A Kendermag Egyesület demonstrációja adta az apropóját annak, hogy Oberlander Báruch rabbi és a nemrég felavatott Köves Slomó rabbi előadást fog tartani a könnyű drogok használatával kapcsolatos álláspontjukról a hétvégén tartandó Pilisi Szeminárium a Pesti Jesivával című rendezvényükön.
Alábbiakban részleteket közlünk Oberlander Báruch és Köves Slomó tervezett előadásából:
Az első törvényhozó
A könnyű drogok törvényessé tétele mellett érvelők, azzal indokolják véleményüket, hogy mivel a könnyű drogok nem feltétlenül károsak az egészségre, így legalizálásukkal el lehetne őket választani a kemény drogoktól, ezzel megelőzve a kábítószer-kereskedelemmel kapcsolatos bűncselekmények egy részét, és a kemény drogok terjedését. Mi az autentikus zsidóság véleménye a témáról?
A drog kérdésével először a huszadik század egyik legkiemelkedőbb törvénymagyarázója, Moshe Feinstein rabbi foglalkozott (Igrot Mose, Jore Déá 3:35.) 1973-ban. Ő egyértelműen megtiltja, és a Tóra szemszögéből elvetendőnek ítéli mindenféle kábítószer használatát. Érveléséhez hozzáfűzi azt is, hogy mindenesetre egészen addig, míg a polgári törvények tiltják a drogok használatát, ez nem is lehet gyakorlati kérdés, hiszen "az állam törvénye, törvény" mindenképpen - mondja a Talmud (Gitin 10b.).
A tilalom tórai okaira a későbbiekben térünk rá, de érdekes, hogy a Talmud (Pszáchim 113a.) is megemlíti és elítéli a kábító anyagok használatát: "Azt mondta Ráv, Chijá fiának (III. sz., Babilónia): Ne igyál szám-ot (mérgező, kábító orvosságot)..." - "...mert függőséget fog nálad okozni, szíved megkívánja, és pénzedet fogod tékozolni..." (Rásbám kommentárja uo.).
A kemény drogok
A különböző kábító anyagok, két csoportra oszthatók: az emberi egészségre egyértelműen káros kemény drogokra, ilyen például a heroin, az LSD, az ópium vagy a crack, és a (közvetlenül) kevésbé (vagy egyáltalán nem) káros könnyű drogokra, mint például a marihuána vagy a hasis.
A zsidó jogban is természetesen eltérő elbírálás alá esik e két kategória.
A kemény drogok, melyek közvetlenül is károsítják az ember egészségét, ugyanaz alá a tilalom alá esnek, mint minden más egészséget károsító anyag használata. A Tóra egyértelműen kimondja (5Mózes 4:15.) "De őrizkedjetek nagyon lelketekért...". Mivel az emberi test nem magának az embernek a tulajdona, hanem "a Szent, áldott legyen, tulajdona az" (Maimonidész, Misne Torá: A gyilkosság és az élet védelmének szabályai 1:4.), ezért nincs jogunk testünkben bármely módon kárt tenni, életünket veszélyeztetni, vagy egészségünknek ártani.
A Tóra (5Mózes 22:8.) azt írja: "Ha új házat építesz, készíts korlátot háztetődre, hogy ne hozz vérbűnt házadba...", a rabbik, erre is hivatkozva, több olyan dolgot is megtiltottak (Sulchán Áruch, Jore Déá 116:5.), melyek veszélyt hozhatnak az ember egészségére vagy biztonságára. "Mivel a test egészségének és teljességének megóvása az istenszolgálat útjainak egyike... - írja Maimonidész - ezért kötelessége az embernek távol tartania magát mindattól, ami árt, és elveszejti a test épségét" (Misne Torá: Az emberi magatartás szabályai 4:1.).
Más megítélés alá esik természetesen a drogok, például ópium használata gyógyítási céllal, orvosi felügyelet alatt.
A könnyű drogok
A könnyű drogok használatát más okból nem fogadja el a zsidó jog. Habár a legtöbb mai vizsgálat szerint a könnyű drogok nincsenek romboló hatással az emberi testre, mégis van egy olyan tulajdonságuk, amely miatt használatuk ellentmond a Tóra szellemének. Ez pedig az öntudaton kissé kívül álló állapot, melyet használatuk minden esetben okoz.
"...nem pusztaságnak teremtette [a világot], hanem lakóhelynek alkotta...", mondja a próféta (Jesájá 45:18.). A zsidóság szemszögéből az a helyes életvitel, amikor az ember tiszta fejjel felelőségének tudatában végzi dolgát ezen a földön, szolgálja Istent, és próbál egy jobb világot, családot, társadalmat és környezetet teremteni. Azt a "más szellemi állapotot" pedig, melyet például a marihuána fogyasztása okoz, a zsidóság szerint inkább valódi szellemi munkával (esetleg tanulással, a Tanban való elmélyüléssel - meditációval) érdemes elérni, ahogy az Írás mondja (Jób 5:7.): "Az ember tettre született...". Tehát minden olyan cselekedet, mely eltér a tudatos, építő életviteltől, helytelen.
Ez az egyik oka annak is, hogy a szerencsejáték is tilos (Sulchán Áruch, Chosen Mispát 370:3.) és a "szerencsejátékos alkalmatlan a tanúskodásra" (Uo. 34:16.), mivel nem a "világ építésével foglalkozik".
A bor és alkohol
Hasonló a helyzet a bor és más alkoholtartalmú ital túlzott fogyasztásával is. Magát a bort és alkoholt nem ítéli el a Tóra, ahogy ezt a következő idézetekből is látjuk: "...bor, mely örvendezteti az ember szívét" (Zsoltárok 104:15.); "Azt mondta rabbi Eliezer, bort küldött [József] neki [Jákob ősatyánknak], mert az idősek szelleme megnyugszik tőle" (Talmud, Megilá 16b.). Sőt még rituális jelentősége is van a bornak, hiszen ezt használták a Jeruzsálemi Szentélyben áldozat hozatalkor (4Mózes 28:7.), és a mai napig is ezt használjuk a szombatköszöntő kidusnál.
Mégis a túlzott alkoholfogyasztás káros kimeneteleit már a Biblia első könyve is említi, például Noé (1Mózes 9:20-24.), vagy Lót (1Mózes 19:30-38.) történetében. Salamon király ugyancsak nincs a túlzott bor fogyasztás pártján: "A bor gunyorossá tesz, a sör zajossá. Nem lesz bölcs, aki ebben tévelyeg" (Példabeszédek 20:1); "Ne nézd a bort, ha piroslik, hogyan gyöngyözik a pohárban, simán lecsúszik az. A végén már, mint egy kígyó, és mérget fecskendez, mint a vipera. Szemed zavaros dolgokat lát, és te bolondságot beszélsz
" (uo. 23:31-33.).
Hasonlóképpen több helyen a Talmud is efféleképpen vélekedik (Pszáchim 113b.): "Három embert kedvel az Örökkévaló", s ebből az egyik "aki nem részegeskedik".
Oberlander Báruch
Köves Slomó
.jpg)
