Rabbi válaszol

Kattints ide és kérdezz a rabbitól!
  • Ez a mező az érvényesítéshez van és üresen kell hagyni.

Tényleg Izrael felé vannak tájolva a budapesti zsinagógák? (1. rész)

Imádkozás közben mindig igyek­szünk Izrael felé fordulni (Sul­chán áruch OC 94:1.) főleg, ha az ámidát, a főimát mondjuk éppen (Isé Jiszráél 23:6.). Éppen ezért a zsinagógák is úgy vannak tájolva – legalábbis elvben –, hogy Izrael felé nézzen az, aki a Tóra-szekrény felé fordulva imádkozik (uo. 150:5.). Ez Európában és Észak-Ameriká­ban azt jelenti, hogy elvben ke­let-nyugati irányban épültek a zsi­nagógák.

Válasz megtekintése »

A brisz ideje: reggel, délelőtt vagy délután?

Kedves Rabbi!

Kisfiunk brisze a jelek szerint hétköznapra fog esni.  Ha a reggeli ima után tartanánk meg a szertartást, sajnos sok barát és rokon nem tudna jelen lenni, hiszen akkor dolgoznak. Hosszú ideje ez lesz az első alkalom, hogy egy kisfiúnak a hagyományos módon, időben kerül sor a körülmetélésére mindkét családban és szeretnénk, ha minél több szerettünket be tudnánk vonni. Ezért arra gondoltunk, hogy délután vagy este tartanánk meg a briszt. Van valami előírás erre vonatkozóan?

Eszter

 

Válasz megtekintése »

Volt-e a Szentélyen mezuza?

A Kérdezd a rabbit rovat cikkeit szerkesztve előfordul, hogy a főszerkesztő tesz fel a témához kapcsolódó további kérdéseket. A mezuzákról szóló sorozatunk most következő részében egy ilyen „olvasói levélre” válaszol a rabbi: „Az jutott eszembe, hogy a Szentélyről azt mondja az Örökkévaló, hogy építsenek neki lakhelyet – akkor a Szentélyen volt mezuza?” – tette fel a kérdést Steiner Zsófia.

Válasz megtekintése »

Húzhatunk-e hasznot abból, ha más szombatot szeg?

Tisztelt Rabbi úr!

Épp a Fiú, aki követte apját Auschwitzba című könyvet olvasom, amiben egy nyolcéves kis­gyerekről (a bécsi asszimiláns csa­ládból) a következő van írva: „Kurt… összebarátkozott a folyosón szemközt lakó ortodox családdal, az ő dolga lett, hogy péntek esténként felkapcsolja náluk a lámpát”.

Gondolom egy ortodox család nem alkalmazna egy zsidó gyereket Sabesz gojnak…

Tisztelettel Árje

Válasz megtekintése »

Teszünk-e mezuzát a zsinagógákra?

Kedves rabbi!

A mezuza kapcsán kérdeznék: csak a lakás ajtajára kell feltenni, vagy más helyiségekre, épületekre is? Gondolok itt olyanra, hogy zsinagóga, iroda, irodaház, bolt, étterem stb.

Köszönöm a választ előre is!

Imola

Válasz megtekintése »

Szabad-e beindítani idő előtt a szülést?

Tisztelt Rabbi!

Nyolc hónapos terhes vagyok és felmerült, hogy bizonyos okok miatt előnyös lenne, ha gyermekem egy adott napon születne meg, a kiírt időpontnál három héttel korábban. Ad erre lehetőséget a háláchá?

Várom válaszát, köszönettel:

Sára

Válasz megtekintése »

Szabad-e felfrissülni a párakapu alatt sábeszkor?

Kedves rabbi!
A kánikulára való tekintettel városszerte sok helyen telepítenek párakapukat. Szombaton is találkoztam pár ilyennel és felmerült bennem, hogy vajon át szabad-e ezeken menni sábeszkor, vagy a szombaton tilalmas fürdés kategóriájába esik. Jólesett volna felfrissülni alattuk…
N

Válasz megtekintése »

Ne hagyd nyitva a könyved!

A Tóraadás ünnepe kapcsán szeretnék egy témát felvetni, ami szó szerint a zsinagógában hever előttünk. Nem ritka ugyanis, hogy az emberek az ima után kisétálnak a zsinagógából, elmennek kidusra vagy haza, de az imakönyvüket nem csukják be, hanem ott hagyják heverni kinyitva a padon. Ez – túl azon, hogy árt a könyvnek, nem helyénvaló, tiszteletlenség.

Válasz megtekintése »

Kulturális különbség: hogyan tegyünk le egy zsidó könyvet?

A zsidóságban vannak szent tárgyak, amiket az emel ki a hétköznapi tárgyak sorából, hogy funkciójuk Istenhez kapcsolja őket. Olyan tárgyak ezek, amiket az istenszolgálathoz használunk kizárólag (lásd A rabbi válaszol 1. kötet 40. és 43. fejezet). Különösen szentek azok a tárgyak, amelyekben kézzel írt szent szöveg is van. Ilyen pl. a Tóra-tekercs, amire Mózes öt könyvét írták vagy a tfilin, amiben négy pergamenre írt bibliai vers található.

Válasz megtekintése »

Merre van a jobb és merre van a bal?

Tisztelt Oberlander rabbi!

Lehet, hogy a kérdésemnek semmi értelme nincs, lehet, hogy – ahogy szokta mondani – nagy háláchikus irodalma van. Arra lennék kíváncsi, hogy van-e valami jelentősége annak, hogy merre fordulunk péntek este a Löchá dodi végénél, amikor hátra fordulunk hogy köszöntsük a „belépő” Szombat-menyasszonyt. Vagy ez nincsen szabályozva, mindenki arra fordul, amerre épp eszébe jut?

Üvdözlettel:

Smuel

Válasz megtekintése »

Purimi jelmezbál: asszimiláció vagy az identitás megőrzése?

A Purimmal kapcsolatos írásában egyetlen utalás nincs arra nézve, mi köze van a purimi ünnepségekhez a maskaráknak. Én minden évben értetlenül nézem a Purim ünnepléséhez kötött mai álarcos ünneplést különösen azért, mert Eszter könyvében effajta szokás ismeretlen. Nekem mindig az volt az érzésem, hogy még az ünneplésben is idomulni akarunk – teljesen érthetetlen okból – a nem-zsidók farsangolási, karneválosdi szokásaihoz, pedig nem kellene. Ez is az un. asszimilációs törekvés része és identitászavar. Fel kellene már hagyni ezzel a hamis törekvéssel, hogy „legyünk olyanok, mint a többi nép”. Eddig sem sikerült és nem is fog, mert nem ez az Örökkévaló akarata!”
salom Zsuzsa

 

Válasz megtekintése »

Hogy mossuk meg rituálisan a sérült kezet?

A rabbihoz szóló kérdést ezúttal én magam vetem fel. Hers Méir fiamnak megsérült a felső ujjperce. Az orvos rögzítősínt tett rá, amit 6-8 hétig kell viselnie, és nem szabad levenni, nehogy elmozduljon a sérült csont. Felmerült a kérdés, hogy hogyan tud így kenyérevés előtt rituálisan kezet mosni, hogy áldást mondhasson.

Válasz megtekintése »