Médiában

Lehet-e a zsidóságból nemzeti kisebbség?

A kezdeményezés ellen a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) élénken tiltakozott .

2005-10-27 Szep Magyar Hírlap

A kezdeményezés ellen a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) élénken tiltakozott
Nemzeti kisebbség legyen a zsidóság – ezért indít aláírásgyűjtést négy magánszemély. Az Országos Választási Bizottság már hitelesítette ívüket. A zsidó hitközségek vezetői elutasítják a felvetést, s a különféle szervezetek sem egységesek a kérdésben.



Zoltai Gusztáv, a Mazsihisz ügyvezetője Szili Katalin házelnökkel. Más is tárgyalhat? fotó: Németh András Péter
A nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény szerint ahhoz, hogy a meglévő tizenhárom mellé újabb kisebbséget ismerjen el az állam, legalább ezer, magát e kisebbséghez tartozónak valló választópolgárnak alá kell írnia az Országos Választási Bizottság által hitelesített aláírásgyűjtő ívet. Ezt ezután a parlament elnökének kell benyújtani.
A kezdeményezés ellen a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) élénken tiltakozott, mivel szerinte az nem tükrözi a magyarországi zsidóság többségének véleményét. Azt mondták, hogy a zsidóság nem választható külön a vallásától, ezért "a Magyarországon élő zsidók többségére sem az etnikai csoport, sem a nemzetiségi meghatározás nem alkalmazható".
Az egyik szervező, Deák Gábor, a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület elnökségi tagja lapunknak azt mondta: a magyar zsidóság 80-90 százaléka szervezetileg nem kötődik a hitközségekhez. Egy részük – a rendszerváltás óta felnőttek többsége – elfogadja kezdeményezésüket. Ez nem jelenti a vallás semmibevételét, mivel bár a zsidó vallás nemzetvallás, de el kell fogadni a szekularizációs törekvéseket is. Az aktivista nem érti a Mazsihiszt: úgy látja, a nemzeti kisebbséggé válás újabb lehetőség a zsidóság meghatározására, s a célok is közösek: a különböző önmeghatározások képviselői együtt harcolhatnak a beolvadás ellen. Szerinte bár kétezer éven át a vallás tartotta meg a zsidóságot a népek között, figyelembe kell venni, hogy a vallás szerepe már nem a mindennapok meghatározója. A nemzeti és a vallási identitás pedig nem zárja ki egymást.
Nagy Ákos, a világi zsidó ifjúsági szervezet, a Kidma Magyarország Egyesület elnöke szerint a kezdeményezés alkotmányos jog, de következményei aggályosak. Közölte: a közmegegyezés szerint a magyarországi zsidóság képviselője az állammal folytatott tárgyalásokon a Mazsihisz. Előbb párbeszédet kellett volna folytatni a különböző zsidó csoportoknak, és az aktivisták csak közmegegyezés esetén léphettek volna.
Az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség vezető rabbija, Köves Slomó fenntartásokkal, de üdvözli az akciót. Szerinte a zsidóság fennmaradásában és megélésében a vallásnak van kulcsszerepe, így nem biztos, hogy aláírná a petíciót. Ugyanakkor szerinte a pluralizmus, a sokszínűség segíthet a zsidóság megélésében.
Schweitzer József nyugalmazott országos főrabbi azt mondta: a szervezők "ostobák vagy provokátorok", s ügyük történelmileg és szociológiailag is megalapozatlan.
A szociológus Gadó János – a Szombat című folyóirat szerkesztője – a kezdeményezést jogosnak tartja. Úgy véli, "virágozzék minden virág". Nem ért egyet azzal az ellenvetéssel, hogy a szervezők az egész zsidóság nevében akarnak fellépni: annyi embert képviselnek, ahányan a petíciót aláírják, és ha összejön az ezer aláírás, akkor jogos a kezdeményezés. Az etnobiznisz veszélye mindig fennáll, mint ahogy a vallási vagy más egyéb bizniszé – mondja –, de ettől a kezdeményezés még jogosult. Személyesen ismerve az aktivisták egy részét, a veszélyt nem tartja komolynak.
A Zsidokisebbseg.com szerint az aláírásgyűjtés november 10-én kezdődhet. Ha az Országgyűlés elfogadja a kezdeményezést, a kezdeményezők szerint a 2011-es népszámláláson zsidók tízezrei vallják majd magukat zsidó nemzetiségűnek.
szep
Téma: Köves Slomó

Téma: Emih

Mikéc

Szakaszunkban – Mikéc (1Mózes 41:1–44:17.) – Józsefet a börtönből egyenesen a királyi palotába szalajtják, hogy megfejtse a Fáraó álmát. Ez sikerül is neki és azonnali hatállyal alkirályi kinevezést kap, hogy előkészítse Egyiptomot a hét szűk esztendőre. Amikor ez eljön, az éhező országokból Egyiptomba jönnek gabonát venni és a Kánaánból jövők között vannak József testvérei is, akik annak idején eladták őt és apjának, az idős Jákobnak azt mondták, hogy vadállat tépte szét. József nem fedi fel magát, hanem követeli, hozzák le magukkal a "kicsit", Benjámint is. Amikor ez megtörténik, a József-dráma a végkifejlethez közeledik.

Programok ()

 | 
H K Sz Cs P Sz V
       
       
       
       
       
       
további programok - naptár nézet
további programok - lista

Hanukai programajánló

Hanuka ünnepe kiszlév hó 25-én kezdődik (idén 2014. december 16. este), és nyolc napig tart. Annak a győzelemnek állít emléket, amelyet a Mákkábeusok három évig tartó szabadságharc után arattak az Izraelt elfoglaló szíriai görögök fölött, és legyőzték a görögök hellenista zsidó támogatóit is, akik változtatásokat akartak bevezetni a zsidó vallásgyakorlatban. A harc polgári i. e. 165-ben a Jeruzsálemi Templom visszafoglalásával ért véget. A győzelemmel helyreállt Izrael szuverenitása is. A "chánuká" azt jelenti: "felavatás", s arra utal, hogy újra Isten oltalmába ajánlották a Templomot, amelyet a pogány bálványok és praktikák beszennyeztek.

Naptár konverter

Válaszd ki a polgári vagy a zsidó dátumot, és klikkelj a megfelelő nyílra!
Polgári naptár
   
Zsidó naptár
   
Ha a keresett dátum naplemente utáni akkor adja meg a következő polgári dátumot!

Hírlevél

Ha szeretne értesülni az aktuális híreinkről, akkor iratkozzon fel hírlevelünkre.
Név:

E-mail: