Rabbi válaszol

Kattints ide és kérdezz a rabbitól!
  • Ez a mező az érvényesítéshez van és üresen kell hagyni.

Ki írta a zsoltárokat?

Kedves Rabbi!

A zsoltárok kapcsán lenne három kérdésem:

Több zsoltár is úgy kezdődik, hogy valamilyen személy énekeként van feljegyezve. Ez több esetben maga Dávid, de egyes esetekben mások. Így például a 82-es zsoltár úgy kezdődik: „Ászáf éneke Istenhez”. Akkor tulajdonképpen ki írta a zsoltárokat, mindet Dávid, vagy egyeseket más személyek? Ha nem mindet Dávid írta, akkor ettől függetlenül mondhatjuk-e, hogy mindegyik zsoltár isteni sugalmazásra (ruách hákodes) íródott?

Hogy írhatta mindet Dávid, amikor vannak olyanok, amelyek egy Dávid utáni történelmi eseményhez kapcsolódnak? (Így pl. 137. zs. „Babilónia folyói mellett ültünk…”) Ha mindet Dávid írta, mi a helyzet a zsoltárok ezen bevezető mondataival, ezek is isteni sugalmazásnak tekinthetők? Egyes zsoltárokban meg van említve Jedutun (pl. 62.). Ki ő?

Köszönettel, Zsolt

 

Válasz megtekintése »

Van-e hitvesi csók és gyűrűváltás a chupá alatt?

 

Tisztelt rabbi!

A Háború szele című Wouk regényének 100. oldalán bukkantam egy furcsaságra. Egy 1939-es ortodox zsidó esküvőt ír le egy lengyelországi kis faluban, Medzice-ben.

Sok minden stimmel, a böjtölő vőlegény, az apuka neve Jochánán Berel Jastow, a chupa, a bor, az elkülönített férfiak és nők a tánc közben, jesiva bócherek stb.

Közben pedig azt írja, hogy a chupa alatt gyűrűcsere és hitvesi csók volt.

Nehezen tudom elképzelni, hogy az író ne tudná, hogyan zajlik le egy ortodox zsidó esküvő, valószínű itt is a fordítók képzelete kapott szárnyra… Mi az Ön meglátása erről?

Árje

Válasz megtekintése »

Szabad-e Kun Bélának rossz hírét kelteni?

A Népszava „Forrnak az indulatok a Vértanúk tere körül” című, november 4-én megjelent írásában a szerző, Czene Gábor egy vé­leményt közöl egy zsidó vezetőtől. Eszerint: Kun Bélát istentagadó­nak nevezni tórai tilalomba ütközik: „…ezen vétkes (?) zsidó em­bereket a nem zsidó közönség előtt egy rabbinak ’istentagadónak’ nevezni, Tórában leírt tilalom. […] ezt nem lehet megtenni egy olyan személynek, aki egy közösséget képvisel”.

Válasz megtekintése »

Hogyan ne nézzen ki a szukkoti sátor?

A napokban kaptam egy képet egy ismerősömtől, ami egy szuk­koti ünnepségen készült, amit egy alapítvány szervezett nagyköveteknek és más illuszt­ris vendégeknek vidéken. Szerin­tem ez a kép nagyon jól il­lusztrálja, hogy hogyan ne nézzen ki egy szukká, ha azt szeretnénk, hogy a háláchának és a hagyományoknak megfelelő legyen. Mondhatni, ez a sátorépítés állatorvosi lova, amin jól be lehet mutatni azokat a sajnos elterjedt hibákat, amelyeket sokszor magyarországi szukkákon is láthatunk.

Válasz megtekintése »

Miért nem szabad egy kézben tartani az etrogot és a lulávot?

Azt mondja a Talmud (Szukká 34b.) a szukkoti csokorról: ha az ember összekötötte a csokor mind a négy összetevőjét (az etrogot, a pálmaágat, mirtuszágat és a fűzfaágat) egybe, akkor nem tett eleget a micvának. Azt olvassuk ugyanis a csokorról: „Vegyétek magatokhoz az első napon díszfának gyümölcsét, pálmaágakat és sűrűlombú fának és fűzfának a gallyát…” (3Mózes 23:40.). Ebből látjuk, hogy az etrog külön áll, míg a háromféle ágat mintegy egybeköti a Tóra. Innen tanuljuk azt is, hogy ezt a három fajtát illik összekötni és az etrogot külön tartani (RSZ SÁ 551:1.).

Válasz megtekintése »

Tényleg Izrael felé vannak tájolva a budapesti zsinagógák? (2. rész)

Imádkozás közben mindig igyek­szünk Izrael felé fordulni (Sul­chán áruch OC 94:1.) főleg, ha az ámidát, a főimát mondjuk éppen (Isé Jiszráél 23:6.). Éppen ezért a zsinagógák is úgy vannak tájolva – legalábbis elvben –, hogy Izrael felé nézzen az, aki a Tóra-szekrény felé fordulva imádkozik (SÁ uo. 150:5.). Ez Európában és Észak-Ameriká­ban azt jelenti, hogy elvben ke­let-nyugati irányban épültek a zsi­nagógák.

Válasz megtekintése »

Tényleg Izrael felé vannak tájolva a budapesti zsinagógák? (1. rész)

Imádkozás közben mindig igyek­szünk Izrael felé fordulni (Sul­chán áruch OC 94:1.) főleg, ha az ámidát, a főimát mondjuk éppen (Isé Jiszráél 23:6.). Éppen ezért a zsinagógák is úgy vannak tájolva – legalábbis elvben –, hogy Izrael felé nézzen az, aki a Tóra-szekrény felé fordulva imádkozik (uo. 150:5.). Ez Európában és Észak-Ameriká­ban azt jelenti, hogy elvben ke­let-nyugati irányban épültek a zsi­nagógák.

Válasz megtekintése »

A brisz ideje: reggel, délelőtt vagy délután?

Kedves Rabbi!

Kisfiunk brisze a jelek szerint hétköznapra fog esni.  Ha a reggeli ima után tartanánk meg a szertartást, sajnos sok barát és rokon nem tudna jelen lenni, hiszen akkor dolgoznak. Hosszú ideje ez lesz az első alkalom, hogy egy kisfiúnak a hagyományos módon, időben kerül sor a körülmetélésére mindkét családban és szeretnénk, ha minél több szerettünket be tudnánk vonni. Ezért arra gondoltunk, hogy délután vagy este tartanánk meg a briszt. Van valami előírás erre vonatkozóan?

Eszter

 

Válasz megtekintése »

Volt-e a Szentélyen mezuza?

A Kérdezd a rabbit rovat cikkeit szerkesztve előfordul, hogy a főszerkesztő tesz fel a témához kapcsolódó további kérdéseket. A mezuzákról szóló sorozatunk most következő részében egy ilyen „olvasói levélre” válaszol a rabbi: „Az jutott eszembe, hogy a Szentélyről azt mondja az Örökkévaló, hogy építsenek neki lakhelyet – akkor a Szentélyen volt mezuza?” – tette fel a kérdést Steiner Zsófia.

Válasz megtekintése »

Húzhatunk-e hasznot abból, ha más szombatot szeg?

Tisztelt Rabbi úr!

Épp a Fiú, aki követte apját Auschwitzba című könyvet olvasom, amiben egy nyolcéves kis­gyerekről (a bécsi asszimiláns csa­ládból) a következő van írva: „Kurt… összebarátkozott a folyosón szemközt lakó ortodox családdal, az ő dolga lett, hogy péntek esténként felkapcsolja náluk a lámpát”.

Gondolom egy ortodox család nem alkalmazna egy zsidó gyereket Sabesz gojnak…

Tisztelettel Árje

Válasz megtekintése »

Teszünk-e mezuzát a zsinagógákra?

Kedves rabbi!

A mezuza kapcsán kérdeznék: csak a lakás ajtajára kell feltenni, vagy más helyiségekre, épületekre is? Gondolok itt olyanra, hogy zsinagóga, iroda, irodaház, bolt, étterem stb.

Köszönöm a választ előre is!

Imola

Válasz megtekintése »

Szabad-e beindítani idő előtt a szülést?

Tisztelt Rabbi!

Nyolc hónapos terhes vagyok és felmerült, hogy bizonyos okok miatt előnyös lenne, ha gyermekem egy adott napon születne meg, a kiírt időpontnál három héttel korábban. Ad erre lehetőséget a háláchá?

Várom válaszát, köszönettel:

Sára

Válasz megtekintése »

Szabad-e felfrissülni a párakapu alatt sábeszkor?

Kedves rabbi!
A kánikulára való tekintettel városszerte sok helyen telepítenek párakapukat. Szombaton is találkoztam pár ilyennel és felmerült bennem, hogy vajon át szabad-e ezeken menni sábeszkor, vagy a szombaton tilalmas fürdés kategóriájába esik. Jólesett volna felfrissülni alattuk…
N

Válasz megtekintése »

Ne hagyd nyitva a könyved!

A Tóraadás ünnepe kapcsán szeretnék egy témát felvetni, ami szó szerint a zsinagógában hever előttünk. Nem ritka ugyanis, hogy az emberek az ima után kisétálnak a zsinagógából, elmennek kidusra vagy haza, de az imakönyvüket nem csukják be, hanem ott hagyják heverni kinyitva a padon. Ez – túl azon, hogy árt a könyvnek, nem helyénvaló, tiszteletlenség.

Válasz megtekintése »