Rabbi válaszol

Kattints ide és kérdezz a rabbitól!
  • Ez a mező az érvényesítéshez van és üresen kell hagyni.

Felesleges betű a Tórában?

Kedves Rabbi!

A kérdésem az lenne, hogy a Talmudban vagy bármilyen rabbinikus forrásban hol találom meg azt a közismert elvet, hogy a Tórában egy felesleg szó sincs? Nyilván több helyen is felbukkan ez, ha egyet tudnál mondani, nagyon megköszönném.

Máté

Válasz megtekintése »

Miért csókoljuk meg a mezuzát?

Kedves Rabbi!

Az izraeli választások kapcsán sokat böngésztem az internetet, hogy alaposan tájékozódjak a szentföldi helyzetről. Ennek kapcsán láttam többek között egy videót, amelyen baloldali politikusok a vallásosok rovására gúnyolódtak, többek között „mezuza-csókolgatóknak” nevezték őket.

Erről jutott eszembe az a kérdés, hogy  – bár tudom, miért kell mezuzát szerelni az ajtóinkra – fogalmam sincs róla, miért van az a szokás, hogy megérintjük a mezuzát és aztán megcsókoljuk a kezünket. Van ennek jelentősége, vagy csak egy egyszerű szokás? Tudna erről valami tanítást adni?

Nagyon köszönöm, ha időt szán a kérdésemre, további jó munkát!

Benedek Zoltán

Válasz megtekintése »

A mosogatógépnek is kell Sábeszt tartania?

Kedves Rabbi!

Szombattal kapcsolatos háztartási kérdéssel fordulok Önhöz!

Olyan mosogatógépem van, amelyiken be lehet programozni, hogy később induljon el. Szabad-e háláchikusan olyan megoldással élni, hogy a sábbáti gyertyagyújtás előtt beprogramozom a gépet, vacsora után beteszem a piszkos edényeket, a gép pedig valamikor az éjszaka folyamán elmossa azokat, hogy szombat délben újra lehessen használni?

Válaszát várja egy elfoglalt édesanya

Válasz megtekintése »

Láthatatlan kipával a terror ellen?

Tisztelt Rabbi!

A januári párizsi vérengzés után bejárta az internetet a hír, hogy az Európában egyre inkább aggasztó méreteket öltő antiszemitizmus nyomán Sálom Kores, rechovoti borbély láthatatlan kipát kezdett forgalmazni, egy szintetikus hajból készült, az ember saját hajára kívülről nem látható csatokkal ráerősíthető fejfedőt. Sokakat érdekel a kérdés, hogy háláchikusan, azaz a zsidó jog szerint valóban kipának számít-e ez a tárgy?

Köszönettel,

Tamás

Válasz megtekintése »

Szabad-e Purimkor dolgozni?

Tisztelt Rabbi!

Purim ünnepe kapcsán fordulok Önhöz egy kérdéssel. Purim ugyebár posztbiblikus ünnep, akárcsak Hanukka, tehát – amennyire csekély tudásomból telik – azt gondolnám, hogy nincs ezen a napon munkatilalom. Vagyis, ha az ember meghallgatja a megilát, és betartja a többi előírást, akkor a közbeeső időben elmehet dolgozni. Jól gondolom ezt?

Köszönöm az iránymutatást, és ezúton kívánok Önnek jókedvű Purimot!

Tisztelettel:

István

Válasz megtekintése »

A tanháznak álcázott zsinagóga (1)

A Sász Chevra – Vasvári Pál utcai zsinagóga története

„Kérdezd a rabbit – vészhelyzetben” rovatunk előző számában (Gut sábesz17. évj. 9. szám) utaltam a Vasvári Pál utcai zsinagóga Mázkir-könyvére, ami sokak érdeklődését felkeltette. Ahhoz azonban, hogy megismerkedhessünk a Mázkir-könyvvel, egy kicsi messzebbre kell visszamennünk az időben, és áttekinteni a Sász Chevra zsinagóga történetét, ami szorosan összefügg a pesti zsidóság történetének alakulásával.

A Sász Chevra, mint látni fogjuk Talmud-egyletet jelent, melyből a „sász” szó egy mozaikszó, amelynek feloldása Sisá SZdárim, ami utalás a Talmud hat rendjére. A rabbinikus irodalomban aTalmud helyett gyakorta a Sász szót használják.

Válasz megtekintése »

Margarin és krumpli – így készíts gyertyát koncentrációs táborban!

„…Mindennek ellenére tartottunk sábeszt, ünnepeket, imákat, hanukai gyertyagyújtást, Eszter könyvének felolvasását Purimkor. Egyetlen ünnepet sem hagytunk ki, ellenkezőleg, volt bennünk egy erős törekvés, hogy megtartsuk ezeket, utolsó égő parázsként. Tartottuk ezeket nemcsak a gettóban, hanem börtönben is; tartottuk őket nem csak haláltáborokban, hanem még Auschwitzban is.” – ezeket a szavakat mondta Rivkah Cooper (1920–2007), a krakkói gettó és Auschwitz-Birkenau egykori foglya az 1961-es jeruzsálemi Eichmann per során tett tanúvallomásában (Áni máámin 125. old.).

Sok túlélő számol be koncentrációs táborokban, munkaszolgálatba, gettókban meggyújtott hanukai lángokról, arról, hogy lehetetlent nem ismerve, az óriási veszélyt figyelmen kívül hagyva hogyan tettek szert olajra, gyertyára és kanócra, hogy hirdethessék az igazak győzelmét a gonoszak felett és megőrizzék a Tóra parancsolatait a Holokauszt poklában. Hanuka ünnepe a csodákról szól – és az elhurcolt és rabszolgamunkára kényszerített zsidók újra meg újra csodákat éltek át, miközben az életüket kockáztatták, hogy meggyújtsák az ünnepi lángokat.

Sorozatunk különszámában 5704/1943 és 5705/1944 Hanukáira emlékszünk. Ezekben az években december 22-30-ig, illetve december 10-18-ig tartott Hanuka ünnepe, amit Európa-szerte zsidók milliói töltöttek a halál árnyékában rettegve.

Válasz megtekintése »

Megtévesztés-e a paróka?

Kedves Rabbi!

Múltkoriban Óbudán jártam és meglepve láttam a zsinagógában több vallásos nőt hajadonfőtt. Később valaki felvilágosított, hogy ők nagyon vallásosak és ezért parókát viselnek. Engem ez nagyon meglepett, igazán meg nem mondtam volna, hogy nem a saját hajuk! Miért nem kendőt vagy kalapot hordanak, amiről messziről lehet látni, hogy be van fedve a fejük?

Köszönöm a választ!

Ervin

Válasz megtekintése »

Tegyük helyre a menórát!

Tisztelt Rabbi!

Gyerekkori emlékeim szerint a hanukai gyertyát az ablakba téve szokták meggyújtani, hogy az utcán járókelők is láthassák. Ezzel szemben a Zsidó Naptárban azt olvasom, hogy az ajtóba kell tenni. Ezek szerint rosszul csináltuk eddig, hogy az ablakpárkányra helyeztük a hanukiját?

Boldog Hanukát kívánok!

Ágnes

Válasz megtekintése »

Halottaink emlékezete, a mázkir ima kialakulása

A mázkir ima jelentősége

Aki járt már zsinagógában nagyünnepen, az emlékezhet az imának arra a részére, amikor a közösség egy része – zömében fiatalok –, elhagyják a zsinagógát és egy ideig kint várakoznak. Ez a jizkor, vagymázkir ima ideje, amikor ki-ki megemlékezik elhunyt szüleiről, nagyszüleiről, rokonairól és imádkozik értük. Ezalatt az ima alatt kizárólag olyanok tartózkodhatnak a teremben, akiknek valamelyik szülője már meghalt.

A mázkir ima bensőséges hangulatú szertartása lehetőséget nyújt a gyászolóknak, hogy felidézzék elhunyt szeretteiket, kegyelettel adózzanak emlékük előtt és egyfajta lelki kapcsolatot tartsanak fent velük. A zsidó vallásban fontos alaptétel, hogy az élők cselekedeteikkel, imáikkal tudják befolyásolni eltávozott szeretteik sorsát – így a gyermekek imája és jótékonysága segíti az elhunyt szülőket. Ajánlott, hogy az imához gyakorlati jócselekedet, az elhunyt emlékére történő adakozás is járuljon.

Válasz megtekintése »

Kinek szabad babakocsit tolni sábeszkor?

Tisztelt Rabbi!

Izraelből érkeznek vallásos rokonaink hamarosan, lesz velük egy kisbaba is. Szombaton szeretnénk családi ebédre befizetni  a Carmel étterembe, de nem tudjuk, hogyan lehetne a babát a szállásukról az étterembe eljuttatni, hiszen nem szabad őt cipelni. Megkérhetünk egy nem-zsidó családtagot, hogy elvigye őt? Esetleg autóba is ülhetne vele?

Nagy örömöt okozna az idős rokonoknak, ha összegyűlhetnénk egy ilyen különleges ebédre.

 

Válaszát köszönöm!

Tisztetelettel

Barik Tamásné, Ági

Válasz megtekintése »

Szabad-e kommentelni kenyérevés előtt?

Kedves Rabbi!

A napokban felmerült bennem egy kérdés. Kézmosás és kenyérevés között nem szabad beszélni – de más módon kommunikálni vajon lehet? Teszem azt, facebookon hozzászólást fűzni valamihez, sms-t írni vagy pl. siket-néma jelbeszéddel jelelni szabad a kettő közt?

Várom válaszodat!

Hedvig

Válasz megtekintése »

Mázkir: Ha túl hosszú a névsor…

Magyarországi szokások

Miután előző számban áttekintettük a különböző európai szokásokat, ismerjük meg a magyar szokásokat!

1821-ben Pesten megjelent egy kis füzet „a Pesti Menáchem Ávéjlim (A gyászolók vigasztalója) Egylet” gondozásában (újbóli reprint kiadása 5767. [2006–2007] évi Chodes böchodso izraeli naptár mellékleteként jelent meg).

Válasz megtekintése »

Szukkák, amik kóserebbek Mózesénél

Szukká kiállítás Williamsburgban

Gyerekkorom Szukkotjainak egyik különleges élménye volt a látogatás, amit Fleishman Slomó Gávrielnél tettünk. A dunaszerdahelyi származású tanító sátrát megnézni már önmagában élmény volt, mivel azt mindenféle gyönyörű és érdekes dologgal díszítette fel. Ezen kívül egy nagy udvarban volt egy szukkoti kiállítása, minden fajta szukkák, amit csak el ehet képzelni. Mint tanárember mindig ott járkált a gyerekek között, és boldogan magyarázta nekik a tudnivalókat, felidézve nekik mindazt, amit achéderben tanultak a szukká építés szabályairól. Ilyenkor szokta idézni a Talmudból (Szukká 2a.), hogy „Olyan szukká, ami magasabb, mint 20 ámá (kb. 10 m), az nem kóser, se az, ami alacsonyabb 10 tefachnál (80 cm), és aminek nincs legalább három fala, és az olyan, amiben több a nap, mint az árnyék, ezek mind nem kóserek.” Az udvaron pedig ott volt felépítve egy 10 méteres szukká, emlékszem, alig láttuk a tetejét, aztán törökülésben beült egy 80 centiméter magas szukkába, bemutatva, az mekkora. Ezt mind azért tette, hogy vizuálisan mutassa be nekünk mindazt, amit tanultunk korábban. Emlékszem azt, mondta, biztosan, tanuláskor csodálkoztunk, mi ez a sok furcsa, nem mindennapi szukká, amiről a Talmud szól. És hozzátette ilyenkor, hogy „a II. világháborúban mind ilyen szukkákat használtunk!” Neki a Holokauszt emlékéhez tartozott ez a sokféle szukká.

Válasz megtekintése »

Az 1943-as etrogválság

10 000 pengő egy etrogért

1943-ban október 14-én kezdődött Szuk-kot ünnepe. Ebben az évben, az Európa-szerte fennálló háborús állapotok miatt Magyarországra összesen három(!) darab etrog érkezett Olaszországból. Ezeket – tekintettel a behozatalukkal járó veszélyekre – igen magas áron adtak el, egyesek szerint 10 000 pengő bekerült egy darab. Az egyik etrogot a vizsnyiczi rebbe, Háger Chájim Méir rabbi (1887–1972) vette meg. A rebbe apja, Háger Jiszráél (1860–1936) az I. világháború idején hagyta el Vizsnyiczet (Máramaros megye), és áthelyezte az általa vezetett chászid udvart Nagyváradra, ahol a fia a II. világháborúig élt.

Szukkot egyik fontos micvája az un. ünnepi csokor lengetése (3Mózes 23:20.), ami négy növényből áll: pálmaágból (luláv), etrogból, ami egy különleges citrusféle, mirtuszágból (hádász), és fűzfaágból (árává). A kóser csokor, amit szokás összefoglalóan lulávnak (vagy magyarosan lülefnek) hívni, növényei frissek és épek, az ágakon rajta vannak a levelek. 1943-ban etroghoz tehát már eleve gyakorlatilag lehetetlen volt hozzájutni, de hasonló nehézséget okozott a pálmaág és a mirtusz beszerzése is. Felmerült a kérdés, hogy az előző évből megmaradt, kiszáradt pálmaágakat és mirtuszágakat lehet-e használni?

A három fellelhető etrog körül nagy tülekedés volt, sokan igyekeztek az ünnepre azokba a városokba utazni, ahol volt egy-egy darab. Nagyváradra például annyian érkeztek, hogy a nem-zsidó lapok arról cikkeztek, megszállták a zsidók a várost. Csak rabbik közül százan utaztak oda, hogy a vizsnyiczi rebbe etrogjával teljesíthessék az ünnepi micvát. Így szukkotra Nagyváradra érkezett Teitelbaum Joél (1887–1979) szatmári rebbe, Briszk Mordecháj (1887–1944 Auschwitz) tasnádi rabbi, Rosner Jehudá (1879–1944) székelyhídi rabbi és sokan mások. Egész nap ott álltak hosszú sorban a zsidók a vizsnyiczi rebbe szukkájánál, hogy el tudják mondani az áldást az ünnepi csokorra – csak a hálél idejére vitték be a rebbének az etrogot (Méir Háchájim 1. kötet 289-290. old., lásd még 2. kötet 285. old.).

Válasz megtekintése »

Holokauszt emlékműveknél szokás emlékköveket elhelyezni?

Tisztelt Rabbi!

Egy rövid tanulmányt/elemzést írok a szabadságtéri alternatív emlékművel kapcsolatban. Ebből kifolyólag lenne szükségem információra az alábbi kérdésekkel, elsősorban az emlékkövekkel kapcsolatban.

-A mécses gyújtása ugyanúgy szokásos emlékezési eszköz, mint a keresztényeknél vagy csak a temetés alatt/előtt szokás?

-Jól használom az emlékkő kifejezést, ha az apró kövekre is használom vagy csak a sírköveket hívják így?

-Az emlékköveket keresve úgy tűnt, hogy a zsidó áldozatoknak állított névtáblákat, emlékműveket is emlékköveknek nevezik. Ez a megállapítás helyes? Ha igen, akkor csak a magyar nyelvben vagy esetleg más nyelveken is így van?

-Ha jól tudom az emlékkövet látogatások alkalmakor kell elhelyezni a síron. Ez pontosan, hogyan működik, miért nincs egy-egy kőhalom minden zsidó síron?

-Holokauszt emlékműveknél vagy bármilyen a zsidóknak emléket állító műnél szokás-e ilyen emlékköveket elhelyezni?

Mély hálával és tisztelettel, F. Csaba

 

Válasz megtekintése »

Rabbik és a szombati munka

Kedves Rabbi!

AZ a kérdés merült fel bennem, hogy ha nem szabad sábátkor és ünnepnapon dolgozni, akkor a rabbik hogyan lehet, hogy mégis „dolgoznak”, vagyis hogy tanítanak, vezetik az Istentiszteletet, stb. Kaphatnak ezekre a napokra fizetést, ahogy máskor? István

Válasz megtekintése »