Rabbi válaszol

Kattints ide és kérdezz a rabbitól!
  • Ez a mező az érvényesítéshez van és üresen kell hagyni.

A holokausztra való emlékezés a zsidó vallásjog szempontjából

A holokausztra való emlékezés a zsidó vallásjog szempontjából[1]

 Oberlander Báruch rabbi

A szerző a magyarországi lubavicsi mozgalom alapítója, a Budapesti Ortodox Rabbinátus vezetője

Megemlékezni mártírjainkról – rendkívül fontos feladat, és az évszázadok során a zsidóságnak sajnálatosan sok lehetősége volt ennek mikéntjét meghatározni. A holokausztra való megemlékezés azonban nagyon összetett kérdés, amittöbb szempontból, sok oldalról lehet megközelíteni. Az alábbiakban – a teljesség igénye nélkül – felvázolok néhányat a felmerülő szempontok közül, amikkel betekintést nyerhet az olvasó a témával kapcsolatos háláchikus kérdésekbe.

Válasz megtekintése »

Imaszíjak veszélyben

Kérdés: Sorozatunk egy korábban már szó esett érintőlegesen arról, hogy mi mindent tettek meg a zsidók a munkaszolgálat idején, a deportálások alatt és a haláltáborokban, hogy teljesíthessék a tfilinrakás parancsát. Ezúttal egy kicsit mélyebben tekintjük át ezt a fontos kérdést.

Előfordult munkaszolgálatosokkal, hogy arra utasították őket, küldjék haza a tfilinjüket, és ha valakinél azután mégis imaszíjakat találnak, el fogják kobozni és elégetik, vagy máshogy szégyenítik meg. Voltak olyan zsidók, akik – a tfilin védelmében – gyorsan hazaküldték az imaszíjakat. Mások nem akarták, hogy egy nap is elmúljon a tfilinrakás micvájának teljesítése nélkül, ezért titokban maguknál tartották imaszíjaikat. Kérdés, ki járt el helyesen? Szabad-e a micva teljesítéséért kockáztatni, hogy a tfilint elégetik vagy meggyalázzák?

Válasz megtekintése »

Miről mond le a názir?

Tisztelt Rabbi!

A názirral kapcsolatban van egy kérdésem. Miért jelent áldozatot a zsidó vallás szerint lemondani egy halott érintéséről?

Válaszukat előre is köszönöm.

Üdvözlettel,

Borbála

Válasz megtekintése »

Kohénok Auschwitzban

Kérdés: Május 7-én, szerdán, Auschwitzba látogattam. Elkísért többek között Szegedi Csanád is, akivel sok mindenről beszéltünk a holokauszt kapcsán, imádkoztunk is és feltett nekem egy érdekes kérdést: szabad-e egy kohénnak bemennie Auschwitzba?
Én nem foglalkoztam ezzel a kérdéssel korábban, így válaszolni sem tudtam, de velünk volt egy kárpátaljai Szolyváról való holokauszt túlélő, akinek az unokája kohén. Neki azt mondta a rabbija, hogy ne menjen be a haláltáborba. Nem voltam biztos benne, hogy igaza van.

Válasz megtekintése »

Kinek a vére vörösebb?

Meisels Cvi Hirsch váci rabbi már szerepelt sorozatunkban. Ezen a héten egy olyan kérdést tekintünk át, melyet Meisels rabbinak tettek fel – Auschwitzban. A történetet Meisels rabbi Mökádsé HáSém című responsum könyvének első kötetében (Sáár máchmádim 1-3. fej.) jelenttette meg, 1955-ben, Chicagóban, ahova a háború után emigrált, míg magyarul a Mélységből kiáltok – kérdések és válaszok a Holokausztból címen megjelentetett kötetnek (Chábád Lubavics Egyesület kiadása, Budapest 2004) függelékében (194-196. old.) látott napvilágot.
1944-ben, Ros Hásáná előestéjén a nácik kiválasztottak körülbelül 1400-at a még élő, nagyjából 1600 tizennyolc év alatti fiú közül, hogy másnap este a gázkamrába küldjék őket. A halálra szántakat bezárták egy börtönblokkba, majd étel és ital nélkül a kápókra bízták őket. A kápók – bizonyos értékekért cserébe – hajlandóak voltak a kiválasztott fiúkat más, hasonló korú gyerekekre cserélni. Az egyik halálra ítélt fiú édesapja Meisels rabbihoz fordult tanácsért:

„– Rabbi, egyetlen fiam a börtönblokkban van. Van elég pénzem, hogy kiváltsam. De biztosan tudom, hogy ha kiszabadul, a kápók egy másikat visznek be a helyére, akinek holnap meg kell halnia. Én tehát most, Rabbi, egy söélá löháláchá ulömáászé-t (végtelenül gyakorlati kérdés) akarok feltenni neked. Hozz a Tórának megfelelő döntést! Megmenthetem-e a fiam életét egy másik ember élete árán? Akárhogy döntesz is, én engedelmeskedem.
Nagy dilemma előtt találtam maga. A kápók csak akkor fogadták el a váltságdíjat, ha már kezükben volt a helyettesítő áldozat. Így nem számolhattam azzal a lehetőséggel, hogy a helyettes esetleg mégiscsak elkerülheti a halált… Igyekeztem rávenni, hogy ne ragaszkodjon a sájlehez, inkább döntsön ő maga…
– Kérlek, könyörgök neked, állj el attól, hogy én neked erre a sájlere válaszoljak! Nem adhatok neked semmiféle választ anélkül, hogy előbb utánanéznék a kérdésnek a tórai forrásokban, különösen ilyen félelmetes és szörnyűséges körülmények között.
– Rabbi, ez azt jelenti, hogy nem találsz hetert (engedélyt) számomra egyetlen fiam kiváltásához. Nos, legyen. Készségesen elfogadom ezt a döntést. – válaszolt az apa… – Ha nem mondhatod azt, hogy kiválthatom a gyermekem, akkor ez annak a jele, hogy magad sem vagy biztos abban, hogy ezt a háláchá engedélyezi-e… kitérésed tehát egyenértékű azzal a pszák dinnel (egyértelmű döntéssel), hogy a háláchá szerint tilos megtennem ezt. Így tehát egyetlen fiam a Tóra és a háláchá szerint fogja életét veszteni. Szeretettel és örömmel fogadom el Isten döntését. Nem teszek semmit, hogy egy másik ártatlan élet árán váltsam ki őt, mert a Tóra így parancsolta!”
1955-ban a könyv megjelenése előtt Meisels rabbi kutatást végzett, és a történethez fűzött lábjegyzetben rámutatott több olyan forrásra, amelyek foglalkoznak a fenti kérdéssel. Az alábbiakban ezek, és mások alapján próbálok választ adni.

Válasz megtekintése »

Mezüze a gázkamrából

1981-ben a Kazinczy utcai ortodox főrabbi, Weisz Móse rabbi (1904-1982) egy szokatlan kérdésen törte a fejét. Egy ismerőse elmondta neki, hogy ő Auschwitzból hozott csöveket, amiken keresztül ment a cyklon-b gáz a gázkamrában. Ezekből a – felszabaduláskor, vagy később elhozott – vékony fém csövekből szeretett volna valamit készíteni  a mártírok emlékére.

Végül művészien megformált, ezüstözött mezüze tokokat készített, ám nem volt benn biztos, szabad-e használni ezeket, vagy sem.

Válasz megtekintése »

A tfilin cipelése sábeszkor halálmenetben

Kérdés: Mesterem, az utolsó pápai rabbi, Grünwald József (1905-1984) 1944. májustól 1945. január 15-ig volt munkaszolgálatos. Visszaemlékezéseiben leírja (Vájágéd Jáákov, III. kötet, Brooklyn 1965, Előszó, 9-10., 12. oldal), hogy a nagyünnepek után, 1944 őszén benne volt abban a halálmenetben, amelyben a németek a zsidókat hajtották Ausztria felé. „Akár 30 kilométert haladtunk egy nap alatt úgy, hogy még a vállunkon voltak a dolgaink. Felmerült a kérdés, hogy szabad-e vinni a tfilint magunkkal sábeszkor?” A zsákjaikban ruhanemű és élelem volt, aminek cipelésere kötelezték őket. Ez háláchikusan megengedett volt, hiszen életmentés céljára szolgálhattak. A tfilin azonban nem esett ebbe a kategóriába.
Ribuj bösiurin: megnövelni egy megengedett cselekedet

Válasz megtekintése »

Kidus és Peszáchi Széder bombázás idején I.

Nyolc-kilenc éves lehettem, amikor édesapámmal tanultuk a Sulchán Áruchból, hogy mi a teendő, ha nem tudjuk, elmondtuk-e már a kidust vagy sem. Édesapám megkérdezte tőlem: „Báruch, nem egy furcsa kérdés ez, hogy nem tudja valaki, elmondta-e már akidust? El tudod képzelni, valaki nem tudja, elmondta-e vagy sem?” Hiába gondolkoztam, nem tudtam elképzelni ilyen esetet.

 

Válasz megtekintése »

Hogyan böjtölhetünk sábeszkor?

Kedves Rabbi!

Van egy kérdésem a pénteki böjttel kapcsolatban. A Tévét hó 10-i böjtnapon a böjt 16:39-kor ér véget, a gyertyagyújtás viszont már 15:35-kor van. Ily mód a böjt 56 percet belemegy a sabeszba. Sabeszkor viszont nem böjtölünk. Hogy van ez? Mi a teendő?

Üdvözöllek,
Shaul

Válasz megtekintése »

A Kádis mondása, amikor nem bizonyos a halál

Ádár 24-én kezdődött meg a magyarországi holokauszt a német csapatok bevonulásával. A 70. évforduló alkalmából induló rovatunkban egy-egy háláchikus problémát és az arra adott válaszokat tekintjük át – olyan kérdéseket, melyek a vészkorszak idején merültek fel.

A kérdések között lesznek olyanok, amelyek 1944. előtt, a munkaszolgálattal kapcsolatban merültek fel, és olyanok, amiket később, már a deportálások alatt, illetve a koncentrációs táborokban tettek fel. Elmondható, hogy azok, akik a ’44. előtti kérdéseket felvetették és megválaszolták, nagyrészt maguk is mártírhalált haltak. A későbbi háláchikus leírásokat pedig többnyire maguk a túlélő rabbik rögzítették.

Ezekkel a rabbinikus tanításokkal kívánjuk bemutatni az igazi hősiességét azoknak, akik még a halál ajtajában állva is ragaszkodtak a hitükhöz és vallás gyakorlásához. Továbbá szeretnénk élő, és hozzájuk méltó emléket állítani mártírjainknak, hiszen a Talmud (Jövámot 97a.) azt mondja, hogy akinek holta után idézik a szavait, annak olyan „mintha ajkai még a sírban is szólnának”.

Válasz megtekintése »

Örökbefogadott gyerek betérése

Szia Slomó!
Egy fura (de tisztán elméleti) kérdés fogalmazódott meg bennem ma: ha örökbefogadnánk egy gyereket a feleségemmel, és zsidóként szeretnénk felnevelni, be kéne téríteni a gyereket? És ha nem ismertek a szülei pl? És ugyanolyan folyamat lenne számára a betérés, mint egy „idegen”-nek? És egy gyerek hogy tud betérni? És amíg be nem tér, addig milyen szabályok vonatkoznak rá pl. az otthonunkban (kóserság, szombat, stb.)? Előre is köszönöm a válaszod!

Üdv, Ádám

Válasz megtekintése »

Peszáchi takarítás ecettel

Kedves Rabbi!
Peszáchi takarítással kapcsolatos kérdésem van. A takarításhoz ecetet, illetve ecetet tartalmazó tisztítószert használok. Kérdésem, hogy szabad-e ezt a peszáchi előkészületek alatt, illetve magán az ünnepen használni, vagy chomecnek számít-e?

Köszönöm a választ!
Zs.

Válasz megtekintése »

Az önvédelem joga háborúban és a civil életben

Az Izraelt ért támadások és az arra adott válaszcsapás kapcsán Oberlander Báruch rabbi szombat délben a Vasvári Pál utcai zsinagógában rendezett kiduson az önvédelemről és annak Tórai szabályairól beszélt. Háláchikus kérdéseket feldolgozó interjúsorozatunk eheti részében erről a témáról beszélgettünk Oberlander rabbival.

Válasz megtekintése »

A Tóra és a transzvesztita

Szia Rabbi!

A kedd reggeli ima közben feldobtunk egy kérdést, melyet megválaszolatlanul hagytál és kérted, hogy tegyük fel írásban.

Íme a kérdés: Ha egy a zsidó vallásjog szerint zsidónak számító nő lelki meggyőződésből átoperáltatja magát férfivá és vigigcsinálja az ezzel együtt járó összes orvosi beavatkozást, beszámítható-e a minjenbe?

Válasz megtekintése »