Hírek

A hosszú élet titka: askenáz zsidó gének

2011-08-04

Kilencvenöt év feletti askenázi zsidók életmódját vizsgálva amerikai kutatók megállapították, hogy étkezési szokásaik és életmódjuk semmivel nem volt egészségesebb, mint az átlagnépességé.



Sőt, a Journal of the American Geriatrics Society című szakfolyóiratban megjelent tanulmány szerint a százévesek "klubjába" tartozó férfiak még valamivel többet is ittak és kevesebbet edzették magukat, mint átlagos élettartamú férfitársaik.

"A tanulmány eredménye arra utal, hogy a százévesek olyan génekkel rendelkezhetnek, amelyek ellensúlyozzák az egészségtelen életmód káros hatásait" - magyarázta Nir Barzilai vezető szerző, a New York-i Yeshiva Egyetem Albert Einsteinről elnevezett orvosi karának munkatársa.
 A hosszú élet titkát kutató tanulmányba 477 askenázi zsidót vontak be, akik életkora 95 és 122 év között volt, és akik mindannyian önállóan éltek. A résztvevők 75 százaléka nő volt. A kutatók azért askenázi zsidókat választottak tanulmányukhoz, mert "genetikailag egységesebbek, mint más népek, ami megkönnyíti a génekben jelen lévő különbségek azonosítását". Az aggok életmódját 3164 olyan ember adataival hasonlították össze, akik körülbelül ugyanakkor születtek. Utóbbiak egy nagyszabású egészségügyi felmérésben vettek részt 1971 és 1975 között.

Az összehasonlításból kiderült, hogy a magas kort megért emberek életvitele nem tért el az átlagnépességtől, sőt a hosszú életet megélt férfiak 24 százaléka ivott naponta alkoholt, míg a kontrollcsoportban ez az arány 22 százalék volt, és csak 43 százalékuk tréningezett rendszeresen az "átlagférfiak" körében talált 57 százalékos arányhoz képest. Mindkét csoport tagjai kissé túlsúlyosak voltak, igaz ugyan, hogy a hosszú életűek körében ritkábban fordult elő nagy mértékű elhízás. A dohányzás aránya nagyjából azonos volt a két csoportban.

Az átlagos géneket öröklő embereknek élettartamuk meghosszabbítása érdekében figyelniük kell testsúlyukra, kerülniük a dohányzást és rendszeresen mozogniuk - hangsúlyozták a kutatók.

Bámidbár

Szakaszunk – Bámidbár (4Mózes 1:1–4:20.) – nyitja meg Mózes negyedik könyvét. Ismételt népszámlálás után – melynek eredménye csodálatos módon egyezik az előzővel, amelyet egy évvel azelőtt ejtettek meg – Mózes zászlóaljakba szervezi a népet. Négy zászlóalj, mindegyikben 3-3 törzs jön létre, s készek a nagy útra, hogy elfoglalják az Ígéret Földjét. A szakaszban található még a leviták munkarendje a Szentély-szolgálatban és a törzsfőnökök szerepe.

Sávuot שבועות

Sávuot, a hetek ünnepe, sziván hónap hatodik és hetedik napján van: idén 2012 május 26-án estétől 28-án estéig ünnepeljük. Az ünnepnek két oka van: megemlékezünk a Sínai-hegyi Tóra-adásról, illetve az első gyümölcsök áldozatáról – a bikurimra –, melyet a korai aratásért való hálaadásként ajánlottak fel a Jeruzsálemi Szentélyben. Ezért nevezik Chág HáBikurimnak is. Sávuot a Peszách után számolt hét hét betetőzése. A zsidók Peszáchkor elnyert szabadsága értelmetlen lett volna a Sínain megkapott Tóra alakító és megőrző ereje nélkül.

Naptár konverter

Válaszd ki a polgári vagy a zsidó dátumot, és klikkelj a megfelelő nyílra!
Polgári naptár
   
Zsidó naptár
   
Ha a keresett dátum naplemente utáni akkor adja meg a következő polgári dátumot!

Hírlevél

Ha szeretne értesülni az aktuális híreinkről, akkor iratkozzon fel hírlevelünkre.
Név:

E-mail: