építőipari Vállalat vásárolta meg, a kilencvenes évek közepén azonban el kellett adnia: így 1994-ben az Állami Vagyonügynökséghez került.
Az utóbbi időben több elképzelés is felmerült az Otto Wagner által tervezett zsinagóga jövőjével kapcsolatban: svájciak jelentkeztek a felújítására, ugyanakkor a Köves Slomó rabbi vezetésével működő, magát a status quo irányzathoz soroló EMIH (Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség) is szerette volna megszerezni az épületet. Nemrégiben húsz külföldi főrabbi felhívásban fordult Gyurcsány Ferenc miniszterelnökhöz, kérve, tegye lehetővé, hogy az EMIH vásárolhassa meg a zsinagógát. A Mazsihisz azonban határozottan ellenállt ennek a törekvésnek. Heisler András, a Mazsihisz volt elnöke úgy fogalmazott: a kérdés valójában az, hogy az egykori zsidó negyedben egy emblematikus jelentőségű épület megmarad-e a Magyarországon hagyományosan létező zsidó vallási közösségek tulajdonában, vagy átkerül az EMIH, egy önmagában bizonyára értékes, de "semmiképpen sem a hazai tradíciók szerint működő" szervezethez.
Ez a vita tehát eldőlt, de még sok a nyitott kérdés. Nem tudni például, hogy pontosan milyen szerepet szán a hitközségek szövetsége a visszakapott ingatlannak. Zoltai Gusztáv, a Mazsihisz ügyvezető igazgatója lapunknak elmondta, hogy a zsinagóga elsősorban templomként fog működni, de minden egyéb olyan kulturális és közösségi funkciót is betölt majd, amelynek helye lehet egy ilyen jellegű épületben. A részletekről még nincs döntés. Ezt erősítette meg Tordai Péter, a Mazsihisz alelnöke is. Az első a hitélet és a vallás, de a korábbi tervek szerint az épületben - egyebek mellett - létrehoznák a hagyományok múzeumát is, ahol a különböző zsidó vallási ünnepek, események kegytárgyait és relikviáit mutatnák be. A templomtéren kívüli területen a turistáknak kávézót, zsidó civil szervezetek számára pedig irodákat és konferenciák megtartására alkalmas termeket alakítanának ki. Tordai Péter elmondta, hogy a felújításhoz a Mazsihisz - feltehetően kormánygaranciával - kölcsönt vesz fel. Csak a végleges tervek ismeretében lehet nyilatkozni arról, hogy mennyi pénzbe kerülnek a munkálatok - tette hozzá az alelnök, aki szerint két-három év múlva adhatják át a felújított zsinagógát és a hozzá tartozó létesítményeket.
A cikk eredeti szövege itt olvasható
A cikk eredeti szövege itt olvasható
.jpg)
