A különc Chábád Lubavics

Megosztás

Csak zsidók válhatnak a Chábád Lubavics mozgalom tagjává. A lubavicsiak szorosan (a Tórában foglaltaknak megfelelően) értelmezik a hovatartozás kérdését: alapfeltétel, hogy a jelentkező édesanyja zsidó származású legyen, illetve az, hogy a vallási törvények értelmében "betérjen a zsidóságba", azaz a hagyományoknak megfelelően befogadja a közösség. Azok, akik úgy döntenek, vallásos szellemben élik napjaikat, számos ághoz csatlakozhatnak. Közülük az egyik az ortodoxia, amelyen belül szintén több irányzat van - például a chaszidizmus, ennek egyik leágazása a lubavicsi mozgalom.

A lubavicsi közösség Magyarországon a rendszerváltozáskor honosodott meg. Ekkor érkezett Budapestre az akkor huszonnégy éves Oberlander Báruch, akit kineveztek a Vasvári Pál utcai zsinagóga rabbijává. Az épület homlokzatán ma is kivehető a sok évtizedes felirat: Budapesti Talmud Egylet. Az új rabbi előadásaival feléledt a hajdani tevékenység, az úgynevezett jesiva oktatási rendszer: 1998-ban a zsinagóga a zsidó tudományok hagyományos elveken alapuló, felsőszintű tanításának háza lett.

A Pesti Jesiva néven megalakult intézmény egyrészt nyilvános előadásokat szervez a zsidó filozófia, jog, misztika és ünnepek témakörében, és imakönyveket, valamint egyéb vallási témájú köteteket ad ki, másrészt - visszanyúlva a jesivagyökerekhez - idősebb diákok segítségével ismerteti meg a tanítványokkal az íratlan és írott szabályokat. Minden évben jesivabócherek (évek óta ilyen hagyományos iskolákban tanuló huszonéves fiúk) érkeznek Izraelből, az Egyesült Államokból és Európából. Ők vezetik azokat a tanulópárokat, amelyekben a fiataloknak lehetőségük nyílik egy-egy téma elmélyültebb tanulmányozására.

Péntek esténként vacsorával várják a zsidó fiatalokat a Pesti Jesivában. Dénes Gergő, a Chábád Lubavics Zsidó Nevelési és Oktatási Egyesület sajtófelelőse elmondta, hogy a jesiva megalakulása előtt idős emberek kis csoportja járt csak a Vasvári Pál utcai zsinagógába. Mostanában hatvan-nyolcvan fiatal ünnepel péntekenként énekkel, tánccal.

A Chábád Lubavics Egyesületről a magyarországi zsidó vallásos szervezetek körében hallani olyan véleményeket is, miszerint "nyomulósak", furcsák. Ők a zsidóság népszerűsítését tekintik fő feladatuknak, és úgy gondolják, ideje szakítani a több évtizedes (vagy talán évszázados) gettószellemmel - nyitni kell a külvilág felé. A sokat megélt öregek folyton óvatosságra intik őket. Ennek ellenére sátrat állítottak a Pepsi Szigeten, és idén decemberben újra meggyújtják a monumentális chanukagyertyát a Nyugati téren. Vagyis nem igazán hallgatnak az aggodalmaskodókra. Mert szerintük éppen az felel meg a hagyományos zsidó mentalitásnak, ahogyan ők vállalják a vallásosságukat.

A Pesti Jesiva nyilvános előadásainak első, Ünnepek a gyakorlatban című blokkja - az egymást követő őszi ünnepek: a ros hasono, a jom kipur és a szukót kapcsán - szeptember 10-én kezdődik az V., Vasvári Pál utca 5. szám alatti zsinagóga oktatótermében, és folytatódik 17-én, valamint 24-én. Az érdeklődők a zsidó misztikáról hallhatnak - angol nyelvű - előadásokat 4-én, 11-én és 25-én este hét órától. Oberlander Báruch rabbi filozófiai témájú beszélgetéseket tart az engesztelőnap erejéről és a zsidó újévről 6-án, 13-án és 20-án.

Témához kapcsolódó anyagok:

Cimkék:
hanuka; MTI; Népszabadság