Lomnici Zoltán szerint a társadalmi tolerancia elősegíti a fejlődést, az intolerancia azonban mindig kudarcba fullad.

A lelkiismereti és vallásszabadság biztosítása az emberi alapjogok körében kiemelt jelentőséggel bír, mindenkit születésétől fogva megillet - mondta a bírósági elnök, hozzátéve, hogy az emberi szabadságjogokról "nem szabad pillanatnyi érdekek miatt engedni".

Az emberi szabadságjogok tisztelete, a nemzeti kultúra részét kell, hogy képezze - jegyezte meg.

Emlékeztetett arra, hogy Magyarországon a rendszerváltáskor alapvető követelményként jelentkezett az emberi és polgári jogok tiszteletben tartásának kérdése, illetve ezek megfelelő, hatékony megerősítése.

A Legfelsőbb Bíróság elnöke úgy véli, hogy a lelkiismereti és vallásszabadság szabad gyakorlása, a másság iránti tolerancia olyan kérdések, amelyekben nem a büntetőjog eszközeivel érhető el változás. Lomnici Zoltán szerint a bíróság és a jogalkotó együttes felelőssége, hogy egy szabadságjog egy adott országban érvényre jusson.

Beszámolt arról is, hogy az elmúlt 15 évben 100-nál kevesebb olyan bűncselekmény történt, amely megsértette a lelkiismereti és vallásszabadságot. Mint mondta ez elenyésző az összes bűncselekményhez viszonyítva.

Oberlander Báruch rabbi, a KERT elnöke a globalizációról tartott előadásában arról beszélt, hogy annak a zsidóságra nézve számos pozitív hatása van, a többi között ezáltal könnyebbé válik az antiszemitizmus, illetve a rasszizmus elleni harc.

A zsidó vallás támogatja a szabad versenyt az üzleti életben, mivel az kedvezőbb feltételeket, olcsóbb árakat, valamint jobb minőséget teremt a fogyasztó javára - fejtette ki a KERT elnöke. Ugyanakkor hozzátette, hogy a zsidó jog óva int az etikátlan versenytől.

A világszintű egységesedés az információáramlás területén is nagy változásokat hozott - emlékeztetett a rabbi. Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy a határok eltűnésével, illetve az egyes népek és kultúrák keveredésével az eredeti kultúra és hagyományok eltűnésének veszélye merülhet fel. A "világpolgár népe" pozitív célra, azaz a másság megismerésére, illetve elfogadására, a más kultúrákban található pozitív értékek elsajátítására kell kihasználnunk, nem pedig a saját kulturális és vallási gyökereink elvesztésére - fogalmazott a rabbi.

A 2005-ben alakult Közép-Kelet-Európai Rabbik Tanácsa elsősorban olyan hagyományokhoz ragaszkodó rabbikat tömörít, akik reneszánszukat élő, főleg fiatalokból álló, kibontakozó közösségeket vezetnek. A KERT képviselteti magát Magyarországon, Romániában, Szlovákiában, Csehországban, Lengyelországban, Ausztriában, Szerbia-Montenegróban, Horvátországban valamint Ukrajnában.

Forrás: MTI

Kapcsolódás:

Cimkék:
Globalizáció; KERT; Lomnici Zoltán; Oberlander Baruch