Médiában

Lehet-e a zsidóságból nemzeti kisebbség?

A kezdeményezés ellen a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) élénken tiltakozott .

2005-10-27 Szep Magyar Hírlap

A kezdeményezés ellen a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) élénken tiltakozott
Nemzeti kisebbség legyen a zsidóság – ezért indít aláírásgyűjtést négy magánszemély. Az Országos Választási Bizottság már hitelesítette ívüket. A zsidó hitközségek vezetői elutasítják a felvetést, s a különféle szervezetek sem egységesek a kérdésben.



Zoltai Gusztáv, a Mazsihisz ügyvezetője Szili Katalin házelnökkel. Más is tárgyalhat? fotó: Németh András Péter
A nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény szerint ahhoz, hogy a meglévő tizenhárom mellé újabb kisebbséget ismerjen el az állam, legalább ezer, magát e kisebbséghez tartozónak valló választópolgárnak alá kell írnia az Országos Választási Bizottság által hitelesített aláírásgyűjtő ívet. Ezt ezután a parlament elnökének kell benyújtani.
A kezdeményezés ellen a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) élénken tiltakozott, mivel szerinte az nem tükrözi a magyarországi zsidóság többségének véleményét. Azt mondták, hogy a zsidóság nem választható külön a vallásától, ezért "a Magyarországon élő zsidók többségére sem az etnikai csoport, sem a nemzetiségi meghatározás nem alkalmazható".
Az egyik szervező, Deák Gábor, a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület elnökségi tagja lapunknak azt mondta: a magyar zsidóság 80-90 százaléka szervezetileg nem kötődik a hitközségekhez. Egy részük – a rendszerváltás óta felnőttek többsége – elfogadja kezdeményezésüket. Ez nem jelenti a vallás semmibevételét, mivel bár a zsidó vallás nemzetvallás, de el kell fogadni a szekularizációs törekvéseket is. Az aktivista nem érti a Mazsihiszt: úgy látja, a nemzeti kisebbséggé válás újabb lehetőség a zsidóság meghatározására, s a célok is közösek: a különböző önmeghatározások képviselői együtt harcolhatnak a beolvadás ellen. Szerinte bár kétezer éven át a vallás tartotta meg a zsidóságot a népek között, figyelembe kell venni, hogy a vallás szerepe már nem a mindennapok meghatározója. A nemzeti és a vallási identitás pedig nem zárja ki egymást.
Nagy Ákos, a világi zsidó ifjúsági szervezet, a Kidma Magyarország Egyesület elnöke szerint a kezdeményezés alkotmányos jog, de következményei aggályosak. Közölte: a közmegegyezés szerint a magyarországi zsidóság képviselője az állammal folytatott tárgyalásokon a Mazsihisz. Előbb párbeszédet kellett volna folytatni a különböző zsidó csoportoknak, és az aktivisták csak közmegegyezés esetén léphettek volna.
Az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség vezető rabbija, Köves Slomó fenntartásokkal, de üdvözli az akciót. Szerinte a zsidóság fennmaradásában és megélésében a vallásnak van kulcsszerepe, így nem biztos, hogy aláírná a petíciót. Ugyanakkor szerinte a pluralizmus, a sokszínűség segíthet a zsidóság megélésében.
Schweitzer József nyugalmazott országos főrabbi azt mondta: a szervezők "ostobák vagy provokátorok", s ügyük történelmileg és szociológiailag is megalapozatlan.
A szociológus Gadó János – a Szombat című folyóirat szerkesztője – a kezdeményezést jogosnak tartja. Úgy véli, "virágozzék minden virág". Nem ért egyet azzal az ellenvetéssel, hogy a szervezők az egész zsidóság nevében akarnak fellépni: annyi embert képviselnek, ahányan a petíciót aláírják, és ha összejön az ezer aláírás, akkor jogos a kezdeményezés. Az etnobiznisz veszélye mindig fennáll, mint ahogy a vallási vagy más egyéb bizniszé – mondja –, de ettől a kezdeményezés még jogosult. Személyesen ismerve az aktivisták egy részét, a veszélyt nem tartja komolynak.
A Zsidokisebbseg.com szerint az aláírásgyűjtés november 10-én kezdődhet. Ha az Országgyűlés elfogadja a kezdeményezést, a kezdeményezők szerint a 2011-es népszámláláson zsidók tízezrei vallják majd magukat zsidó nemzetiségűnek.
szep
Téma: Köves Slomó

Téma: Emih

Ma van az Omer számlálás

4.

napja ez 0 hét 4 nap
olvasson tovább >>>

Ácháré Mot

Szakaszunk – Áchré Mot (3Mózes 16-18.) – a Jom Kippuri Szentély-szertartás módozatait, áldozatait, ismerteti, elsősorban azt a gyakorlatot, hogy a szolgálattevő főpap ún. "bűnbakot" küld a pusztaságba, amely "magával viszi Izrael népének vétkeit".

Ezenfelül a szakasz – amit gyakran együtt olvasunk a következő, Ködosim, szakasszal – a zsidó élet szentségéről tárgyal, ezzel kapcsolatos vonatkozásban előírásokat tartalmaz.

Peszách פסח

  Kovászos eladási meghatalmazás kitölthető itt. A nyolcnapos ünnep (idén 2014. április 14. estétől április 22. estéig) a felszabadulás emlékét őrzi, és azt idézi, hogy Izrael gyermekei a kétszáztíz esztendős egyiptomi rabság után, több mint 3300 évvel ezelőtt tömegesen kivonultak Egyiptomból. A kivonulás történetét – amely Mózes küldetését, a fáraó kérlelhetetlenségét, az Isten rendelte tíz csapás sorozatát, majd a zsidók menekülését beszéli el – Mózes második könyvének 1–15. fejezete írja le.   Széder esték nagy választékban   Kapható az EMIH és a Chabad Kiadásában Az Örködés Éjszakája - Peszáchi Hágádá.  Film: Modell Széder Köves Slomóval                                                 Pesach in English

Naptár konverter

Válaszd ki a polgári vagy a zsidó dátumot, és klikkelj a megfelelő nyílra!
Polgári naptár
   
Zsidó naptár
   
Ha a keresett dátum naplemente utáni akkor adja meg a következő polgári dátumot!

Hírlevél

Ha szeretne értesülni az aktuális híreinkről, akkor iratkozzon fel hírlevelünkre.
Név:

E-mail: