Köves Slomó szerint nem feltétlenül van szükség a BTK–ban egy új büntetési tényállás elfogadtatására. A jelenlegi szabályok is alkalmasak lehetnek a Holokauszt tagadás büntethetőségének megállapítására. A BTK bizonyos bűncselekmények esetében az előkészületet is bünteti. Az eddigi javaslatok a miatt buktak el az Alkotmánybíróság szűrőjén, mert nem merítették ki közvetlenül az erőszakra uszítás fogalmát. A Holokauszttagadás nem egyszerűen egy történelmi tény tagadása, de minden esetben összefügg a gyűlölet beszéddel, majd az azt követő erőszakos cselekményekkel. A Holokauszt tagadás ugyanis megkönnyíti az ilyen bűncselekmények elkövetését, így előkészületi cselekményként válhatna büntethetővé. Ez hozzájárulna ahhoz is, hogy a magyar társadalom végre számot vethessen a hatvan évvel ezelőtt történtekkel. Ha minden alkalommal mást hibáztatunk a bekövetkezett rossz miatt, elvágjuk magunk előtt a fejlődés lehetőségét. A Holokauszt a zsidóságot is önvizsgálatra kell, hogy késztesse. A megjelenő könyv is erről az identitáskereséséről szól. Annak üzenete volt: ahhoz, hogy igazi magyarok lehessünk, le kell mondanunk a zsidóságról. Ez nem vezetett jóra. A két identitás párhuzamosan létezhet egymás mellett és nem zárják ki egymást. A zsidóság egy jelentős része ma már csak származásként éli meg ezt a több mint háromezer éves gazdag identitást és mi célul tűztük ki, hogy ez ne csak így legyen. Ma zsidónak lenni nem jelenti azt, hogy le kellene mondani a magyarságról, arról az ezeréves kultúráról, amelyet a magyar zsidók Pannóniában alkottak. Erről szólt az 1%-os kampány a „zsidó is, magyar is.” A „zsidónak lenni jó” üzenetéhez ebben az évben az EMIH azt kívánja hozzátenni, hogy a zsidó és a magyar identitás megtartása és erősítése alapvetően pozitív lehet nemcsak a magyar zsidóság, de társadalom egésze számára is.











.jpg)
