Tisztelt Rabbi!

Elnézését kérem, amiért levelemmel zavarom. A segítségét szeretném kérni egy számomra fontos ügyben, ami egy tanulmányaihoz szükséges dolgozat elkészítéséhez szükséges lenne, de sajnos a pontos forrás megtalálásában problémáim adódtak.

Tisztelt Rabbi!

Bocsássa meg, hogy zavarom! Azzal kapcsolatban szeretném a tanácsát kérni, hogy a zsidó törvények szerint milyen okok alapján válhat szükségessé az egyén számára a vezeklés, illetve annak módjaként elegendő-e a magábaszállás, az ima, a böjt, az adományozás, vagy van egyéb teendő is. Ha a fent említett dolgok megtörténtek, “automatikusan” végbe megy-e a bűnbánat által a megbocsátás vagy annak külön feltétele van? Köszönöm válaszát. Anna

Tisztelt Rabbi!

Egyetlen kérdésem lenne,az izraeli állampolgársággal kapcsolatban. Sehol nincs erről a témáról tisztességes anyag,mindenki ír minden félét,ezért fordulok Önhöz. Az én anyai dédanyám zsidó volt. Az ő lánya az én nagyanyám, akinek a lánya az anyám. Elnézést a körülményességért,de csak így tudom leírni. Azt lenne a kérdés,hogy ezen “vérvonalra” hivatkozva lehet-e állampolgárságért folyamodni? Tudomásom szerint az anyai ág a meghatározó,bár sok helyen nem déd- hanem nagyszülőket emlegetnek hivatkozási alapként. Illetve hol is kezdhetem az ez irányú családfa felkutatását?

Üdvözlettel: Gábor

Mit mond a háláchá az állat, illetve kutyatartásról?

– Miről lehet tudni, hogy egy férfi és egy nő összeillik?

– Mi a férfi feladata otthon?

– Hogyan legyen engedelmes a feleség, hogy közben ne váljon “rabszolgává”?

Tisztelt Rabbi Úr!

Válaszait kérném szépen ugyanide visszaküldeni, és én változtatás nélkül használnám fel őket. Előre is nagyon szépen köszönöm.
Csaba

Kedves Rabbi!

Sokszor felvetődött már bennem a kérdés, és sokszor felhoztam témaként ismerősi körben is, hogy az utóbbi időben a hitet (most nevezzük zsidónak, vagy judaizmusnak) sokaknál a Soá meríti ki. Én értem, hogy ez egy tragédiaélményünk, mely összeköt, de nekem ez kevés ezektől a (“sokaktól”). Főleg a saját korosztályomon látom (20év). Nem ismerik a nyelvet, a szertartásokat, még az ünnepnapokat sem, de mindenre az a válaszuk. Ön szerint ez nem szomorú? Egyik elméletem szerint ez azért van, mert a szórakoztatóipar (főleg a filmek), és a parlamenti politikusok árunak nézik, amit kihasználhatnak.

Kérem adjon valami támpontot!

Tisztelt Rabbi!

Jegyességi idő alatt létesíthetünk e nemi kapcsolatot egymással? A jegyesség Isten előtt, a jegyesség szabályai szerint történt. Isten egymásnak választott és adott minket. Istenfélő emberek vagyunk és ezért szeretnénk tudni mi a véleménye erről, mit mond erről a Tóra? MI minősül paráznaságnak? MI nagyon szeretjük egymást, Isten adta a szerelmet a szivünkbe, ezért is lenne fontos számunka hogy az Irások tükrében lássuk ezt a kérdést.

válaszát előre is köszönjük

Tisztelt rabbi!

A kérdésem az lenne, hogy a fiúgyermekeknél a harmadik születésnap alkalmával történő rituális hajvágásnak hol található az Írott Tórában az eredete. Egy magát rabbinak nevező egyén a minap ezt a választ adta: “A fa gyümölcsét három évig nem lehet leszedni, fogyasztani. E törvény az alapja annak, hogy a fiú gyermekek haját három éven át érintelenül hagyják, és külön, ünnepi alkalom, amikor első izben levágják azt..”

Tisztelt Rabbi! Szeretném megtudni hogy ki a zsidó, aki annak születik, vagy aki betartja a zsidóság szabályait?

Kedves Rabbi!
Szeretném megtudni,hogyha a nagymamám zsidónak született,de kitért és nem tért vissza mert meghalt,akkor én nem számítok zsidónak?
Ha valaki kitér,akkor ő már nem számít zsidónak?
Mesélne erről?
Várom válaszát.
Köszönöm
Erika

Kedves rabbi,

szeretném tanácsát kérni: egy baráti vitatkozás során az interneten felmerült a probléma, hogyan értelmezhető, mozes 2. könyvében az a kitétel, hogy a shabbat nem megtartása halálbüntetéssel jár?
Én megpróbáltam a magam válaszait megadni, de megvallom csak felületesen ismerem a Tóra magyarázatait. Ráadásul valakitől ki is kaptam, miért kontárkodok bele, pedig szerintem mindenkinek joga van morfondírozni vagy beszélni erről.
Tehát kérdésem a következő:
1. Mi a magyarázata, hogy halálbüntetést helyez a szent törvény kilátásba a sabbat nem megtartásáért?
2. Elfogadható-e hogy hozzá csak felületesen értő emberek adják elő véleményüket ilyen témában? (Jelezvén hiányos hozzáértésüket)
Adható – e magyarázat erre, vagy másra, véleményként, egyszerű de gondolkodó ember(ek) által?

Fáradtságát megköszönve
tisztelettel
====== András

Kedves Rabbi!

Nyíregyházi barátaimmal gyakran beszélgetünk vallási dolgokról. Egyik barátom egy alkalommal azt mondta; “Sajnos mi már nem tudunk héberül, így aztán imádkozni sem tudunk.” Így aztán, -amit én kifogásolok- hogy a zsinagógában illetve az imateremben csak egy passzív jelenlét figyelhető meg. Szerintem az ima, nem csak héberül érvényes, pontosabban, nem minden ima, ami a héber tudást megkívánná. Egyszer Dr. Schweiczer József főrabbi előadásán is hallottam, hogy vannak imák, amik az illető anyanyelvén is elmondhatóak és érvényesek. Egy alaptétel ami mindíg igaz, hogy az Örökkévaló nyelve a héber, viszont akkor miért teremtett minket, a világ emberiségét ilyen soknyelvűvé, ha nem tudunk mindannyian megtanulni héberül?
Vagy éppen a haszidizmus az az irányzat amelyik ilyen és hasonló kötelmek alól ad felmentést, mondván, hogy az Örökkévaló imádata nem igényel bonyolult szabályokat, mindössze tiszta , őszinte emberi hozzállást. Várom válaszát ez ügyben, köszönettel; B. László

Mi az a bét din? Mi alapján döntik el, hogy valaki betérhet-e? Flaskár Melinda