Rabbi válaszol

Kattints ide és kérdezz a rabbitól!
  • Ez a mező az érvényesítéshez van és üresen kell hagyni.

Hány évesek a fák?

Kedves Rabbi!

Tudom, hogy a gyümölcsfák ter­mésének használata tiltott 3 évig. Tu Bisvátkor facsemetét ültettünk itt Izraelben, szerintem kb. 2 évesek lehettek. Manapság a fákat előnevelik egy faiskolában, és onnan kerülnek a végső he­lyükre.  Mikortól számítjuk a fa korát? A vég­ső helyre kerülés, vagy a faiskolai kor? Mikortól fa egy fa, ha kicsíráztatom a magot, az kihajt, akkor ezt magyarul magoncnak nevezzük, ez már fa, vagy ha a magoncot elültetem a földbe?

Smuel

Válasz megtekintése »

Kóser-e az ember-disznó kiméra?

Egyszerre többen is fordultak a rabbihoz, amikor megjelent a sajtóban: a tudósok egyfajta ember-disznó hibridet állítanak elő, melyből átültethető szervek előállítását remélik. Az alábbiakban Oberlander Báruch rabbi foglalja össze röviden, mit érdemes tudni a téma háláchikus vonatkozásáról.

Válasz megtekintése »

Utazhat-e Ivanka Trump autóval sábeszkor?

Tisztelt rabbi!

Donald Trump beiktatását megelőző napon érkezett a hír, hogy Ivanka Trump és férje, Jared Kushner különleges rabbinikus engedélyt kaptak arra, hogy – biztonsági okokból – kocsival utazzanak haza péntek este, a bál után. Milyen mérlegelési lehetősége van ilyen helyzetben egy rabbinak?

Anna

 

Válasz megtekintése »

Lelőhető-e a földön fekvő terrorista?

Tisztelt Rabbi!

Az izraeli katonai bíróság bűnösnek mondta ki Elor Ázárját, azt a katonát, aki tavaly márciusban Hevronban lelőtt egy földön fekvő, sérült terroristát. Ázárjá szerint a terrorista megmozdult és ő attól félt, további veszélyt jelent a környezetére. Érvelését a bíróság nem fogadta el.

Vannak rabbik, például a modern ortodox vonalat képviselő Dávid Sztáv, akik szerint a sérült és ártalmatlanná tett terroristát, aki jelenleg nem jelent közvetlen veszélyt a környezete számára, nem szabad bántani: „Nem árthatunk azoknak, akik gyilkolni akartak ugyan, de semlegesítették őket és nem jelentenek pillanatnyi veszélyt.” – jelentette ki.

Ben-Cion Mucáfi rabbi, élesen kritizálta ezt az álláspontot, szerinte kötelesség megölni a sérült, lefegyverzett merénylőt, egy midrási (Tánchumá, Möcorá 1.) idézettel érvelve: „…mert aki kegyelmet gyakorol a kegyetlenen, az végül kegyetlen lesz a kegyelmessel.”

Az izraeli közvélemény túlnyomó többsége azon a véleményen van, hogy a katonát nem lett volna szabad elítélni. Hol van az igazság?

Anna

Válasz megtekintése »

Hanuka-gelt és ajándékozás

Hanuka idején sokan fordulnak azzal a kérdéssel a rabbihoz: mi a helyzet a gyerekek megajándékozásával? Csak „kárpótolni” akarjuk a gyerekeinket, vagy van zsidó gyökere a szokásnak? Oberlander Báruch rabbi mindenkit megnyugtat eheti cikkével!

 

Válasz megtekintése »

Mit nézünk a hávdálán?

Kedves Báruch rabbi,

Hávdálákor, amikor a boré möoré háés részhez érünk, miért kell elrejtenem a hüvelykujjam? Vagy nem kell? Én a másik négy ujjam körmén néztem, ahogy megcsillant a fény, és rámszólt a zsinagógában egy izraeli, hogy nem a körmeimet kell néznem. Mit kell néznem?

A hávdálával óriási gondom van: egyedül élek. Egy nő egyedül saját maga meg tudja a hávdálát csinálni? Ez a rész a fénnyel nehezebben kivitelezhető egyedül. Letehetem a gyertyát, amíg mindkét kezemet odatartom, vagy egyszer az egyiket, aztán a másikat?

Köszönöm, Viki

 

 

Válasz megtekintése »

A zsidó temető szentségéről

A Chájé Szárá hetiszakaszban olvastunk arról, hogyan zajlott a történelem első zsidó temetése. Ennek fontos eleme, hogy Ábrahám nem kevés pénzért saját temetkezési helyet vásárolt – létrejött az első zsidó temető. Ennek apropóján, és az elmúlt hetekben zajló események kapcsán kerestük meg Oberlander Báruch rabbit, a Budapesti Ortodox Rabbinátus vezetőjét, hogy megpróbáljunk válaszokat találni a kérdésekre.

 

Válasz megtekintése »

Bűn-e a habzsolás?

Kedves Baruch rabbi!

A mértéktelen ételfogyasztással, falánksággal kapcsolatos bűnről tesz említést valahol a Biblia, vagy a szóbeli tan, ami parancsolat for­májában is megmutatkozik, a mértékletességet tartva helyesnek, a túl sok evést pedig bűnnek.

Nyilván nem egy ünnepi ebédre gondolok, hanem mint rendszeresen ismétlődő életstílusra, ami ugye meg is betegít, ha túlsúlyként learatjuk a rossz gyümölcseit.

Ha élvezeti forrásként bálvánnyá válik valaki számára az evés, vagyis az élete középpontjává válik, Isten elé kerülve a finomabbnál finomabb ételek behabzsolása, gondolom az is bűn.

Ha erről lenne valami Tóra idézet, ami bűnnek nevezi, az érdekelne és szívesen olvasnám.

Bolla László

Válasz megtekintése »

Rabbik és a szombati munka

Kedves Rabbi!

Az a kérdés merült fel bennem, hogy ha nem szabad sábátkor és ünnepnapon dolgozni, akkor a rabbik hogyan lehet, hogy mégis „dolgoznak”, vagyis hogy tanítanak, vezetik az Istentiszteletet, stb. Kaphatnak ezekre a napokra fizetést, ahogy máskor?

István

 

 

Válasz megtekintése »

Gyilkosság-e az eutanázia?

Dönthet-e az ember a saját haláláról, ha gyógyíthatatlan betegséggel él együtt, sok szenvedésben és fájdalomban van része? Mit mondanak a vallások tanítói az eutanáziáról? Elfogadják, vagy tiltják? Az eutanázia megítélése az öngyilkosság és a gyilkosság megítélésével azonos? Milyen gondolatok állnak a vallások tanítóinak véleménye mögött? – erre volt kíváncsi a 24.hu, így különböző vallási vezetőket arról kérdeztek: Miként viszonyul az ön vallása az eutanáziához?

 

 

Válasz megtekintése »

Plasztikai sebészet vagy elfogadás?

Tisztelt Rabbi!

A zsidóknak hogyan kellene viszonyulniuk a született rendellenességekhez? Mit tanácsolnának a bölcsek egy olyan 26 éves zsidó férfinak, aki párra még nem talált és elálló füllel született? Csak az egyik füle lenne elálló, a másik nem, vagyis nem csak eltérő lenne az átlagosnál, de még aszimmetrikus is. Plasztikai sebészet vagy elfogadás? Ha utóbbi, akkor félő, hogy ő magát elfogadja ugyan, de párra így sosem talál. Márpedig a szaporodás micva, aminek így eleget sem tudna tenni.

Válaszát előre is köszönöm.

Dániel

 

Válasz megtekintése »

Papi áldás sábeszre eső ünnepnapon

Tisztelt Rabbi úr!

A zsinagógában, ahova gyerekkorom óta járok, nem volt szokás düchenolni [kohanita áldást mondani] olyan ünnepnapokon, amik sábeszre esnek. A fiam, aki Amerikában él, azonban azt mondja, az ő közösségükben minden jantevkor van düchenolás, akármilyen napra is esik. Melyik a helyes szokás?

 

Üdvözlettel:

Edit

Válasz megtekintése »

Elfeledett askenáz szokások a Pécsi Izraelita Hitközség dokumentumaiban

A Pécsi Izraelita Hitközség a dokumentumok tükrében (1837–1950) címmel jelentetett meg idén a Kronosz Kiadó, a Pécsi Zsi­dó Hitközség és a Pécs Története Alapítvány rendkívül érdekes és hasznos gyűjteményt.

A gyűjteményben fellelhető dokumentumok értelmezése időnként nehézségbe ütközik, mivel sajnos az elmúlt évti­ze­dekben fontos askenáz szokások, kifejezések merültek fe­ledésbe Magyarországon. Úgy tű­­nik, néhányszor a szerkesztő sem ismerte, vagy nem vette figyelembe ezeket a sokszor speciálisan magyar zsidó jelenségeket, amelyek közül most hármat emelnénk ki a 119-122. oldalon található, 1850-es zsinagógai szabályzat tervezetéből.

Válasz megtekintése »