Online nyílt nap a Maimonidész Gimnáziumban szeptember 30-án   Szeptember 30-i online nyílt napunkon körbevezetünk a gimnázium épületében, beviszünk a tanóráinkra és a diákokat, tanárokat, szülőket is megkérdezzük arról, hogy milyennek tartják az iskolai életet, az oktatást, a hangulatot. Az online közvetítés alatt a sulival kapcsolatos kérdéseiteket is feltehetitek, amelyekre Szilánk Zsuzsa operatív igazgató egy… Tovább Online nyílt nap a Maimonidész Gimnáziumban szeptember 30-án

A múlt héten, a világ más zsidó közösségeivel egyidőben Magyarországon is elindult Maimonidész (Mose ben Maimon rabbi, 1135-1204) Misné Torá című monumentális törvény kódexének tanulása, mely során, napi egy fejezetet áttanulmányozva három év alatt fejezhető be a 14 kötetből, ezer fejezetből álló könyv. Először a történelemben magyar nyelven podcast tanulások keretében az EMIH rabbijai és… Tovább Maimonidész Misné Torá – Egy nap, egy fejezet

A Salgótarjáni utcai zsidó temető egyre nagyobb figyelmet kap. Vasárnaponként vagy akár egy-egy hétköznap is egyre több sétáló cikázik – a biztonsági okokból – láncravert utakon, az érdeklődőbbek pedig szervezett sétákra fizetnek be. Időnként évfordulós megemlékezéseket rendeznek híres emberek sírjánál, mások könyveket írnak, albumokat szerkesztenek a sírkertről. A Salgótarjáni utcai temető valószínűleg Magyarország legérdekesebb és… Tovább Málló pompa az iparbárók nyughelyén -A Salgótarjáni utcai zsidó temető margójára

  Nem túlzás azt állítani, hogy Peszách a legnehezebb zsidó ünnep, hiszen köré csoportosul a legtöbb és legszigorúbb rituális szabály. Peszách ugyan „csak” nyolc napos, de ha a felkészülést is beszámítjuk, akkor egy hónapot vagy akár még többet is kitesz az egész folyamat. Cikkünkben a „szabadság ünnepének” a két világháború között megjelent Zsidó Ujság (1939-től… Tovább Peszáchi forgatagban a háború előtti Budapesten

Mi a kapcsolat a Gresham-palota, a Hősök temploma és a genfi Népszövetségi Palota között? Az, hogy mindegyiket egy testvérpár tagjai, a nagyváradi születésű zsidó építészek, a Vágó fivérek tervezték. Budapest zsidó épített örökségének megismerését egy különleges testvérpár életútjának bemutatásával folytatjuk.    Vágó-fivérek gyökerei, iskolái, mesterei Vágó László (1875–1933) és Vágó József (1877–1947) nagyváradi, asszimilálódott zsidó… Tovább A Vágó-építészek hagyatéka: Bérházakon, villákon át a Hõsök Templomáig

A filmek mellett számos kísérőprogramot, köztük beszélgetést, városi sétákat és gasztronómiai programokat is kínál a 6. Budapesti Zsidó és Izraeli Filmfesztivál, amelyet november 29. és december 3. között rendeznek meg a Művész és a Puskin moziban, valamint idén először több vidéki helyszínen is.  A Budapesti Zsidó Filmfesztivál és az Izraeli Filmhét szervezői az idei évtől… Tovább Több mint 20 filmmel érkezik a Budapesti Zsidó és Izraeli Filmfesztivál

Judapest anno néven új rovattal jelentkezünk, mely a főváros zsidó történetét mutatja be. A sorozat első részében megismerhetjük a „Judapest” megszületésének történetét és fejet hajtunk egy kiemelkedő hölgy előtt, aki áldozatos munkájával nem csak a zsidó közösség szegényeit, hanem a székesfőváros minden rászorulóját támogatta, felekezeti hovatartozásra való tekintet nélkül.  Új rovatunk célja, hogy mélységében mutassa… Tovább Zsidó jótevők és nem-zsidó rászorulók a 19. századi Budapesten

Mozaikok Kohn Arnold, a 20. századforduló „szegények atyjának” életéből Kohn Arnold tekintélyes, régi magyar múltra visszatekintő zsidó családból származott. A Rumbach utcai zsinagóga vezető elöljárója, emellett a Pesti Izraelita Hitközség jótékonysági elöljáróhelyettese és a Chevra Kadisa tagja volt.[1] Jó nevű sírkőüzletet épített ki, melynek székhelye az egykori Orczy házban, a Károly körút 15. szám alatt… Tovább Egy igaz ember története

Keszthelyen az EMIH égisze alatt működik az ország egyik legrégebbi zsidó hitközsége. A 300 éves történetet bemutató cikk első része itt olvasható.       Gettósítás és deportálás 1944 tavaszán Keszthelyen két gettót állítottak fel, az úgynevezett „felsőt” a Goldmark-házban és a zsinagógában, az „alsót” pedig az Unterberger utca bizonyos házaiban. A városvezetés ugyan felajánlotta… Tovább Gettósítástól a Bibliai Kertig – bemutatkozik a Keszthelyi Zsidó Hitközség (2. rész)

Bemutatkozik a Keszthelyi Zsidó Hitközség 1. rész Most, hogy itt a nyár és végre beköszöntött a meleg idő is, sokan a Balaton felé vesszük az irányt. Messzinek tűnik, de autóval alig két óra és vonattal sem sokkal több Keszthely városa, ahol a vízpart mellett a kultúráról sem kell lemondanunk, sőt még a zsidó vallás gyakorlásáról sem. Keszthelyen… Tovább Bemutatkozik a Keszthelyi Zsidó Hitközség – A léghajótól Miss Európáig

Mozaikok a pesti zsidók életéből Brüll Miksa jorcájtja (Sziván 24.) alkalmából Brüll Miksa (1836-1890) régi kereskedőcsalád sarja volt; apja indigó- és festéküzletet tartott Pesten. A fiatal Brüll a tanulmányait követően a hazai kereskedelem egyik megteremtőjénél, Munk Mór kézműárus cégében vállalt állást, ahol szorgalmával és tehetségével hamar kitűnt és csakhamar a Magyar Kereskedelmi Csarnok elnöke lett.… Tovább Botrány a Brüll-temetés körül

77 éve hunyt el Magyarország zsidó származású tábornoka: Bauer Gyula 1940. június 9-én helyezték örök nyugalomra krupieci Bauer Gyula honvédtábornokot a Farkasréti zsidótemetőben. Rá emlékezünk. Bauer Gyula 1862-ben született Tata-Tóvárosban; anyja magyar, apja galíciai származású vallásos zsidó volt. A tatai magántanulmányai után a pesti főreáliskolába került, majd a kadétiskolába járt. Tanulmányait végül 1896-ban Pozsonyban fejezte… Tovább A „Rosseb-gyalogezred” legendái

Egy sávuoti vers; 130 éves költemények felidézése   Kiss József (1843-1921) a magyar líra egyik kiemelkedő alakja, egyben a magyar zsidó költészet igazi megalkotója. Kiss munkásságáról megoszlanak a vélemények, de nem ám a nívóval kapcsolatban, hanem hogy mennyire tekinthető a költészete magyarnak vagy inkább zsidónak. Komlós Aladár irodalomtörténész két kötetes Magyar-zsidó szellemtörténet a reformkortól a… Tovább Kiss József harca a vallástalansággal szemben

Kedden volt 112 éve, hogy Herskovits rabbi elmondta székfoglalóját a Vasvári Sász Chevra zsinagógában.    Herskovits Jechiél Michel (Mihály) 1864-ben született orthodox zsidó családban. Tóratudásával már korán kitűnt a híres pozsonyi jesivában, ahol Rav Szimcha Bunim Szofer (Sevet Szofer) egyik kedvenc tanítványaként végzett. A fiatal Herskovits rabbi a szentéletű salgótarjáni Deutsch Mózes (1844-1931) rabbi Raijzel… Tovább 112 éves székfoglaló

A mai napon kezdődik a 20. Izraeli Filmhét.  A 20. Izraeli Filmhéten a 2016-os premierek mellett az elmúlt 20 év legnépszerűbb filmjeit nézhetik meg az érdeklődők december 1-7. között több budapesti helyszínen. A filmek bemutatják, hogy az izraeli társadalomnak  olyan morális kérdésekkel kell megküzdenie, amelyekkel más nemzeteknek csak ritkán kell foglalkozniuk. Újdonság, hogy több ingyenes… Tovább Izrael – a drámai valóság drámai filmművészethez vezet

Pelle János könyve ott kezdődik, ahol a legtöbb mű véget ér. „A könyv borítóján a Sorsok Háza épülete látható. Egy két éve felépült, nagyszabású múzeumé és oktatási központé, mely Auschwitz felfoghatatlan borzalmát szándékozott megörökíteni, de sajnos 2014 óta üresen áll. Ebben a tanulmánykötetben, mely a magyar holokauszt eddig kevéssé ismert vonatkozásaival foglalkozik, számos új forrást… Tovább Milyen volt a „mindennapi élet” Auschwitzban?

November 17-20. között a Művész mozi és a Kino Cafe Mozi ad helyet az V. Budapesti Zsidó Filmfesztiválnak, amely a zsidó kultúrát bemutató nemzetközi filmtermés legjobbjait hozza Magyarországra az elmúlt évből. A fesztivált a Rachel Weisz főszereplésével készült Tagadás című film nyitja. 15 film (9 országból), 30 vetítés változatos műfajok és zsidóságértelmezések és 8 kísérőprogram… Tovább Rachel Weisz filmjével kezdődik holnap a zsidó filmfesztivál

Szeptember 4-én, a Pozsonyi Piknik keretében, egy napra megnyitja kapuit a ZSILIP. Az eddig üresen álló falakra most lehetőség nyílik festményeket készíteni, így szeptember 2-ig várjuk a maximum három fős alkotó kedvű csapatok jelentkezését a posta@zsido.com e-mail címre. A falfestés délelőtt 11:00 órától délután 15:00 óráig tart, a festmények témáját tekintve szabadon választható, azonban három… Tovább Falrajzverseny a ZSILIPBEN!