Médiában

Megmutatjuk, hogy mi is a zsidóság

Magyar Nemzet - 2008. június 25.  Joó István

Beszélgetés Köves Slomó rabbival

- Szókimondó plakáttal rukkolt elő a 2004-ben megalakult Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség az adó egy százalékokért folyó idei kampányban, fittyet hányva annak, hogy a szöveg nem illik bele a hazai politikai diskurzusba, amelynek szinte alapeleme a zsidózás, illetve a antiszemitizmus vádja. "Zsidónak lenni jó. Hagyomány, közösség, vallás." A plakát által szuggerált zsidóság, amelyet már nem a közös veszélyérzet határoz meg, a jelenben vagy a jövőben keresendő?



- Magyarországon a zsidó identitásnak fontos változáson kell keresztülmennie. Mind többen ismerik fel, hogy semmiképpen nem egészséges az olyanfajta önazonosság-tudat, amely negatívumokra, rossz élményekre épít, még ha ez a megközelítés érthető is a holokauszt kegyetlensége és a több évezredes üldöztetések nyomán. A plakátunkon olyan pozitív, lényegi elemeket említünk, amelyekre méltán érdemes asszociálnia egy zsidó embernek. Hiszen a zsidóságot háromezer éves kultúra, vallás és hagyomány fűzi össze, tele olyan értékekkel, amelyek mind nekünk, mind másoknak nagyon fontosak. Gondoljunk csak olyan - a nyugati civilizációban triviális - dolgokra, mint az egyistenhit, a ne lopj parancsa, vagy a heti egy pihenőnap.

- Ha "zsidónak lenni jó", akkor mekkora Magyarországon az antiszemitizmus?

- Az utóbbi időben sokunknak romlik a közérzete. Sajnos a közbeszédben egyre több a kirekesztő és szélsőséges megnyilvánulás. Ezzel együtt merem remélni, hogy ezek csak a periférián elhelyezkedő szélsőséges csoportok hangjai, amelyek nem gyarapodtak, csak hangosabbak lettek.

- Kizárná-e azt a jobboldalon közkeletű vélekedést, hogy némely akció, médiafelület mögött olyan provokátorok állnak, akik jelenleg az előre hozott választásokat szorgalmazó politikai tábor tudatos lejáratásán fáradoznak?

- Erről nem tudok nyilatkozni, mert a politikai kérdésekben nem foglalok állást. Az antiszemitizmussal szemben azonban fel kell venni a küzdelmet, kérdés, hogy miként. Meggyőződésem, hogy az antiszemitizmus és mindenféle rasszizmus elleni harc nemcsak a zsidók, hanem minden magyar ember érdeke. A zsidó közösségek, rabbik feladata az, hogy úgy igyekezzenek elejét venni az előítélet terjedésének, hogy megmutatják mi is valójában a zsidóság. Hiszen a zsidóság legnagyobb ellensége az emberek tudatlansága. Amiről semmit nem tudok, arról bármit elhiszek….

- A múlt hét végén ugyancsak az ön közbenjárására találkozott Budapesten Orbán Viktor, majd Fodor Gábor Izrael fő rabbi jávai, Jona Metzgerrel. Imént célzott rá, igyekszik távolságot tartani a politikától...

- A politikától való távoltartás nem jelenti azt, hogy ne tartanám lényegesnek a közéleti személyiségekkel, véleményformálókkal a párbeszédet. Hiszen ezeken a beszélgetéseken sem a politikáról esik szó. Ha egy általunk fontosnak tartott tanítást, üzenetet minél több emberrel akarunk megismertetni, akkor nyitottnak kell lennünk mások felé is. Ugyanakkor fontosnak tartom, hogy egy vallási közösség ne kötelezze el magát egyetlen politikai irányzat mellett sem. Rabbiként, politikai nézeteitől függetlenül, minden zsidó rabbijának kell lennem.

- A kijelentés - "zsidónak lenni jó" - mintha rímelne arra a vélekedésre, amit először David Admon, az egy éve távozott izraeli nagykövet mondott: tudniillik hogy a magyar zsidó közösség reneszánszát éli, főként Budapesten. Ha ez így van, mennyi ebben az EMIH része?

- A felvirágzás tény. Mára - két-három nemzedéknyi hallgatás után - a magyarországi zsidók valóban elkezdtek saját gyökereikkel foglalkozni. A társadalom nem zsidó többsége pedig tapasztalja ennek látható jeleit, a zsidó közösségi terektől a klezmerzene térhódításán át az általunk szervezett Nyugati téri hanukai gyertyagyújtásig. Nemritkán találkozunk a kívülállók szimpátiájával, érdeklődésével is. A zsidó közösségen belül sokakat vonzzanak a vallási tudományok. Az ismeretterjesztésben, értékátadásban és az ezekkel összefüggő tudati változásban letagadhatatlan szerepe van a Chabad Lubavics Zsidó Nevelési És Oktatási Egyesületnek, amelynek hazai vezetője az 1989-ben visszaköltözött Oberlander Baruch rabbi, aki az én mentorom is volt. Ez a haszid zsidó vallási irányzathoz tartozó alapítvány kezdetektől sok könyvet ad ki, 18 ezer címre postázza az Egység című folyóiratot s a zsidó naptárt. Az EMIH ennek a szellemiségnek a folytatója és kiszélesítője. Saját fenntartás ú óvodánk, elemi iskolánk van, utóbbiban nemcsak tanulják a héber nyelvet, hanem bizonyos tárgyakat már héber nyelven fogadnak is be a gyerekek. A Zsidó Tudományok Szabadegyetemén pedig több százan fordul

- Olvasóink többsége nem ismeri a haszid, a chábád, a lubavicsi fogalmakat. Vázolná a jelentésüket?

- A haszidizmus, amely az ortodox zsidóság vallási örömteli, tudatos újjáéledését szorgalmazza, a XVIII. században alakult ki Galíciában, Oroszországban, Erdélyben és Kárpátalján. A haszidok sokat foglalkoznak a zsidó filozófia egy ágával, amit kabbalának nevezünk. A chábád mozaikszó, amelyben a bölcsesség, értelem, tudás fogalma rejlik, amelyről a kabbala is beszél. Magyarországon, a háború előtt a vallásos zsidóság egy nagy része a haszid irányzatokat követte. Híres haszid rabbik éltek például Nagykállón, Sátoraljaújhelyen, Bodrogkeresztúron. A haszidizmuson belüli egyik irányzat a lubavicsi; ez szakít a bezárkózással, minden zsidó közösség iránti nyitottságot hirdet. Lubavics az a kis település Fehérorosz országban, amely a mozgalom bölcsője volt. Mára ez az egyik legjelent6őősebb zsidó mozgalom, több mint 3500 közösséggel világszerte.

- Egyszerre a történelem és a jelen történet kedvéért kérem, szóljon a status quo ante fogalom zsidó használatáról is, amit szintén összefügg az EMIH-hel.

- A mi hitközségünk képviseli a háború el6tti status quo ante irányzatot, amely egyszerre ragaszkodik az ortodox hagyományokhoz, és nyitott a világ felé. Ez a chábád filozófiájához is nagyon közel áll. A status quo ante vallási vonal létrejötte a XIX. század utolsó negyedében egyfajta korrekciós válasz volt az ortodox és a neológ irányzat szétválására. Ehhez tudni kell, hogy 1868-ban, a zsidó emancipáció idején Eötvös József vallás- és közoktatásügyi miniszter megpróbálta a zsidóságot egy nagy szervezet alá rendelni. Összehívta a nagy zsidó kongresszust, innen azonban kivonultak az ortodox képviselők, csak annak a neológiának a hívei maradtak a helyükön, amelynek születésében a korabeli magyar politikai elit is bábáskodott. Utóbbi a század közepén Eötvöstől Kossuthig elvárta, hogy a zsidók, cserébe az egyenjogúsításért, adjanak fel vallási kötelékeikb61. Ebb6l alakult ki a neológia, amelyben megfigyelhet6 volt egy erős idomulás a korabeli környezethez, a hagyomány6rzés némi háttérbe kerülésével. Az ortodoxok és neológok külön bejegyzését követte a szakadás áthidalását szorgalmazó status quo ante irányzaté. Ez vallási tekintetben ugyan ortodox volt, de nem ítélte el például, ha valaki világi tudományokban is járatos volt. Jómagam is nemrégiben nyertem el a doktori fokozatot a Debreceni Egyetemen, magyar történelemből

- Ma nem jelent törésvonalat a magyarországi zsidó vallási világban a neológia-ortodoxia kérdése?

- Megosztani azt lehet, ami van... A csaknem százezer magyar zsidó nagy többsége mára nem tartozik egyik vallási irányzathoz, közösséghez sem. Mi azon vagyunk, hogy egyre több zsidó származású ember köt6djön valamilyen formában felmen6i szellemi örökségéhez. az a cél, hogy az EMIH-hez tartozzon, ha nem hogy megismerkedjen saját több ezer éves kultúrájával.

- De az öt-hatezer vallásos zsidó többnyire neológ zsinagógába jár, és ezzel a döntően neológ közösségeket tömörítő Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségéhez, a Mazsihiszhez tartozik, vagy nem?

- A ma Mazsihiszhez tartozó épületek és zsinagógák egy nagy része a háború el6tt nem a neológ irányzathoz tartozott, és csak a kommunista rezsim által ki kényszerített zsidó szervezetek egyesülése által került minden a Mazsihisz elődje, a MIOK tulajdonába 1950-ben. Az épületek birtokjogi történetének pedig nincsen sok köze azokhoz, akik odajárnak. A zsinagógalátogató zsidók nagy többsége ugyanis nem neológnak vagy ortodoxnak definiálja önmagát, hanem olyannak, aki keresi a visszautat hagyományaihoz. Az EMIH -nek közös a feladata más hitközségekkel megtalálni az eltávolodott zsidók tömegeit. Bennünk megvan a nyitottság.

- Tettekben is?

- Amikor el6z6 alkalommal Jona Metzger, Izrael Állam f6rabbija 2005 januárjában itt járt meghívásunkra, külön kértük, hogy találkozzék a neológ vezetőkkel is, annak ellenére, hogy az izraeli rabbinátus szemében a Magyarországon létez6 neológia nem képviseli autentikus módon a zsidóságot.

- Bennfentes neológ körökbó1 fogalmazta meg valaki, hogy az EMIH olyan a zsidóságon belül, mint a keresztény palettán a Hit Gyülekezete: amerikai fogantatás, hazai beágyazottság hiánya, érzelmi túltengés...

- .. .És ezek szerint Izrael Állam főrabbija is ennek a szektának a része? A Mazsihiszegy egy-egy sajtókirohanása, féltékenységi jelenete a szövetség sokak által megállapított legitimiációs válságáról árulkodik. dk is tudják: nem tartható sokáig, hogy kizárólag egy alig több mint százhúsz éves irányzat képviselje azt a - sosem centrálisan önszerveződő - zsidóságot Magyarországon, amelynek több mint háromezer éves hagyományai vannak. A pluralizmust gyűlölő kommunista rezsim volt, amely 1950-ben eldöntötte, hogy életre hívja azt a szervezetet, amely be az egész zsidó közösséget beterelheti. így jött létre a Magyar Izraeliták Országos Központja (MIOK). Ennek közvetlen utódja a Mazsihisz, amely a kormányok. mulasztásából kifolyólag mind ez idáig kizárólagosan képviselheti a zsidóságot. Erre a problémára amúgy az izraeli főrabbi is felhívta a figyelmet a héten amikor meghívásunkra ismét Budapesten járt!

- Az adó egy százalékok átirányításáért folyó idei kampány eredményéró1 még nem lehet tudni. De mit mutatnak a 2007-es adatok?

- Jelenleg négy "zsidó egyháznak" - Mazsihisz, EMIH, ortodoxok, reform irányzatúak lehet felajánlani az adó egy százalékát. Nos, 2006-ról 2007-re ötven százalékkal több felajánlást könyvelhetett el az EMIH. Vagyis tavaly már ezer adófizető kedvezményezett minket. A Mazsihisznek mintegy 5000 kedvezményezője volt. Összesen hatezerötszázan irányították át egy százalékukat a zsidó egyházak javára.

- A Mazsihisz zsidóságon belüli hegemóniájáról folyó, egyre nyfltabb és élénkebb vita a pénzről szól? Arról, hogy az állam csak a hitközségek szövetségét tekinti támogatandónak, tökéletesen rábízva, tovább oszt-e valamennyit is?

- Ez elsősorban morális kérdés. Elfogadhatatlan, hogy a magyar állam egyetlen ponton tartsa a kapcsolatot a mára sokszínű magyar zsidósággal. Ez vonatkozik diplomáciai és anyagi kérdésekre egyaránt. Például a köztelevízió Zsidó félóra című műsorában tíz éve egyszer sem szerepelt chábád, vagy – megalakulásunk óta - EMIH-es rabbi. És igaz az is, hogy a Mazsihisz egyedül használja fel azokat az anyagi forrásokat, amelyeket a mindannyiunk szüleitől, nagyszüleitől elvett közösségi vagyon kompenzálásaként juttat az állam.

- Hogyan ítéli meg azt a hírt, hogy a kormány által tavaly novemberben felajánlott rendkívüli holokauszt-kárpótlásnak csak csekély része kerül hazai túlélőkhöz, a többi pénz sorsa a mazsihiszes, mazsökös elit szándékára van bízva, s akár jelentős részben külföldre is kerülhet?

- Nagyon aggályosnak tartjuk, hogy ezt a támogatást úgy fizették ki, hogy a kormánya (Mazsihiszen kívüli) zsidó közösségeket nem vonta be, és az ide vonatkozó kormányrendeletben meghatározott - zsidó közösségekből delegált - tárcaközi bizottság még meg sem született. És azt is felettébb problematikusnak találjuk, hogy minden érthető indok nélkül, a szerződés szerint a pénz egy része a Mazsihisz működési költségére fordítható. Ahelyett, hogy az arányosan oszlana meg a zsidó egyházak között az 1947-es párizsi békeszerződés értelmében. Ezekre a problémákra fel is hívtuk a minisztérium figyelmét.

-Van-e az önök hitközségének társadalometikai küldetése?

- Szeretnénk, ha minél több emberben tudatosíthatnánk, hogy a modern élet erkölcsi-etikai kérdéseiben is helye van az isteni tannak. Ebben a zsidóságnak élen kell járnia, lévén, hogy már a bölcsője is a Biblia volt. Alapvet6 probléma a nyugati típusú társadalmakban az értékvesztés. Nem eléggé ültetjük el gyermekeinkben az alapértékeket. Információk tömegével árasztjuk el őket, és a megélhetésük, karrierjük hajszolására ösztönözzük, anélkül, hogy ke1l6 hangsúly kerülne az önálló gondolkodásra, az élet értelmére, és a személyes feladatra, küldetésre. Nem oktatunk etikát, nem esik szó a világ és az élet értelméről, sem az emberi együttélés a alapkereteiről Az egyenlő jogok félreértelmezéséből az is következik, hogy ugyanolyanoknak kell lennünk. Például férfi-n6 viszonylatban, ami miatt veszendőbe mehet a család értéke.

- Ön zsidó rabbiként konzervatívan gondolkodik a melegjogok szemünk előtt zajló kiterjesztéséről és propagálásáról is?

- Az ilyen hajlammal küszködők kirekesztését nem tartom helyesnek. Ám ahogyan a kirekesztéstő1, úgy a homoszexuális életstílus legitimálásától is óvnék. A szabad emberi jogok nem jelenthetik az alapértékekként lefektetett axiómák feladását.
Téma: Emih

Ácháré Mot

Szakaszunk – Áchré Mot (3Mózes 16-18.) – a Jom Kippuri Szentély-szertartás módozatait, áldozatait, ismerteti, elsősorban azt a gyakorlatot, hogy a szolgálattevő főpap ún. "bűnbakot" küld a pusztaságba, amely "magával viszi Izrael népének vétkeit".

Ezenfelül a szakasz – amit gyakran együtt olvasunk a következő, Ködosim, szakasszal – a zsidó élet szentségéről tárgyal, ezzel kapcsolatos vonatkozásban előírásokat tartalmaz.

Peszách פסח

  Kovászos eladási meghatalmazás kitölthető itt. A nyolcnapos ünnep (idén 2014. április 14. estétől április 22. estéig) a felszabadulás emlékét őrzi, és azt idézi, hogy Izrael gyermekei a kétszáztíz esztendős egyiptomi rabság után, több mint 3300 évvel ezelőtt tömegesen kivonultak Egyiptomból. A kivonulás történetét – amely Mózes küldetését, a fáraó kérlelhetetlenségét, az Isten rendelte tíz csapás sorozatát, majd a zsidók menekülését beszéli el – Mózes második könyvének 1–15. fejezete írja le.   Széder esték nagy választékban   Kapható az EMIH és a Chabad Kiadásában Az Örködés Éjszakája - Peszáchi Hágádá.  Film: Modell Széder Köves Slomóval                                                 Pesach in English

Naptár konverter

Válaszd ki a polgári vagy a zsidó dátumot, és klikkelj a megfelelő nyílra!
Polgári naptár
   
Zsidó naptár
   
Ha a keresett dátum naplemente utáni akkor adja meg a következő polgári dátumot!

Hírlevél

Ha szeretne értesülni az aktuális híreinkről, akkor iratkozzon fel hírlevelünkre.
Név:

E-mail: