Hírek

„Vallás nélkül nincs zsidó nép”

2008-06-19
Az Élet és Irodalom múlt hét végi számában ezzel a címmel jelent Köves Slomó tanulmánya, amely Novák Attila „Van-e zsidó népiség Magyarországon?” (ÉS 2008/19) című írására válaszol. Köves Slomó vitatja Novák koncepcióját, amely valamiféle „szekuláris héber nemzeti kultúra” jegyében fogalmaz meg, s amely nem ad helyet a vallásos identitás számára.


Novák címadó kérdését Köves furcsállja hiszen: „nincs még egy olyan nép a földön, ahol a népi, nemzeti meghatározás annyira ősi lenne, mint a zsidóságnál.” Évezredek óta fel sem merült annak a kérdése, hogy a zsidóság nép-e, a zsidóságban ugyanis egyszerre testesült meg a vallás és a nép. A vallási tartalom nélküli cionizmus mára kiüresedett. Bizton megállapítható, hogy az „egyetlen (háromezer éve) életképes zsidó identitás a vallást és a népi mivoltot egyszerre képviseli.” Ennek köszönhető, hogy a világon és benne Magyarországon egyre erősödik a vallásos, hagyományhű irányzat és növekszik az EMIH népszerűsége is. Ugyanakkor megengedhetetlen, hogy Novák a Chábád-irányzatot „ultraortodoxként” bélyegzi meg és a magyar zsidóságra nézve veszélyesként aposztrofálja. Az EMIH valóban ortodox abban az értelemben, hogy ragaszkodik a vallás előírásaihoz. Az értékekhez való hűség azonban nem jelent „ultraságot”. „Ultra” az, aki nem hajlandó tudomást venni a másik véleményéről vagy a saját álláspontját akarja a másikra kényszeríteni. Ebben az értelemben világi gondolkodású is lehet ultra. A vallás a zsidó öntudat egyetlen életképes formája.
Téma: zsidó identitás

Bámidbár

Szakaszunk – Bámidbár (4Mózes 1:1–4:20.) – nyitja meg Mózes negyedik könyvét. Ismételt népszámlálás után – melynek eredménye csodálatos módon egyezik az előzővel, amelyet egy évvel azelőtt ejtettek meg – Mózes zászlóaljakba szervezi a népet. Négy zászlóalj, mindegyikben 3-3 törzs jön létre, s készek a nagy útra, hogy elfoglalják az Ígéret Földjét. A szakaszban található még a leviták munkarendje a Szentély-szolgálatban és a törzsfőnökök szerepe.

Sávuot שבועות

Sávuot, a hetek ünnepe, sziván hónap hatodik és hetedik napján van: idén 2012 május 26-án estétől 28-án estéig ünnepeljük. Az ünnepnek két oka van: megemlékezünk a Sínai-hegyi Tóra-adásról, illetve az első gyümölcsök áldozatáról – a bikurimra –, melyet a korai aratásért való hálaadásként ajánlottak fel a Jeruzsálemi Szentélyben. Ezért nevezik Chág HáBikurimnak is. Sávuot a Peszách után számolt hét hét betetőzése. A zsidók Peszáchkor elnyert szabadsága értelmetlen lett volna a Sínain megkapott Tóra alakító és megőrző ereje nélkül.

Naptár konverter

Válaszd ki a polgári vagy a zsidó dátumot, és klikkelj a megfelelő nyílra!
Polgári naptár
   
Zsidó naptár
   
Ha a keresett dátum naplemente utáni akkor adja meg a következő polgári dátumot!

Hírlevél

Ha szeretne értesülni az aktuális híreinkről, akkor iratkozzon fel hírlevelünkre.
Név:

E-mail: