|
A kezdeményezés ellen a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) élénken tiltakozott, mivel szerinte az nem tükrözi a magyarországi zsidóság többségének véleményét. Azt mondták, hogy a zsidóság nem választható külön a vallásától, ezért "a Magyarországon élő zsidók többségére sem az etnikai csoport, sem a nemzetiségi meghatározás nem alkalmazható".
Az egyik szervező, Deák Gábor, a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület elnökségi tagja lapunknak azt mondta: a magyar zsidóság 80-90 százaléka szervezetileg nem kötődik a hitközségekhez. Egy részük – a rendszerváltás óta felnőttek többsége – elfogadja kezdeményezésüket. Ez nem jelenti a vallás semmibevételét, mivel bár a zsidó vallás nemzetvallás, de el kell fogadni a szekularizációs törekvéseket is. Az aktivista nem érti a Mazsihiszt: úgy látja, a nemzeti kisebbséggé válás újabb lehetőség a zsidóság meghatározására, s a célok is közösek: a különböző önmeghatározások képviselői együtt harcolhatnak a beolvadás ellen. Szerinte bár kétezer éven át a vallás tartotta meg a zsidóságot a népek között, figyelembe kell venni, hogy a vallás szerepe már nem a mindennapok meghatározója. A nemzeti és a vallási identitás pedig nem zárja ki egymást.
Nagy Ákos, a világi zsidó ifjúsági szervezet, a Kidma Magyarország Egyesület elnöke szerint a kezdeményezés alkotmányos jog, de következményei aggályosak. Közölte: a közmegegyezés szerint a magyarországi zsidóság képviselője az állammal folytatott tárgyalásokon a Mazsihisz. Előbb párbeszédet kellett volna folytatni a különböző zsidó csoportoknak, és az aktivisták csak közmegegyezés esetén léphettek volna.
Az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség vezető rabbija, Köves Slomó fenntartásokkal, de üdvözli az akciót. Szerinte a zsidóság fennmaradásában és megélésében a vallásnak van kulcsszerepe, így nem biztos, hogy aláírná a petíciót. Ugyanakkor szerinte a pluralizmus, a sokszínűség segíthet a zsidóság megélésében.
Schweitzer József nyugalmazott országos főrabbi azt mondta: a szervezők "ostobák vagy provokátorok", s ügyük történelmileg és szociológiailag is megalapozatlan.
A szociológus Gadó János – a Szombat című folyóirat szerkesztője – a kezdeményezést jogosnak tartja. Úgy véli, "virágozzék minden virág". Nem ért egyet azzal az ellenvetéssel, hogy a szervezők az egész zsidóság nevében akarnak fellépni: annyi embert képviselnek, ahányan a petíciót aláírják, és ha összejön az ezer aláírás, akkor jogos a kezdeményezés. Az etnobiznisz veszélye mindig fennáll, mint ahogy a vallási vagy más egyéb bizniszé – mondja –, de ettől a kezdeményezés még jogosult. Személyesen ismerve az aktivisták egy részét, a veszélyt nem tartja komolynak.
A Zsidokisebbseg.com szerint az aláírásgyűjtés november 10-én kezdődhet. Ha az Országgyűlés elfogadja a kezdeményezést, a kezdeményezők szerint a 2011-es népszámláláson zsidók tízezrei vallják majd magukat zsidó nemzetiségűnek.
szep
.jpg)
