Szabad Egyetem - Tanfolyamok

Kié volt a Rumbach utcai zsinagóga?

Státuszkvó-ma

2005-10-29 Bőhm Ágnes HVG

A Rumbach Sebestyén utcai zsinagóga jelenkori hányattatása - a zsidó hitközséghez visszakerült épül etet most éppen emlékközponttá tervezik alakítani - csak utójátéka az eredeti birtokos, a már szinte csak a nevében létező statusquo ante vallási irányzat körüli évszázados bonyodalmaknak.



Úgy tűnik, eldőlt a harmadik magyarországi zsidó hitirányzat - a statusquo ante - pesti központjaként számon tartott Rumbach Sebestyén utcai zsinagóga tulajdonjoga, amelyet hosszas huzavona után kaptak meg a jóval elterjedtebb irányzat, a neológok képviselői. A fejlemények értékelését nehezíti, hogy a Rumbach-zsinagóga közössége az alapítást követő közel másfél évszázados története során minduntalan hitéleti és anyagi természetű csatározások középpontjába került.

A zsidóság életét egyszerre két, Európában egyedülálló esemény is megbolygatta Magyarországon bő 130 évvel ezelőtt. Az egyik, hogy - nem utolsósorban Eötvös József vallás- és közoktatásügyi miniszter kezdeményezésére - 1869-ben az asszimilációra nyitottabb, vallási értelemben is újítóktól (neológoktól), állami bábáskodással, elszakadtak a konzervatívabb ortodoxok (HVG, 2005. március 19.). Kevésbé ismert viszont, hogy ugyanebben az időszakban született meg az eredetileg e szakadást helytelenítő, ám kibékülés helyett csupán egy harmadik irányzat létrehozását elérő hívek közössége, az úgynevezett statusquo ante. A két nagy árnyékában meghúzódó harmadik irányzat igen hamar, már 1872-ben saját fővárosi zsinagógával büszkélkedhetett, igaz, ehhez a Dohány utcai templomot birtokló neológok anyagi segítségére volt szükségük.

A Pest város hajdani tisztiorvosáról, Rumbach Sebestyénről elnevezett utcában - a 26 éves, Bécs határain túl még alig ismert építész, Otto Wagner tervei alapján - felépült mór stílusú zsinagóga már földrajzi elhelyezkedésében is szimbolikus építmény volt. Jelezte, hogy hívei mintegy félúton vannak a modernebb életvitelű, a külvilág elvárásaihoz jobban igazodó szertartást és orgonaszót igénylő Dohány utcaiak, illetve a Kazinczy utcai zsinagóga ortodox közösségének szigorúan hagyományőrző tagjai között. Belső kialakítása is ezt tükrözte:  a bima (a tóra felolvasásának helye) és a frigyszekrény (a tóraszekrény) elhelyezése az ortodox mintát követte, (...) a Dohány utcai templomhoz hasonló szószék azonban a reform irányába mutatott - tudható meg Frojimovics Kingának Az ortodox, a neológ és a status quo ante irányzatok 1868/1869-től 1950-ig címmel néhány éve írt munkájából.

A felemásságot működésében is megtartotta a Rumbach templom. A hívek a közép- és kelet-európai ortodoxok által hagyományosan használt imakönyvet forgatták, az istentiszteleteken közreműködő férfikórus tagjai viszont a neológ szokásoknak megfelelő papi talárt viseltek. De a Rumbachban sajátos volt a rabbiválasztás is: a Dohány utcai neológokhoz hasonlóan két rabbi működött párhuzamosan, akiket ortodox vallási főiskolákból választottak, gondosan ügyelve arra, nehogy az 1877-ben megnyitott Rabbiképzőben tanult neológ rabbi kerüljön hozzájuk. A köztes állapotra lehet jó példa a Rumbach utolsó főrabbija, az 1927-ben megválasztott trencséni Fischer Benjamin Becalél. Fischer a zsinagógában magyarul prédikált, de évente két alkalommal, a zsidó húsvét ünnepét, a pészachot és a zsidó engesztelő napot, a jom kippurt megelőző szombatokon - az ortodox rabbikhoz hasonlóan - hagyományőrzésből jiddis beszédet mondott. A Rumbach-zsinagóga (Pesten egyedüli) statusquós közössége mindazonáltal a fővárosban formálisan sosem szakadt el a neológ anyahitközségtől, feltehetően már csak a templomépítés körülményei miatt sem.

Nem így vidéken, ahol a közkedvelt népies néven sztateszkusnak nevezett irányzat önálló életre kelt, igaz, konkurenciát alig jelentve a két nagynak. Az 1896. évi Magyar Statisztikai Évkönyv szerint Magyarország 2080 hitközségéből 1295 volt ortodox, 538 neológ és 247 statusquo, de ez utóbbi lélekszámban sosem haladta meg a hazai zsidóság 4-5 százalékát.

Szervezeti különállásuk deklarálására mégis 1927-ig kellett várni, amikor Debrecenben Fejér Ferencnek - az ottani statusquo ante vezetőjének - sikerült összehívnia a sztateszkusok országos konferenciáját. A kései függetlenségben minden bizonnyal szerepet játszott, hogy az irányzathoz tartozók - Haraszti György történész szerint - nem voltak homogének, egyes csoportjaik inkább a neológokhoz, mások az ortodoxokhoz vonzódtak. Önállóságuk is rövid életű volt. A vidéki zsidóságot szinte teljesen elpusztító vészkorszak következtében a második világháború után a statusquo irányzat már amúgy is csak árnyéka volt önmagának - egy 1947-es zsidó statisztikai felmérés alapján az akkor működő, összesen 263 hitközségből mindössze 15 tartozott hozzájuk -, 1950-ben pedig állami nyomásra kényszeregyesült a három magyarországi irányzat. Nem csoda, hogy amikor kilenc évvel később a hitélet további szűkítéséről volt szó, (Haraszti Két világ határán című 1993-as tanulmánya szerint) az egységes zsidó hitközségi vezetőség még a legkönnyebb szívvel a (...) - jelentőségét csaknem teljesen elvesztett statusquo ante irányzat - Rumbach utcai templomát áldozta fel, és a hivatalos indoklás szerint életveszélyesnek minősült templomot bezárták.

A rendszerváltás után már nemigen tudott feléledni tetszhalott állapotából a statusquo ante: önálló szervezetet nem hozott létre, és jelenleg csak Debrecenben, illetve Vácott vannak közösségei. Ennek ellenére hallattak magukról a Rumbach-zsinagóga körüli vita során. Mint Weisz Péter, a debreceni hitközség elnöke a HVG-nek kifejtette, a történelmi jogfolytonosság okán visszautasítják a tavaly alapított, és szerintük az ortodoxiához tartozó Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség Statusquo Ante igényét a Rumbach-zsinagógára (HVG, 2005. június 18.). Amit egyébként is meghiúsított a hosszadalmas huzavona végére pontot tevő - a zsinagógát a neológoknak juttató - hivatalos döntés, amely végül mégiscsak egy korábbi status quót állított helyre.

BŐHM ÁGNES

OLVASÓI LEVÉL:

Státuszkvó - ma

Az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (Statusquo Ante) nem jogfolytonossági hivatkozással tartott igényt a Rumbach Sebestyén utcai zsinagóga épületére (HVG, 2005. október 29.), hanem meg akarta vásárolni (saját költségén), és fel akarja újítani (saját költségén), annak érdekében, hogy a zsidó szellemiség évezredes hagyományai szerint az egyedül elfogadható vallási funkció megőrizhető legyen. A Mazsihisz - mint köztudott - már egyszer feladta a korábban birtokolt épület tulajdonjogát (egyszerűbben: eladta). Most, minden józan megfontolást mellőzve, az épület ahhoz a szervezethez kerülhet vissza, amely egyszer felelőtlen módon már pénzzé tette, két évtizeden keresztül veszélyeztetve Európa talán legszebb zsinagógájának fennmaradását.

BODNÁR KRAUSZ DÁNIEL

EMIH (BUDAPEST) 

http://archivum.hvg.hu/article/200547Postaolvasoilevel1677Statuszkvoma.aspx




 

Téma: Köves Slomó

Mikéc

Szakaszunkban – Mikéc (1Mózes 41:1–44:17.) – Józsefet a börtönből egyenesen a királyi palotába szalajtják, hogy megfejtse a Fáraó álmát. Ez sikerül is neki és azonnali hatállyal alkirályi kinevezést kap, hogy előkészítse Egyiptomot a hét szűk esztendőre. Amikor ez eljön, az éhező országokból Egyiptomba jönnek gabonát venni és a Kánaánból jövők között vannak József testvérei is, akik annak idején eladták őt és apjának, az idős Jákobnak azt mondták, hogy vadállat tépte szét. József nem fedi fel magát, hanem követeli, hozzák le magukkal a "kicsit", Benjámint is. Amikor ez megtörténik, a József-dráma a végkifejlethez közeledik.

Programok ()

 | 
H K Sz Cs P Sz V
       
       
       
       
       
       
további programok - naptár nézet
további programok - lista

Hanukai programajánló

Hanuka ünnepe kiszlév hó 25-én kezdődik (idén 2014. december 16. este), és nyolc napig tart. Annak a győzelemnek állít emléket, amelyet a Mákkábeusok három évig tartó szabadságharc után arattak az Izraelt elfoglaló szíriai görögök fölött, és legyőzték a görögök hellenista zsidó támogatóit is, akik változtatásokat akartak bevezetni a zsidó vallásgyakorlatban. A harc polgári i. e. 165-ben a Jeruzsálemi Templom visszafoglalásával ért véget. A győzelemmel helyreállt Izrael szuverenitása is. A "chánuká" azt jelenti: "felavatás", s arra utal, hogy újra Isten oltalmába ajánlották a Templomot, amelyet a pogány bálványok és praktikák beszennyeztek.

Naptár konverter

Válaszd ki a polgári vagy a zsidó dátumot, és klikkelj a megfelelő nyílra!
Polgári naptár
   
Zsidó naptár
   
Ha a keresett dátum naplemente utáni akkor adja meg a következő polgári dátumot!

Hírlevél

Ha szeretne értesülni az aktuális híreinkről, akkor iratkozzon fel hírlevelünkre.
Név:

E-mail: